Rusze (bolgárul Русе, korábban Ruszcsuk, törökül Rusçuk, régies magyar neve Oroszcsík) város Bulgáriában, a Duna jobb partján, Giurgiu román várossal szemközt. 2005 végén 157 540 lakosa volt.
A legkorábbi települések nyomai a Kr. e. 3. és 2. évezredből származnak. A római Sexaginta Prista azaz Hatvan hajó kikötőváros a 2. század elején épült azzal a céllal, hogy a Római Birodalom északi határát védje a Dunán túlról érkező támadásokkal szemben. Ez a város az 5. században még létezett, majd a bolgár-törökök elpusztították. Utána a jelenlegi Ruszetől délre épült meg Cserven városa, és ez lett a bolgár püspökök székhelye. A török hódítás és rombolás után Cserven lakói áttelepültek Ruszcsukba, amely élén török kikötővárossá vált.
A 19. században Rusze a Tuna-vilajet székhelyeként fejlődött tovább. A Török Birodalom első vasútvonala, a Várna-Rusze vonal, 1866-ban nyílt meg. Midhat pasa uralma alatt létesült a városban az első nyomda, amely török és bolgár nyelvű újságot nyomtatott. A felvilágosult pasa közigazgatási reformot hajtott végre, újjászervezte az oktatást, városrendezéssel foglalkozott és szőlészeti mintagazdaságot hozott létre. Több európai ország nyitott konzulátust, szállodák és könyvtárak létesültek. A török uralom alól felszabadult Bulgária legnépesebb városa Rusze lett 26000 lakosával.
A várost a túlparti Gyurgyevóval összekötő közúti és vasúti híd az 1950-es években épült.
- Múzeumok: Nemzeti Szállítási Múzeum, Helyi Történeti Múzeum (a Battenberg-palotában), Nemzeti Hősök Pantheonja, Kaliopa-ház, Zaharij Sztojanov-múzeum, Tonka anyó múzeuma
- Templomok: Szentháromság-templom, Szent Theotohosz-templom, Szent György-templom, Szent Mihály arkangyal-templom, Szent Petka-templom, Csodatevő Szent Miklós-templom, római katolikus templom, örmény templom, metodista templom, Szeid pasa-mecset
- Szabadság-szobor: a New York-i szobor mása, 1908-1911-ben épült
- Tévétorony
- A várostól nem messze található a Világörökség egyik színhelye, az ivanovói sziklatemplomok.
- Elias Canetti Nobel-díjas író
- Sztefan Canev író
- Tanyu Kirjakov kétszeres olimpiai bajnok sportlövő
- Radi Nedelcsev festő
- Tonka Obretenova (Tonka anyó), 19. századi forradalmár
- Veszelin Topalov sakknagymester, a FIDE világbajnoka
- Bács Gyula: Bulgária. Panoráma útikönyvek, 1972