Tázlár
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Tázlár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Kiskőrösi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kószó Endre[1] | ||
| Irányítószám | 6236 | ||
| Körzethívószám | 78 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1752 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 23,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 73,38 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tázlár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tázlár
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,551°, k. h. 19,516° | |||
Tázlár község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A település megközelíthető közúton: Kiskunmajsától északnyugatra körülbelül 20 kilométerre, vagy Kiskunhalasról északnyugati irányba indulva, majd jobbra egy bekötőúton. A falut a Soltvadkertről Szegedre vezető 5405. sz. út vágja ketté.
Története [szerkesztés]
A falu neve egy 1424-es oklevélben szerepelt először. A középkori kun Tázlár elpusztult. A XVIII. században ez a terület különböző földesúri családok kezén volt, akik a XIX. században birtokaik egy részét felparcellázták. Az eladott földeken tanyák sokasága jött létre. A gazdák sorában nagy szerep jutott a szegedi származásúaknak, akikről Erdei Ferenc is beszámol[forrás?].
Tázlár, valamint a szomszédos Kisbócsa, Nagybócsa, Kötöny és Harka területéből 1872-ben önálló községet hoztak létre Tázlár néven. Ezt a nevet 1907 és 1947 között átmenetileg Prónayfalvára változtatták. A hatalmas kiterjedésű Tázlár tanyaközségből vált ki 1906-ban Bócsa, 1949-ben pedig Harkakötöny község.
A hagyomány szerint sokszor megfordult Tázláron a híres betyár, Bogár Imre és bandája, úgy tartják maguk közé fogadták a Kiskunság két híres betyárját: Baksi Gyurit és Dönti Pétert. Bogár Imre egyik este társával megjelent a felsőtelepi Berniczky-kastélyban, ahol nagy riadalmat keltett. Bogár Imre az éppen vacsorázó úrnőhöz fordult, és az volt a kérése, hogy ihasson a pohárból, s azután békében elvonulnak. Miután kérését teljesítették, a betyárok csendben elvonultak.
Nevezetességei [szerkesztés]
A látnivalók a faluközpontban vannak, az Árpád út elején. A kalocsai érsekség 1906 októberére római katolikus kápolnát hozott létre, mellé a nagytemplom az 1950-es években épült fel. A templomkertben található a világháború áldozatainak emlékműve. A Templom közben van a református és evangélikus hívek régi, közös temploma, az épületet 1994-ben felújították, bővítették, toronnyal egészítették ki.
Ország szerte ismert a tázlári citerazenekar és a Rozmaring asszonykórus.[forrás?] A két együttes a helyi rendezvényeken is rendszeresen fellép. A falunapot minden évben juniálissal összekötve tartják. A szüreti bál októberben van.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
 |
Ez a Bács-Kiskun megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
