Páhi
| Páhi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Bács-Kiskun |
| Kistérség 2012-ig | Kiskőrösi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Oroszi István[1] |
| Irányítószám | 6075 |
| Körzethívószám | 78 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1202 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 30,85 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 38,96 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Páhi
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Páhi
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|
| é. sz. 46,712°, k. h. 19,388° | |
| Páhi weboldala | |
Páhi község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Páhi a kiskunsági Homokhátság egyik települése, Kecskeméttől országúton mintegy negyven kilométerre, Kiskőröstől tizenhárom kilométerre helyezkedik el. Kecskemét és Kiskőrös felől keskeny nyomközű vasúti kapcsolata van, ez volt a MÁV 148-as számú vonala, a Kecskeméti Kisvasút, melyen 2009. december 13-tól szünetel a személyszállítás.[3] A település menetrend szerinti Volán buszjáratokkal többek közt Kecskemét és Izsák felől elérhető. Nem messze tőle található a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Kolon-tó.
Története [szerkesztés]
Mivel Páhi területe kiválóan alkalmas legeltetésre, a honfoglalás után a fejedelmi törzs részei szállták meg. Több középkori oklevélben is említik, ezek egyikéből tudjuk, hogy Fejér megye solti székéhez tartozott Pah néven. A XVI. században a Baranyai család birtokolta.
A török időkben elnéptelenedett pusztát a környező területekkel együtt több uraság és település is bérelte az évszázadok folyamán. Birtoka volt itt a Bethlen, a Degenfeld, az Okolicsányi, valamint a Radvánszky családnak.
Közigazgatási hovatartozása a XIX. században változó volt, így tartozott Kecskeméthez és Kiskőröshöz. A lakosság a század elején mezőgazdasági termelésből élt tanyákon, a világtól elzárva. A pusztákon állatokat legeltettek.
1853-ban Páhi községgé alakult, több pusztából és nemesi birtokból. Csengőd puszta, Tabdi és Kaskantyú is hozzátartozott. 1871-ben nagyközségi rangot kapott. 1900-ban már postája és távírója is volt. 1912-ben Csengőd kivált Páhiból, magával víve Tabdi pusztát is.
A településen két templom van, a katolikus és az evangélikus, amit a reformátusok is használnak. A falu lakóinak zöme katolikus. A plébános (Podmaniczki Imre, solti esperes) Izsákról jár át misét tartani.
Az 1940-es években Páhiban tanított Szabó Magda, Kossuth-díjas magyar írónő, műfordító.
A község teljes lakossága:1 255 fő (2011. január 1-jei adat).
Polgármester: Oroszi István, 1994-től.
Testvértelepülései:- 2008-tól Simmern Németország, 2009-től Désháza Románia, Szilágy megye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
