Piliscsaba

Piliscsaba
Templom
Piliscsaba címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség 2012-ig	Pilisvörösvári
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Gáspár Csaba (FIDESZ-Együtt a Holnapunkért)
Jegyző	Vörös Szilvia
Irányítószám	2081
Körzethívószám	26
Népesség
Teljes népesség	8381 fő (2012. jan 1.) +/-
Népsűrűség	315,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	25,57 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Piliscsaba Pozíció Magyarország térképén
Piliscsaba Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47,631852°, k. h. 18,826008°47.631852, 18.826008
Piliscsaba weboldala

Piliscsaba nagyközség Pest megyében, a Pilisvörösvári kistérségben.

Fekvése

A megye északnyugati részén, Budapesttől 25 km-re, a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medence délkeleti részén fekszik. Határos Pilisvörösvár, Piliscsév, Pilisjászfalu, Tinnye, Perbál, Nagykovácsi és Pilisszentiván településekkel. A településen áthalad a 10-es főút és az elővárosi forgalmat lebonyolító Budapest–Esztergom-vasútvonal.

Földrajzi elhelyezkedése

Képeslap-montázs

Pilis-Csaba

Piliscsabai képeslap

Piliscsabai alagút

A nagyközség főutcája

A 210 méter magasan megtelepült falut északkeleten a Pilis-hegység 400 métert meghaladó hegyei (Kopasz-hegy 448 m), délkeleten a Budai-hegység hasonló magasságú hegyei (Kis-szénás 431 m, Csaba-hegy, Sós-hegy) délnyugaton a Gerecse déli részét képező Zsámbék-Bajnai-dombvidék 200-250 méter magas agyagos dombjai határolják. A területén ered a Kenyérmezői-patak, amely északi-nyugati irányban halad a Duna felé.

Nevének eredete

A rómaiak az „Ad lucum felicem” (Boldog-liget) nevet adták az erdős hegyoldalakkal körülvett helynek. A falu neve a Csaba – bizonyára török eredetű (caba: ajándék) – személynévből keletkezett. A „Pilis” előtag a Pilis-hegységre utal. A néphagyomány a község nevét Csaba királyfitól származtatja.

Demográfiai adatai

A község népessége az újratelepítés óta egyenletesen emelkedett az 1980-as évekig: 1785-ben 1075, 1850-ben 1174, 1870-ben 1375, 1910-ben 2374, 1941-ben 3285, 1949-ben 3618, 1980-ban 5227 fő volt a lakosság. Az utóbbi másfél évtizedben lassú népességfogyás tapasztalható (1990-ben 5201, 1995-ben 5044 fő). 1990-ben a nyugdíjasok, járadékosok aránya 22,7%, 1000 férfira 1012 nő jutott a településen. A családszerkezet – annak dacára, hogy alapvetően őrzi a tradicionális modelleket – jelzi azok fellazulását, az elöregedést. A 15 évnél idősebb népesség csaknem kétharmada (61,6%) él házasságban. Az átlagos családnagyság alig haladja meg a három főt, 100 családra 308 személy és csupán 123 gyermek jut.

A külterületi népesség nem jelentős; 1990-ben 1,2%. A lakosság már a 20. század közepén zömmel nem a mezőgazdaságból élt (1941-ben a keresők 26,0%-a a mezőgazdaságban, 16,6%-a az iparban, 57,4%-a a harmadik szektorban dolgozott). A legnagyobb társadalmi csoport (38,2%) a közszolgálatban foglalkoztatottaké volt. 1990-ig tovább csökkent a mezőgazdaságból élők aránya és növekedett az ipari dolgozóké; 17,8% dolgozott a mezőgazdaságban, 38,1% az iparban és 44,1% a harmadik szektorban. Jelentős – elsősorban a fővárosba – ingázók aránya (az 1990-es években a dolgozók kétharmada ingázott, ennek több mint fele Budapestre).

Az 1990-ben a munkanélküliek aránya 4,1% volt. A 18 éven felüli népességen belül legalább középiskolai végzettsége van 28,0%-nak és a 25 éven felüli népességen belül felsőfokú képzettsége van 8,6%-nak.

1990-től dinamikusan növekedett Piliscsaba lakossága. Lakóparkok létesültek, melyek lassan benépesülnek.

1990-től 1996-ig Piliscsaba lakosságnövekedése évente 150-200 fő közötti volt. A következő három évben ez 200-300 közöttire nőtt. Az évi növekedés üteme ebben a tíz évben évi átlagban 6-7%-kal nőtt. 2000-től évente fokozatosan nőtt a Piliscsabát lakhelyül választók száma. 2004-ben, egyetlen évben közel tíz százalékkal: 533 fő telepedett le a faluban. A valóságban ennél jóval többen élnek a faluban. Sokan itt építkeztek, itt élnek, de nem itt vannak bejelentkezve. Ez azért is kedvezőtlen az önkormányzatnak, mert itt veszik igénybe a falu nyújtotta szolgáltatásokat (pl. óvoda, iskola, egészségügyi, falu tisztasági, üzemeltetési szolgáltatások), de a személyi jövedelemadójuk utáni normatámogatást nem az önkormányzat kapja. A falu anyagi helyzetét, fejlesztési lehetőségeit jelentősen javítaná, ha az itt élők, az itt vállalkozók itt is fizetnének adót.

A lakóparkok beépített, illetve üres telekviszonyait tekintve 51%-os arányt mutat, egy 2006.11.07i adat szerint.^[forrás?] Lakóparkok 2011-ben:

• Magdolna völgy I-II.
• Garancstető
• Garancsliget
• Csabagyöngye
• Fényesliget
• Álomvölgy I-II.
• Kenderesi-dűlő

Nemzetiségei

Az 1715-ben németekkel és szlovákokkal betelepített Piliscsaba lakossága a 20. század elejéig őrizte német és szlovák jellegét. Bél Mátyás 1730 körül úgy jellemezte a falut, mint a „szlávoknak egy új telepét”. Az 1850-es összeírás szerint teljesen német, 1870-ben és 1910-ben „német-tót község”-nek nevezett falu, 1930-ban már csak 50%-ban volt német és 12%-ban szlovák. A többi lakos magyarnak vallotta magát. Az 1941-es népszámláláskor tovább csökkent a német (43%) és a szlovák (11%) lakosság aránya. Ekkorra már a magyarok (44%) képviselték a faluban a relatív többséget. A háború utáni ki- és áttelepítések, az ettől való félelmek és a felgyorsuló urbanizáció következtében 1990-re mindössze 2,3% vallotta magát nem magyar nemzetiségűnek.

Története

A vasútállomás épülete a felüljáróról

Vasútállomás

Piliscsaba területéről őskori, késő bronzkori, római-kelta és középkori leletek ismeretesek. Hajdan erre vezetett keresztül az Aquincum-ot (Óbudát) Brigetio-val (Újszőny) összekötő római hadi út.

Első írott emléke 1263-ból való, amikor a birtokosa Mois ispán és testvére, Sándor volt. 1274-ben Mois ispán hasonnevű fia a falut a nyulak-szigeti apácáknak adta. 1393-ban a pálosok is kaptak itt birtokot. 1409-ben a solymári várnagy az apácák csabai erdeinek nagy részét kivágatta, a falut elpusztította. 1451-ben Csaba prediumként szerepel, az apácák bérbe adták. A 15. század végén újra benépesült a falu, de a török hódoltság kezdetén elpusztult, és csak a 18. században települt újjá, mint a budai klarisszák birtoka.

1703-ban 13, 1715-ben 17 család lakta a falut. Az 1703-as összeírás szerint a lakosok állatállománya 38 marha, 6 ló, 25 juh volt. A termés pedig 8 pozsonyi mérő búzát, 12 mérő árpát és 17 mérő zabot tett ki. Az 1720-as évektől jelentősen gyarapodott a lakosság: 1728-ban 40, 1744-ben 57, 1760-ban 90 adózó szerepel az összeírásokban. 1800 körül József nádor vásárolta meg a birtokot.

Az első ismert pecsét 1731-ből való, rajta a falu címerével. Az állított ovális gyöngysor- és vonal-gyűrűbe foglalt, körirat által határolt mezőben szántott talajból kinövő három gabonaszál van, melyek a két szélre hajlanak.

Az 1770-es úrbéri rendezéskor a 25 jobbágytelken 43 jobbágyot, valamint 104 házas és 4 házatlan zsellért írtak össze a faluban. A birtokaprózódás következtében 1828-ra – a 35,5-re növekedett jobbágytelken – a jobbágyháztartások száma 65-re, a házas zselléreké 22-re növekedett.

Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a falu birtokstruktúrájában meghatározó maradt a nagybirtok: 1935-ben az 5 hold alatti törpebirtok 10,9%-ot, az 5 és 100 hold közötti középbirtok 27,4%-ot, és a 100 hold feletti nagybirtok 61,7%-ot tett ki. A legnagyobb birtoka (1865 hold) József Károly főhercegnek volt. A tagosítás 1860-ban történt.

Az 1945-ös földosztással létrejött (átlagosan 10 holdas) kisbirtokokat, az 1950-es évek elejétől kezdték szövetkezetekbe (Új Barázda és Jókai) szervezni. Az 1960-1961-es kollektivizáláskor 1133 holdon és 729 taggal létrejött a Haladás nevű szövetkezet. 1977-ben a tsz beolvadt a Solymári Pilisvölgye Mgtsz-be. Ez a szövetkezet pedig 1982-ben egyesült a Nagykovácsi Rozmaring Tsz-szel és így létrejött a solymári székhelyű Rozmaring Mgtsz, 4327 hektáron és 1327 taggal.

A 20. században több területcsatolás érintette Piliscsabát; 1925-ben Klotildliget néven kivált egy településrész, amely 1949-ben a Pilisliget nevet kapta és 1950-ben visszacsatolták Piliscsabához. 1994. december 11-én kivált belőle az önálló községgé szerveződött Pilisjászfalu. Az 1956-os forradalom idején kisebb harc tört ki a falu határában. November 28-án a Piliscsbától kb. 3 km-re lévő Janza tanyánál az erdő átfésülése során egy szovjet katonai alakulat 8 főből álló fegyveres csoporttal került tűzharcba. Hét felkelő visszahúzódott az erdőbe, egy fogságba esett. Az 1989-es rendszerváltozás után, Piliscsabán is demokratikusan megválasztották az önkormányzatot.

Mezőgazdasága

A 18. század végétől 1927-ig a környéken folyó fakitermelés következményeként a kivágott erdő helyén több száz hektár kiterjedésű dolomitkopáros maradt meg. Ekkor kezdte meg Dévényi Antal erdőmérnök a kopár hegyoldalakat betelepíteni erdeifenyővel és munkássága nyomán az egész országban itt hozta meg a legszebb eredményét a kopárfásítás. (A múlt században a források említenek akác- és más faültetvényeket is Piliscsabán, az „okszerű erdészeti szabályok szerint” kezelt főhercegi erdőbirtokon.)

A művelési ágak közül a legnagyobb arányú az erdő (a terület felén). A domboldalakon kialakított szántók, a rét-legelőterületek jóval kisebb jelentőségűek. Az utóbbi évtizedekben erősen lecsökkent a szőlő, növekedett a kert-gyümölcsösök, az üdülő telkek kiparcellázásával pedig a többszörösére emelkedett a nem mezőgazdasági terület aránya. A szántóföldi növénytermesztésben meghatározó a búza-, a kukorica- és a burgonyatermesztés.

Egyházai

A református templom Klotildligeten

A 2001-es népszámlálás szerint a település 61,3 százaléka római katolikus vallású. A római katolikusok aránya:

• 1836-ban 100%
• 1890-ben 96,8%
• 1941-ben 89,6%

A 20. században kisebb református (1941-ben 5,7%), evangélikus (1941-ben 2,8%) és izraelita (1941-ben 1,5%) közösségek is éltek Piliscsabán. Katolikus plébániája már 1711-ben újjáalakult. A 18. század első évtizedeiben középkori templomát használták. Az apácák 1728-ban új templomot építettek. Minthogy a gyarapodó népesség miatt ez szűknek bizonyult, 1778-ban új templom építésébe fogtak. A Szent Szűz születése tiszteletére szentelt templom 1781-ben készült el, egyhajós, homlokzati tornyos formában. Egységes barokk stílusát máig megőrizte. Berendezése a budai klarissza templomból – a rend felosztása után – került ide. A templomban egy 15. századi – minden valószínűség szerint másodlagosan idekerült Madonna szobor van. 1903-ban a Szent Vince irgalmasrend kolostora, 1907-ben a lazarista kongregáció rendháza és temploma épült fel. Ez utóbbit József főherceg építtette.

Iskolái

Az általános iskola

Villa

Villa

Villa

Nagybaczoni Nagy Vilmos sírja

A faluban 1711-ben már működött katolikus kántortanító. Újabb katolikus elemi iskola 1779 körül épült. 1903-ban nyílt meg az állami óvoda és az állami elemi népiskola. Jelenleg több, mint ötszáz (1995-ben 545) általános iskolai tanulót oktat 50 nevelő (Jókai Iskola). A Templom téren található a Hauck János Német Nemzetiségi Iskola, a József Attila úton a Mezőgazdasági és Erdészeti Szakközépiskola, a Béla király úton pedig a Ward Mária Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. Az óvodások száma több mint kétszáz. 1994. szeptember 22-én nyílt meg Piliscsabán a volt szovjet laktanyai épületek átalakításával és újak emelésével a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar campusa. A kar létszáma 1996-ban már meghaladta az ezret.

Építészete

A házak (1785-ben 181, 1910-ben 373, 1930-ban 446, 1960-ban 958, 1995-ben 1834) a XX. század derekáig főleg vályogból és sárból épültek. A múlt század hetvenes éveiben a megyei monográfus szerint a falunak: „Nagyon emeli a tetszetősségét, hogy minden ház előtt kertecske van; – az országútmente jegenyefasorral van kiültetve; díszíti a templom körül lévő szabad tér. A csinos házak vagyonosságra mutatnak.” Az 1960-as évektől – a jelentős építkezések nyomán – emelkedett a házak komfortossága, 1990-ben a lakásoknak csaknem kétharmada (59,4%) összkomfortos, vagy komfortos volt. (1960-ban még csak a lakások 16,3%-ában volt fürdőszoba.) A vízvezetéket (1995-ben a lakások 56,3%-ában) zömében, a gázvezetéket (1995-ben a lakások 52,6%-ában) teljesen a rendszerváltás után építették ki a faluban.

Híres szülöttei, lakosai

Díszpolgárai

• 1921 vitéz lovag spodalungai Metz Rezső altábornagy
• 1991. Dr. Kunszenti Imre körzeti orvos
•  :Tóth Tamás református lelkész
• 1993. Csaba Tivadar
•  :Pálos Antal
• 1994. Nagy
•  :Csete József plébános
•  :Zsolnay Béla klotildligeti plébános
• 1995. Ruda Lajosné
• 1996. Hauck János
•  :Id. Lizicska József -posztumusz
• 1997. Malomvizi Schuster Ödön
• 2000. Hidas György - posztumusz
•  :Dr. Ruzsik Vilmos
•  :Id. Drevenka Antal
•  :Dr. Habsburg Mihály
•  :vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos – posztumusz
•  :Weisz Teréz - posztumusz
•  :Dr. Hunkár Dénes professzor
• 2004. Walter Ferenc
• 2005. Csíziné Varga Katalin tanárnő
• 2007. Bélik Jánosné született Piláth Katalin 100. születésnapja alkalmából
• 2009.. Maróth Miklós
• 2011 Földes László (Hobo)

Itt született

• Varga Lajos építész;

Itt éltek, élnek

• Bucsánszki Csaba tornász, feltaláló
• Bucsánszki Linda Európa Bajnok, VB II. helyezett sportaerobic versenyző
• Bucsánszkiné Szloboda Éva kétszeres Európa-bajnok, Világ Kupa és Világbajnoki ezüst érmes tornász, sportaerobic versenyző, edző
• Hobo énekes
• Marno János költő
• Metz Rezső altábornagy
• Nagybaczoni Nagy Vilmos honvédelmi miniszter
• Pátzay Mária festőművész
• Szabadi Vilmos hegedűművész

Nevezetességei, látnivalók

• Római katolikus templom (1728, egyhajós, homlokzati tornyos, barokk stílusú, a budai klarissza templom berendezésével
• A templom előtt álló Nepomuki Szent János szobor a 19. század első éveiből való.
• A Tinnye felé vezető országút mellett található az Ősök parkja.
• A Klotild téren áll II. Rákóczi Ferenc fejedelem bronz mellszobra, Kutas László alkotása.
• Református templom 1939-ben épült Kós Károly stílusában, Sorg Antal tervei szerint
• 1998-ban avatták fel a millecentenáriumra készült székelykaput a templom mellett

Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kara 1994. szeptember 22-én költözött Piliscsabára, a volt szovjet (korábban Magyar Királyi) laktanya területére. Első lépésben a még hasznosítható volt laktanyaépületeket újították fel, majd újakat építettek. A Campus épületeit a Makona csoport tervezte, a természeti környezethez illeszkedő organikus stílusban. Az egyetem központi épülete (Stephaneum) 2001-ben épült Makovecz Imre tervei alapján. A kar létszáma 1996-ban meghaladta az ezret, 2005-ben pedig megközelítőleg 2500 fő volt.

Kirándulóhelyek

• Garancsi-tó (a határban, Tinnye felé)
• Csabai-torony (dolomitszikla)
• Nagy-Szénás hegy (550 m)
• Iluska-forrás (piros plusz jelzés mentén)

Összefogás

• Piliscsaba – A nagyközség önkormányzata a nemzeti összetartozás napját, a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulójától hivatalos települési emléknappá nyilvánította a rendkívüli testületi ülésén. A négy nemzetiségnek – magyar, szlovák, német, cigány – otthont adó település dr. Solti Gábor polgármester egyéni felajánlása nyomán a nemzetiségek egy-egy mesteremberének keze munkájával emlékhelyet létesítettek.

Partnertelepülései

• Möckmühl, Németország 2004
• Nagylapás, Szlovákia 2004
• Cherasco, Olaszország
• Kézdiszárazpatak, Erdély, Románia

Források

• Forrás a népességszámhoz: Piliscsaba weboldala - http://www.piliscsaba.hu/piliscsaba/index.php?id=94

További információk

• Légifotók
• Piliscsaba.lap.hu - linkgyűjtemény
• Kézdiszárazpatak
• piliscentrum
• KATIMAVIK találkozó
• Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei

• A Wikimédia Commons tartalmaz Piliscsaba témájú médiaállományokat.