Szigethalom

Szigethalom
Szigethalom címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség 2012-ig	Ráckevei
Jogállás	város
Polgármester	Fáki László (független)
Irányítószám	2315
Körzethívószám	24
Népesség
Teljes népesség	17 050 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	1869,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	9,12 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szigethalom Pozíció Magyarország térképén
Szigethalom Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 19′ 21,97″, k. h. 19° 0′ 46,33″47.3227694444, 19.0128694444
Szigethalom weboldala

Szigethalom város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben. A budapesti agglomerációhoz tartozó település, fontos tömegközlekedési csomópont.

Fekvése

A Csepel-sziget északi részén, sík területen található, a fővárostól 12 km-re. Északnyugat-délkeleti fekvésű, kertvárosias jellegű, tipikus ún. sakktábla-szerkezetű település. Északkeletről az egykori Csepel autógyár ipartelepe és Szigetszentmiklós Bucka városrésze, délről a tököli parkerdő, északnyugatról a Budapest–Ráckeve helyiérdekű vasútvonal, keletről a Ráckevei-Duna határolja. Szomszédos települések északon-északnyugaton Halásztelek, északkeleten Szigetszentmiklós, kelet-délkeleten Dunavarsány, nyugat-délnyugaton Tököl.

Története

A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a 19. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a ráckevei Duna-ág közötti terület parcellázása Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró nevéhez fűződik. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelepen a század vége felé egyre több család telepedett le, így 1899-ben az alapfokú oktatás is megkezdődött, 1908-ban pedig HÉV-megállót is kijelöltek az akkor Tökölig vezető vonalon. A telepen ekkor már tíz család élt.

Az első világháború után a terület fejlődése felgyorsult. A főváros közelsége mellett a helyi építkezések és ipari üzemek nyújtotta munkalehetőség vonzotta az ide települőket. A harmincas évek elején készült el a Taksony felőli bekötőút, 1940-ben pedig megépült a tököli repülőtér és mellette a Dunai Repülőgépgyár, illetve ezzel párhuzamosan a Csepelt Halásztelekkel és az újonnan épült gyártelepi HÉV-állomással összekötő út.

A második világháború pusztításai Tököl-Szilágyitelepet sem kerülték el. A német katonaság 1944. április 3-án vonult be, a szovjet csapatok november 29-i érkezéséig a repülőgépgyárat és a falut is bombázták. A helyi áldozatok száma elérte a kétezret.

A front elvonulása után a szovjetek helyreállították az ipari létesítményeket, és 1949-ben megindult a termelés a Csepel autógyárban. Az olcsó telekárak és a biztos megélhetési lehetőség ugrásszerű népesség-növekedést eredményeztek, ezért amikor Tökölön a községi elöljáróságot felváltotta a tanács, Szilágyitelep és Herminatelep (a mai Halásztelek) kivált, és 1950. március 1-jével önálló település lett. A falu nevét egy évvel később változtatták Szigethalomra. A kiválástól kezdve a település dinamikusan fejlődött, egy évtizeden belül orvosi rendelőt, új általános iskolát, óvodát és rendőrségi irodát adtak át. 1970-ben a nagy távolságok miatt az akkor hatezer lelket számláló községben egyedülálló módon helyi autóbuszjárat indult. 1985-ben nyitott a második általános iskola.

A '90-es évek eleji csődhullám a szigethalmi gyárakat sem kerülte el, így átmenetileg megnőtt a munkanélküliség, ez azonban napjainkban már nem jellemző. A települési könyvtárat a privatizált autógyárhoz tartozó művelődési ház gyűjteményére alapították 1996-ban, ma már több, mint 50 000 kötettel rendelkezik.

A település 2004. július 1. óta város. Népessége a szuburbanizáció hatására folyamatosan gyarapszik.

Demográfiai adatok

Év	Lakónépesség	Év	Lakónépesség
1949	1 747 fő	2001	12 145 fő
1960	2 826 fő	2004	13 745 fő
1970	6 207 fő	2005	14 629 fő
1980	9 131 fő	2007	15 481 fő
1990	9 795 fő	2008	15 970 fő

Közigazgatás

Szigethalmon nyolc önkormányzati egyéni választókerület van, a képviselő-testület összesen tizenkét tagú.

Városi költségvetés

2007			2008		2009
(ezer Ft)	Bevétel	Kiadás	Bevétel	Kiadás	Bevétel	Kiadás
Felhalmozási célú	1 502 353	1 262 020	659 621	559 411	591 577	579 540
Működési célú	1 708 576	1 948 909	1 984 113	2 084 323	1 950 177	1 962 214
Összesen	3 210 929	3 210 929	2 643 734	2 643 734	2 541 754	2 541 754

Infrastruktúra

Közúthálózat

A városon belüli úthálózat teljes hossza 78 719 m, melyből 7 320 m állami kezelésben lévő főútvonal. A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a Ráckevei-Duna fölött a Taksony-hídon át, valamint Tököl, Halásztelek és Szigetszentmiklós felől; az utóbbi két bekötőúton keresztül érhető el az M0 körgyűrű is.

Közösségi közlekedés

A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892-ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A Ráckevei HÉV-nek két megállója van a városon belül, a vasutat a BKV üzemelteti. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a ráckevei HÉV az észak–déli regionális gyorsvasút része lesz.

Szigethalom fontos központja a helyközi autóbusz-közlekedésnek, a Pest megyei Volánbusz egyik vidéki autóbusz-pályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken (687, 689, 690), ill. Szigetszentmiklóson (673, 674, 675, 676, 677) át Csepelre, valamint a Csepel-sziget (692) és a Ráckevei-Duna bal partjának településeire (660, 661, 663, 664, 665, 667, 668) is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel (693, 694, 695), ezek végállomása is itt van.

A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38-as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt 1996. szeptember 1-jén szüntették meg. Jelzését ma Szigetszentmiklós-Lakihegyig közlekedő egykori betétjárata viseli.

Közművek

Az ivóvíz bevezetésére 1980-ban hoztak létre társulást, 1994-ben a gáz, 1996-ban a telefon bevezetése történt meg. 1996-ban alakult meg a vízgazdálkodási társulás, melynek köszönhetően a község 2002-re 100%-ban csatornázott. A szennyvizet a tököli szennyvíztisztítóba vezetik.

Nevezetességek, látnivalók

• Az első világháború áldozatainak emlékműve a régi temetőben.
• A második világháborúban elesett szovjet katonák emlékműve a Rákóczi utcai temetőben.
• Kopjafa Lady Diana emlékére a Rákóczi utcai temetőben.
• Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve a Dísz téren.
• Szent István-szobor a városközpontban.
• Semmelweis Ignác mellszobra az ápolási központ területén.
• Európai mérföldkő a Dísz téren.
• A Bárka homokkő szobor az ápolási központ területén, Baráz Tamás alkotása.
• Struccfarm

Kultúra

Intézmények

• Hegedüs Géza Városi Könyvtár
• Városi Szabadidőközpont
• Helytörténeti Gyűjtemény

Együttesek, társulatok

• Szigethalmi Felnőttkórus
• Szent István Általános Iskola Fúvószenekara
• Zug Színház Amatőr Társulat

Rendezvények

• Országos Ikertalálkozó
• Pest megyei Idősek Találkozója

Média

• Szigethalmi Híradó (újság)
• Rádió 6
• KiSDuNa TV
• RH Média Hírportál

Oktatás

• Négyszínvirág Óvoda
• Szent István Általános Iskola
• Gróf Széchenyi István Általános Iskola
• Közlekedési Park

Testvérvárosok

Jaworzno, Lengyelország

Itt éltek/élnek

• Bajkó Károly (1944–1997) kilencszeres magyar bajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes birkózó.
• Bata Ilona (1955) kétszeres olimpiai válogatott evezős.
• Talabos István (1956) EB ezüstérmes sportlövő, az 1980-as moszkvai olimpia résztvevője.
• Komáromi Tibor (1964) olimpiai ezüstérmes (1988), háromszoros világbajnok (1986, 1987, 1989), európabajnok (1986) birkózó.

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap
• Nemhivatalos weboldal
• Szigethalom.lap.hu - linkgyűjtemény