Günzburg

	Günzburg
; Günzburg címere	; Günzburg zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Günzburg járás
Polgármester	Gerhard Jauernig (SPD)
Irányítószám	89312
Körzethívószám	08221
Rendszám	GZ
Testvérvárosok	Lista Neustadt i. Sa.; Lannion; Šternberk;
	Népesség
Teljes népesség	21 486 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	387,76 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	465 m
Terület	55,41 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 48° 27′ 09″, k. h. 10° 16′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 09″, k. h. 10° 16′ 16″
	Günzburg Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Günzburg weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Günzburg témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Günzburg város Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 21 486 fő (2022. december 31.).^[1] Günzburg Kötz, Bubesheim, Offingen és Rettenbach községekkel határos.

Történelme[szerkesztés]

Günzburg és környéke már a neolitikum óta a lakott helyek közé tartozik, az itt talált kelta és más korból való ősi temetkezési halmokból ítélve.

Később az 1. században Günzburgban a rómaiak Guntia néven erődöt építettek a Duna határának védelmében. A római időkben legalább két ízben egymást követő erőd is épült itt; az első körülbelül 77 táján, a második 260 körül, az Alamannen betörések idején, melyek a közeli fontos dunai-átkelő biztosítására szolgáltak.

Günzburgban a kora római időkben a "II Flavia milliaria", erős római elit lovas egység állomásozott (később az egység Heidenheimbe, majd Aalenbe költözött). Úgy gondolják, hogy Guntia a rómaiak dunai flottájának támaszpontja is volt, amellett az erőd körül egy nagyobb, polgári település (Vicus) alakult ki római úthálózat mellett. Az itt feltárt római temetkezések kiterjedt ásatásainak anyaga a helyi történeti múzeumban tekinthető meg. Ez az egyik legnagyobb kiásott római temetkezési hely az Alpoktól északra (több ezer temetés).

Körülbelül 488-ban Odoacer elrendelte a rómaiak visszavonulását Raetiából. 493-tól többségében az osztrogótok éltek ezen a területen, akiknek 536-ban át kellett adnia a területet a frankoknak.

A Günz folyónak a Dunába ömlésénél fekvő fontos dunai átkelő birtoklásáért évszázadokon át folytak a harcok, majd a Habsburg-dinasztia vette birtokba 1304-ben és meg is tartotta öt évszázadon át, egészen 1806-ig.

A Pozsonyi béke alapján a Bajor Királysághoz csatolták.

Günzburg dombtetőre épített erődített vára a 16. századi reneszánsz alakjában maradt fenn. A mellette emelkedő nyolcszögletű reneszánsz torony kapunyílása kora gótikus; három emeletén körben kis ablakokkal és zsindelytetővel. Az itt levő kapu az óvárosba vezet, amely lényegében máig megőrizte zárt, középkori beépítettségét.

A Miasszonyunk temploma (Liebfrauenkirche) massziv tornya mellett eltörpül a kettős tetőszerkezetű másik városkapu.

Városrészek[szerkesztés]

Deffingen
Denzingen
Leinheim
Nornheim
Reisensburg
Riedhausen
Wasserburg (Günz)

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A8-as autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Bővebben: Bahnhof Günzburg

Galéria[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

Markgrafenschloss - a dombtetőre épített vár.
Miasszonyunk temploma (Liebfrauenkirsche) - a reneszánsz formákat kora barokk elgondolás szerint egyszerűsítő hatalmas templom 1736-1741 között épült Dominikus Zimmermann tervei szerint.
Günzburgi Legoland
Bővebben: Günzburgi Legoland