Szigethalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigethalom
Szigethalom címere
Szigethalom címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szigetszentmiklósi
Kistérség Ráckevei
Jogállás város
Polgármester Fáki László (független)[1]
Irányítószám 2315
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 17 035 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 1869,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szigethalom  (Magyarország)
Szigethalom
Szigethalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 22″, k. h. 19° 00′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 22″, k. h. 19° 00′ 46″
Szigethalom  (Pest megye)
Szigethalom
Szigethalom
Pozíció Pest megye térképén
Szigethalom weboldala

Szigethalom város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban. A budapesti agglomerációhoz tartozó település, fontos tömegközlekedési csomópont.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csepel-sziget északi részén, sík területen található, a fővárostól 12 km-re. Északnyugat-délkeleti fekvésű, kertvárosias jellegű, tipikus ún. sakktábla-szerkezetű település. Északkeletről az egykori Csepel autógyár ipartelepe és Szigetszentmiklós Bucka városrésze, délről a tököli parkerdő, északnyugatról a Budapest–Ráckeve helyiérdekű vasútvonal, keletről a Ráckevei-Duna határolja. Szomszédos települések északon-északnyugaton Halásztelek, északkeleten Szigetszentmiklós, kelet-délkeleten Dunavarsány, nyugat-délnyugaton Tököl.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területe a bronzkorban is lakott volt. Az első házak a 19. században épültek fel, a térséget addig a tököli gazdák védőlegelőként hasznosították. A mai szigethalmi HÉV-megállóhely és a Ráckevei-Duna-ág közötti terület parcellázása Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró nevéhez fűződik. A Tökölhöz tartozó Szilágyitelepen a század vége felé egyre több család telepedett le, így 1899-ben az alapfokú oktatás is megkezdődött, 1908-ban pedig HÉV-megállót is kijelöltek az akkor Tökölig vezető vonalon. A telepen ekkor már tíz család élt.

Az első világháború után a terület fejlődése felgyorsult. A főváros közelsége mellett a helyi építkezések és ipari üzemek nyújtotta munkalehetőség vonzotta az ide települőket. A harmincas évek elején készült el a Taksony felőli bekötőút, 1940-ben pedig megépült a Tököli repülőtér és mellette a Dunai Repülőgépgyár, illetve ezzel párhuzamosan a Csepelt Halásztelekkel és az újonnan épült gyártelepi HÉV-állomással összekötő út.

A második világháború pusztításai Tököl-Szilágyitelepet sem kerülték el. A német katonaság 1944. április 3-án vonult be, a szovjet csapatok november 29-i érkezéséig a repülőgépgyárat és a falut is bombázták. A helyi áldozatok száma elérte a kétezret.

A front elvonulása után a szovjetek helyreállították az ipari létesítményeket, és 1949-ben megindult a termelés a Csepel autógyárban. Az olcsó telekárak és a biztos megélhetési lehetőség ugrásszerű népesség-növekedést eredményeztek, ezért amikor Tökölön a községi elöljáróságot felváltotta a tanács, Szilágyitelep és Herminatelep (a mai Halásztelek) kivált, és 1950. március 1-jével önálló település lett. A falu nevét egy évvel később változtatták Szigethalomra. A kiválástól kezdve a település dinamikusan fejlődött, egy évtizeden belül orvosi rendelőt, új általános iskolát, óvodát és rendőrségi irodát adtak át. 1970-ben a nagy távolságok miatt az akkor hatezer lelket számláló községben egyedülálló módon helyi autóbuszjárat indult. 1985-ben nyitott a második általános iskola.

A '90-es évek eleji csődhullám a szigethalmi gyárakat sem kerülte el, így átmenetileg megnőtt a munkanélküliség, ez azonban napjainkban már nem jellemző. A települési könyvtárat a privatizált autógyárhoz tartozó művelődési ház gyűjteményére alapították 1996-ban, ma már több, mint 50 000 kötettel rendelkezik.

A település 2004. július 1. óta város. Népessége a szuburbanizáció hatására folyamatosan gyarapszik.

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Lakónépesség Év Lakónépesség
1949 1747 fő 2001 12 145 fő[3]
1960 2826 fő 2004 13 745 fő
1970 6207 fő 2005 14 629 fő
1980 9131 fő 2007 15 481 fő
1990 9795 fő 2008 15 970 fő[4]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigethalmon nyolc önkormányzati egyéni választókerület van, a képviselő-testület összesen tizenkét tagú.

Városi költségvetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007[5] 2008[6] 2009[7]
(ezer Ft) Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás Bevétel Kiadás
Felhalmozási célú 1 502 353 1 262 020 659 621 559 411 591 577 579 540
Működési célú 1 708 576 1 948 909 1 984 113 2 084 323 1 950 177 1 962 214
Összesen 3 210 929 3 210 929 2 643 734 2 643 734 2 541 754 2 541 754

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúthálózat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városon belüli úthálózat teljes hossza 78 719 m, melyből 7 320 m állami kezelésben lévő főútvonal.[8] A város megközelíthető közúton Dunavarsányról a Ráckevei-Duna fölött a Taksony-hídon át, valamint Tököl, Halásztelek és Szigetszentmiklós felől; az utóbbi két bekötőúton keresztül érhető el az M0 körgyűrű is.

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város fejlődését meghatározta a Budapestről induló, 1892-ben Tökölig átadott, majd később Ráckevéig meghosszabbított helyiérdekű vasútvonal. A Ráckevei HÉV-nek két megállója van a városon belül, a vasutat a BKV üzemelteti. Távlati vasútfejlesztési elképzelések szerint a ráckevei HÉV az észak–déli regionális gyorsvasút része lesz.

Szigethalom fontos központja a helyközi autóbusz-közlekedésnek, a Pest megyei Volánbusz egyik vidéki autóbusz-pályaudvara és forgalmi telepe található itt. Jelentős az elővárosi forgalom Halásztelken (687, 689, 690), ill. Szigetszentmiklóson (673, 674, 675, 676, 677) át Csepelre, valamint a Csepel-sziget (692) és a Ráckevei-Duna bal partjának településeire (660, 661, 663, 664, 665, 667, 668) is innen indulnak helyközi autóbuszjáratok. A várost három helyi járat tárja fel (693, 694, 695), ezek végállomása is itt van.

A BKV a kilencvenes évek közepéig autóbuszjáratot is üzemeltetett 38-as számmal a Csepel autógyárig, ezt a társaság gazdasági nehézségei miatt 1996. szeptember 1-jén szüntették meg. Jelzését ma Szigetszentmiklós-Lakihegyig közlekedő egykori betétjárata viseli.

Közművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivóvíz bevezetésére 1980-ban hoztak létre társulást, 1994-ben a gáz, 1996-ban a telefon bevezetése történt meg. 1996-ban alakult meg a vízgazdálkodási társulás, melynek köszönhetően a község 2002-re 100%-ban csatornázott. A szennyvizet a tököli szennyvíztisztítóba vezetik.

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az első világháború áldozatainak emlékműve a régi temetőben.
  • A második világháborúban elesett szovjet katonák emlékműve a Rákóczi utcai temetőben.
  • Kopjafa Lady Diana emlékére a Rákóczi utcai temetőben.
  • Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve a Dísz téren.
  • Szent István-szobor a városközpontban.
  • Semmelweis Ignác mellszobra az ápolási központ területén.
  • Európai mérföldkő a Dísz téren.
  • A Bárka homokkő szobor az ápolási központ területén, Baráz Tamás alkotása.
  • Struccfarm

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hegedüs Géza Városi Könyvtár
  • Városi Szabadidőközpont
  • Helytörténeti Gyűjtemény

Együttesek, társulatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szigethalmi Felnőttkórus
  • Szent István Általános Iskola Fúvószenekara
  • Zug Színház Amatőr Társulat

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Országos Ikertalálkozó
  • Pest megyei Idősek Találkozója

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szigethalmi Híradó (újság)
  • Rádió 6
  • KiSDuNa TV
  • RH Média Hírportál

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Négyszínvirág Óvoda
  • Szent István Általános Iskola
  • Gróf Széchenyi István Általános Iskola
  • Közlekedési Park

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lengyelország Jaworzno, Lengyelország

Itt éltek/élnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bajkó Károly (1944–1997) kilencszeres magyar bajnok, kétszeres olimpiai bronzérmes birkózó.
  • Bata Ilona (1955) kétszeres olimpiai válogatott evezős.
  • Talabos István (1956) EB ezüstérmes sportlövő, az 1980-as moszkvai olimpia résztvevője.
  • Komáromi Tibor (1964) olimpiai ezüstérmes (1988), háromszoros világbajnok (1986, 1987, 1989), európabajnok (1986) birkózó.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szigethalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Népességi adatok 1949-2001: Népszámlálás 2001, KSH
  4. Népességi adatok 2004-2008: A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve
  5. Szigethalom Város Önkormányzata által 2007. február 5-én elfogadott előirányzat szerint.
  6. Szigethalom Város Önkormányzata által 2008-ban elfogadott V. módosított előirányzat szerint.
  7. Szigethalom Város Önkormányzata által 2009. február 19-én elfogadott előirányzat szerint.
  8. Szigethalom város forgalomtechnikai felülvizsgálata, 2007.