Vácszentlászló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vácszentlászló
Vácszentlászló címere
Vácszentlászló címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Gödöllői
Kistérség Gödöllői
Jogállás község
Polgármester Horváth László Tibor[1]
Irányítószám 2115
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség 2040 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 71,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 29,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vácszentlászló  (Magyarország)
Vácszentlászló
Vácszentlászló
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 23″, k. h. 19° 32′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 23″, k. h. 19° 32′ 07″
Vácszentlászló  (Pest megye)
Vácszentlászló
Vácszentlászló
Pozíció Pest megye térképén
Vácszentlászló weboldala

Vácszentlászló község Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pest megye keleti szegletében, Gödöllő városától 16 km-re, utak találkozásánál található Vácszentlászló község. Az ősi magyar település a Hajta két partján húzódik, s az első világháborútól kezdődően új falurészekkel bővült. Belterülete: 188 ha, külterülete 2987 ha.

Az M3-as autópályától délre, Gödöllőnél Zsámbok felé letérve érhető el a település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu területéről vaskori régészeti leletek kerültek elő. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Első okleveles említése egy nádori ítéletből való, mely 1394-ben kelt. (Későbbi birtokosai: Zsigmond király, Rozgonyiak, Báthoryak, Esterházyak - 1860-ig.) A török hódoltság kezdetén lakott település, a tizenötéves háborúban (1593-1606) elpusztult. 1689-től népesült be újra. Az 1840-es évekig Valkószentlászló néven szerepel, akkor kapja vissza mai nevét.

Nevét I. László királyról kapta.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szobor, emlékmű, műtárgy: Nepomuki Szent János

A Galga-vidék, melynek peremterületéhez tartozik Vácszentlászló, a nyugati palócság legdélibb területe. A Cserháthoz csatlakozó Gödöllői-dombság és az Alföld északnyugati peremének határán fekszik.

A római katolikus templom kertjében áll Nepomuki Szent János 1777-ben készült szobra. A Szent László tiszteletére szentelt templom alapkövét 1743-ban tették le, tornyát 1838-ban építették. A templomot 1867-ben és 1912-ben megújították, az eredeti barokk épületre már csak a bejárati kapu emlékeztet. A homlokzatból kilépő tornyon figyelhetjük meg a régi barokk kaput. A Vácszentlászlói népi hagyomány Szent László király lovának Lábnyomából eredezteti a Hajta patakot. A község központjában látható az 1920-ban közadományokból emelt, gránátot dobó katonát ábrázoló szobor, Körösfői-Kriesch Aladár műve.

„Völgy, ez egy mérsékelt két magaslat közt éjszakról keletnek
elnyúló szép rét, melynek éjszak felöli részén egy forrás fakad, mely
Kis vígan csergedező patak sávvá alakulván kelet felé mintegy kétezer
lépésnyi távolságra a határban létező egyetlen malmot hajtja. A forrás
eredetét a nép ajka, miután a forrásnak patkó alakja van, Szt. László
Magyar Király lova lába nyomától származottnak mondja…”

Római katolikus templom (Szent László) - Műemlék, építmény: Templom Cím: Vácszentlászló, Fő u. 31. Telefonszám: 28/485-282

Űzhető sportok: Horgászat, Football

Galgahévízi víztározó (horgászhely) Terület: 2,0 ha Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő Kapcsolattartó: Galgamenti HE Cím: Vácszentlászló

A vácszentlászlói focipályán hetente rendeznek labdarúgó mérkőzéseket három korcsoportban. Két focipálya is található, ebből az egyik éjszakai meccsek lebonyolítására is alkalmas!

Vácszentlászló, megközelíthető a 3-as főútról autóbusszal, autóval a környező községekből.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vácszentlászló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]