Budajenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budajenő
Budajenő címere
Budajenő címere
Budajenő zászlaja
Budajenő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásBudakeszi
Jogállás község
Polgármester Budai István (független)[1]
Irányítószám 2093
Körzethívószám 26
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség2403 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség151,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 33′, k. h. 18° 48′Koordináták: é. sz. 47° 33′, k. h. 18° 48′
Budajenő (Pest vármegye)
Budajenő
Budajenő
Pozíció Pest vármegye térképén
Budajenő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budajenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Budajenő (németül: Jeine)[3] község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése[szerkesztés]

Budapest központjától 22 kilométerre nyugat-északnyugatra, Budakeszitől 10 kilométerre északnyugatra található, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén, az Óbudai-szigettel nagyjából azonos földrajzi szélességen. A fővárostól a Budai-hegység koszorúja, a tőle északabbra fekvő Nagykovácsitól e hegységnek a legmagasabb része (a Nagy-Kopasszal) választja el.

Közigazgatási területe négy településsel határos; ezek égtáj szerinti sorrendben: kelet felől Telki, amellyel szinte teljesen egybeépült), dél felől Tök, nyugat felől Perbál, északról pedig Nagykovácsi. Viszonylag közel fekszik még a településhez a 6 kilométernyire elhelyezkedő Páty is.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést a Budakeszi-Perbál közötti 1103-as számú mellékút szeli át. Budajenő lakói Budapest budai részére, Budaörsre, illetve az M1-es autópályára leginkább Budakeszin keresztül jutnak el. A községen több buszjárat, így a Budapest-Perbál-Zsámbék útvonalon közlekedő 789-es és 795-ös (előbbi Pátyra is betér), valamint a Zsámbék-Budajenő-Páty-Biatorbágy-Budapest útvonalon közlekedő 778-as járat is áthalad, valamint péntekről szombatra és szombatról vasárnapra virradó éjjel a 922B jelzésű járat is érinti. A településnek vasútállomása nincs, a hegyeshalmi vonal biatorbágyi és herceghalmi, valamint az esztergomi vasútvonal pilisvörösvári állomása nagyjából mind egyforma távolságra vannak a községtől.

Története[szerkesztés]

A település nevének első ismert, írásos említése 1225-ből származik, Jenő (villa Jeneu) formában, amikor is II. Endre király a budai szigeten levő Szent Mihály egyháznak adományozta a szolgagyőri várjobbágyok két itteni telkét. A falu területén előkerült régészeti leletek, illetve a Kálvária-hegyen állt régi templom maradványainak építészeti jellegzetességei arra utalnak, hogy a települést ennél régebben alapíthatták. A középkori falu ez utóbbi templom környékén terülhetett el, lakói bizonyára a telki apátság béresei voltak, akiknek élete minden tekintetben az apátsághoz kötődött.

Egy 1253-ből származó határjárási okmány szerint az esztergomi és az óbudai káptalannak, illetve a szigeti apácáknak is voltak itt birtokaik, az említett, Szent Mihály nevére szentelt premontrei monostor pedig ebben az évben újabb jenői birtokkal gazdagodott: IV. Béla király egy lopás vétségében bűnösnek talált, néhai Bálint nevű ember György nevű fiának birtokait adományozta a részükre. 1455-ben Garai Lászlót, 1465-től pedig Guti Országh Mihály nádort említik itteni birtokosként.

Buda eleste, 1541 után ez a térség is török kézre került és teljesen elnéptelenedett. A telki apátság monostora is elpusztult, pár évtized elmúltával már a helyét sem tudta megmutatni senki. Az ekkoriban Puszta-Jenő néven említett területet 1593-ban Etyeki Józsa vette meg, 1663-ban királyi adományként Boronkay István érsekújvári katona tulajdonába került, 1667-ben pedig Széchenyi György győri püspök vette meg. A török kiűzése után először skót bencések kezdtek itt új telepeseket letelepíteni, akik miután megszerezték a telki apátságot, nem Telkit, hanem Budajenőt kívánták inkább fejleszteni és benépesíteni, 1703-tól kezdődően.

Az új település már a jelenlegi ófalu helyén jött létre, az első telepesek Németország szász és frank területeiről, valamint a Fekete-erdő vidékéről érkeztek, 1710 körül. 1724-ben Jenő (németesen Jenne) lakosságszáma 374 fő volt, bő egy évszázaddal később, 1842-ben pedig már közel a duplája, 629 fő élt itt, akik 28 gazdatelken, 3 községi birtoktesten és 54 zsellértelken gazdálkodtak. Az 1848-as forradalomban és szabadságharcban Jenő 84 nemzetőrt állított ki, akik közül 22 fő volt lovas. 1881-ben a német és egyéb nemzetiségű lakosok aránya körülbelül 10:1 volt, szinte minden lakos katolikus vallású volt, és a népesség 63,5%-a bizonyult írástudónak.

Az 1920. évi népszámlálás szerint 1014 lakosa volt a településnek, akik közül csak 25 fő volt magyar - a többi német - és csak heten mondták magukat reformátusnak, mindenki más katolikus volt. 1938-ban felmerült javaslatként Telki és Budajenő egyesítése, de erre nem került sor.

A második világháború vége felé a Budát ostromló szovjet hadsereg 1944. december 25-én, karácsony hajnalán vonult be a faluba. A budavári kitörési kísérlet idején sok magyar és német katona próbált errefelé menekülni, hogy Tök felett állomásozó német csapatokhoz, de a szovjet légierő és tüzérség az érintett egységet úgyszólván teljesen megsemmisítette, körülbelül 120 német és 12 szovjet katona vesztette életét a falu határában.

1946-ban Budajenő sem úszhatta meg a kitelepítést, a község 187 német családjából 172-t telepítettek ki, bevagonírozásuk a biatorbágyi vasútállomáson történt. A megüresedett sváb portákra főleg gyergyóditrói és gyergyóremetei székelyeket telepítettek be, akik szintén kényszerből hagyták el Székelyföldet; 32 családot már 1945 őszén beköltöztettek a faluba, 20 család betelepítése 1946 tavaszán történt. 1966. szeptember 15-ével megszüntették Telki és Budajenő önállóságát és közigazgatásilag összevonták a két település tanácsát, Budajenő Közös Községi Tanács néven.[4]

2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsibe. 2013-tól a Budakeszi járáshoz tartozik.

A településen működik 2013. január 1. óta Budajenő, Remeteszőlős és Tök közös önkormányzati hivatala.[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Juhász Ágostonné (független)[6]
  • 1994–1998: Dr. Juhász Ágostonné (független)[7]
  • 1998–2002: Dr. Juhász Ágostonné (független)[8]
  • 2002–2005: Soltész Miklós (független)[9]
  • 2005–2006: Budai István (független)[10]
  • 2006–2010: Budai István (független)[11]
  • 2010–2014: Budai István (független)[12]
  • 2014–2019: Budai István (független)[13]
  • 2019-től: Budai István (független)[1]

A településen 2005. november 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1858
1833
1942
2136
2337
2403
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% lengyelnek, 6,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 8%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,9%, izraelita 0,8%, felekezeten kívüli 16,7% (27,6% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

Díszpolgárok[szerkesztés]

Érdekesség[szerkesztés]

Itt forgatták az Öregberény című tévésorozatot.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Budajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Budajenő. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2021. szeptember 18.)
  4. Budajenő község történetének leírása a település honlapján. [2016. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 17.)
  5. Budai István: Polgármester válaszol. Kisbíró, 2013. november, p03-04
  6. Budajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Budajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  8. Budajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. Budajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  10. a b Budajenő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. november 6. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  11. Budajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  12. Budajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  13. Budajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  15. Budajenő Helységnévtár
  16. A magtár adatlapja. műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2021. augusztus 29.)

További információk[szerkesztés]