Szigethalom

A Csepel-sziget északi részén, sík területen található, a fővárostól 12 km-re. Északnyugat-délkeleti fekvésű, kertvárosias jellegű, tipikus ún. sakktábla-szerkezetű település. Északkeletről az egykori Csepel autógyár ipartelepe és Szigetszentmiklós Bucka városrésze, délről a tököli parkerdő, északnyugatról a Budapest–Ráckeve helyiérdekű vasútvonal, keletről a Ráckevei-Duna határolja. Szomszédos települések északon-északnyugaton Halásztelek, északkeleten Szigetszentmiklós, kelet-délkeleten Dunavarsány, nyugat-délnyugaton Tököl.

[szerkesztés] Története

A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a XIX. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a ráckevei Duna-ág közötti terület parcellázása Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró nevéhez fűződik. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelepen a század vége felé egyre több család telepedett le, így 1899-ben az alapfokú oktatás is megkezdődött, 1908-ban pedig HÉV-megállót is kijelöltek az akkor Tökölig vezető vonalon. A telepen ekkor már tíz család élt.

Az első világháború után a terület fejlődése felgyorsult. A főváros közelsége mellett a helyi építkezések és ipari üzemek nyújtotta munkalehetőség vonzotta az ide települőket. A harmincas évek elején készült el a Taksony felőli bekötőút, 1940-ben pedig megépült a tököli repülőtér és mellette a Dunai Repülőgépgyár, illetve ezzel párhuzamosan a Csepelt Halásztelekkel és az újonnan épült gyártelepi HÉV-állomással összekötő út.

A második világháború pusztításai Tököl-Szilágyitelepet sem kerülték el. A német katonaság 1944. április 3-án vonult be, a szovjet csapatok november 29-i érkezéséig a repülőgépgyárat és a falut is bombázták. A helyi áldozatok száma elérte a kétezret.

A front elvonulása után a szovjetek helyreállították az ipari létesítményeket, és 1949-ben megindult a termelés a Csepel autógyárban. Az olcsó telekárak és a biztos megélhetési lehetőség ugrásszerű népesség-növekedést eredményeztek, ezért amikor Tökölön a községi elöljáróságot felváltotta a tanács, Szilágyitelep és Herminatelep (a mai Halásztelek) kivált, és 1950. március 1-vel önálló település lett. A falu nevét egy évvel később változtatták Szigethalomra. A kiválástól kezdve a település dinamikusan fejlődött, egy évtizeden belül orvosi rendelőt, új általános iskolát, óvodát és rendőrségi irodát adtak át. 1970-ben a nagy távolságok miatt az akkor hatezer lelket számláló községben egyedülálló módon helyi autóbuszjárat indult. 1985-ben nyitott a második általános iskola.

A '90-es évek eleji csődhullám a szigethalmi gyárakat sem kerülte el, így átmenetileg megnőtt a munkanélküliség, ez azonban napjainkban már nem jellemző. A települési könyvtárat a privatizált autógyárhoz tartozó művelődési ház gyűjteményére alapították 1996-ban, ma már több, mint 50 000 kötettel rendelkezik.

A település 2004. július 1. óta város. Népessége a szuburbanizáció hatására folyamatosan gyarapszik.

[szerkesztés] Demográfiai adatok

Év	Lakónépesség	Év	Lakónépesség
1949	1 747 fő	2001	12 145 fő^[1]
1960	2 826 fő	2004	13 745 fő
1970	6 207 fő	2005	14 629 fő
1980	9 131 fő	2007	15 481 fő
1990	9 795 fő	2008	15 970 fő^[2]

[szerkesztés] Közigazgatás

Szigethalmon tíz választókerület van, a képviselő-testület tizennyolc tagú. A városban bolgár kisebbségi önkormányzat is működik.

Az önkormányzat munkáját öt bizottság segíti:

Egészségügyi és Népjóléti Bizottság
Oktatási-Kulturális és Sport Bizottság
Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság
Településgazdálkodási és Vállalkozásfejlesztési Bizottság
Ügyrendi és Koordinációs Bizottság.

[szerkesztés] Városi költségvetés

2007^[3]			2008^[4]		2009^[5]
(ezer Ft)	Bevétel	Kiadás	Bevétel	Kiadás	Bevétel	Kiadás
Felhalmozási célú	1 502 353	1 262 020	659 621	559 411	591 577	579 540
Működési célú	1 708 576	1 948 909	1 984 113	2 084 323	1 950 177	1 962 214
Összesen	3 210 929	3 210 929	2 643 734	2 643 734	2 541 754	2 541 754

[szerkesztés] Infrastruktúra

[szerkesztés] Közúthálózat

A városon belüli úthálózat teljes hossza 78 719 m, melyből 7 320 m állami kezelésben lévő főútvonal.^[6] A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a Ráckevei-Duna fölött a Taksony-hídon át, valamint Tököl, Halásztelek és Szigetszentmiklós felől; az utóbbi két bekötőúton keresztül érhető el az M0 körgyűrű is.

[szerkesztés] Közösségi közlekedés

A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892-ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A Ráckevei HÉV-nek két megállója van a városon belül, a vasutat a BKV üzemelteti. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a ráckevei HÉV az észak–déli regionális gyorsvasút része lesz.

Szigethalom fontos központja a helyközi autóbusz-közlekedésnek, a Pest megyei Volánbusz egyik vidéki autóbusz-pályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken, ill. Szigetszentmiklóson át Csepelre, valamint a Csepel-sziget és a Ráckevei-Duna bal partjának településeire is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel, ezek végállomása is itt van.

A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38-as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt 1996. szeptember 1-én szüntették meg. Jelzését ma Szigetszentmiklós-Lakihegyig közlekedő egykori betétjárata viseli.

[szerkesztés] Közművek

Az ivóvíz bevezetésére 1980-ban hoztak létre társulást, 1994-ben a gáz, 1996-ban a telefon bevezetése történt meg. 1996-ban alakult meg a vízgazdálkodási társulás, melynek köszönhetően a község 2002-re 100%-ban csatornázott. A szennyvizet a tököli szennyvíztisztítóba vezetik.

[szerkesztés] Nevezetességek, látnivalók

Az első világháború áldozatainak emlékműve a régi temetőben.
A második világháborúban elesett szovjet katonák emlékműve a Rákóczi utcai temetőben.
Kopjafa Lady Diana emlékére a Rákóczi utcai temetőben.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve a Dísz téren.
Szent István szobor a városközpontban.
Semmelweis Ignác mellszobra az ápolási központ területén.
Európai mérföldkő a Dísz téren.
A Bárka homokkő szobor az ápolási központ területén, Baráz Tamás alkotása.
Struccfarm

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Intézmények

Hegedüs Géza Városi Könyvtár
Városi Szabadidőközpont
Helytörténeti Gyűjtemény

[szerkesztés] Együttesek, társulatok

Szigethalmi Felnőttkórus
Szent István Általános Iskola Fúvószenekara
Zug Színház Amatőr Társulat

[szerkesztés] Rendezvények

Országos Ikertalálkozó
Pest megyei Idősek Találkozója

[szerkesztés] Média

Szigethalmi Híradó (újság)
Rádió 6
KiSDuNa TV
RH Média Hírportál

[szerkesztés] Oktatás

Négyszínvirág Óvoda
Szent István Általános Iskola
Gróf Széchenyi István Általános Iskola
Közlekedési Park

[szerkesztés] Testvérvárosok

Jaworzno, Lengyelország

[szerkesztés] Itt éltek/élnek

Bajkó Károly (1944–1997) kilencszeres magyar bajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes birkózó.
Bata Ilona (1955–) kétszeres olimpiai válogatott evezős.
Talabos István (1956–) EB ezüstérmes sportlövő, az 1980-as moszkvai olimpia résztvevője.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

^ Népességi adatok 1949-2001: Népszámlálás 2001, KSH
^ Népességi adatok 2004-2008: A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve
^ Szigethalom Város Önkormányzata által 2007. február 5-én elfogadott előirányzat szerint.
^ Szigethalom Város Önkormányzata által 2008-ban elfogadott V. módosított előirányzat szerint.
^ Szigethalom Város Önkormányzata által 2009. február 19-én elfogadott előirányzat szerint.
^ Szigethalom város forgalomtechnikai felülvizsgálata, 2007.