Metz Rezső
| Metz Rezső | |
| Vitéz Metz Rezső | |
| Született | 1861. május 11. |
| Elhunyt | 1943. október 21. (82 évesen) |
| Nemzetisége | |
| Fegyvernem | Császári és Királyi Haderő (gyalogság) |
| Szolgálati ideje | 1879-1919 |
| Rendfokozata | altábornagy |
| Egysége | 32. Mária Terézia gyalogezred 68. gyalogezred 23. tábori vadászzászlóalj 19. Ferenc Ferdinánd gyalogezred |
| Csatái | Első világháború, keleti front |
| Kitüntetései | Mária Terézia-rend lovagkeresztje Tiszti Arany Vitézségi Érem |
vitéz, lovag spondalungai Metz Rezső (Rudolf) (Budweis, Csehország, 1861. május 11. – Piliscsaba, 1943. október 21.); magyar nemzetiségű osztrák–magyar katona, altábornagy, a Mária Terézia-rend lovagkeresztjének birtokosa, a Vitézi Rend tagja, Piliscsaba díszpolgára.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Származása és ősei [szerkesztés]
Metz Rudolf néven, 1861. május 11-én-én született Budweisben. Hét testvére volt. Ősei Elzász–Lotaringiából származnak. Ausztriában a család a XVI. században telepedett le. Ősei között több katona is volt, köztük apja, Alexander Edler von Metz is katonatiszt, a „Kaiserjäger” (Császárvadászok) tábornoka volt. Hozzá kötődött a család nemesi előneve (spondalungai). A család nemessége a középkorból származik.
Katonai tanulmányai [szerkesztés]
Hat éves korától tízéves koráig a Sankt Pölten-i katonai kollégiumban tanulója volt, majd 1871–1875 között a Morva-fehértemplomi (Mährisch Weißkirchen, ma: Hranice na Moravě) katonai főreáliskolán tanult. 1875–1879-ig a bécsújhelyi (Wiener Neustadt-i) Theresianum Katonai Akadémia hallgatója volt. 1879-ben avatták hadnaggyá.
Katonai pályafutása az első világháborúig [szerkesztés]
24 évet szolgált a 32. Mária Terézia gyalogezrednél. 1903-ban őrnaggyá léptették elő, és zászlóaljparancsnokká nevezték ki a szolnoki cs. és kir. 68. gyalogezrednél. 1905-ben a 23. tábori vadászzászlóalj parancsnoka lett. 1911-ben ezredessé lépett elő, a győri 19. Ferenc Ferdinánd gyalogezred parancsnoka lett. Közvetlenül az első világháború kitörése után, 1914-ben is ezt az ezredet vezette harcba.
Az első világháborúban [szerkesztés]
1915-ben vezérőrnaggyá nevezték ki, és a 23. cs. és kir. gyalogdandár parancsnoka lett. A frontnak a 12. hadosztályhoz tartozó szakaszára parancsnoknak Metz Rudolf tábornokot jelölték ki, alárendelve a hadosztály tüzérséget és a hadosztálytartalékot.
A meredek Puski-hegy orosz megerősített állásai és bunkerei ellen kellett támadnia, amely állások bevételét az orosz hadvezetőség lehetetlennek tartotta. A tábornok a vezérkar elé terjesztette elképzeléseit, de az Metz támadási tervét csak részben fogadta el, mert Riedl Lajos ezredes tüzérségi hadműveleti tervét nem tartották jónak. Azonban a két katona saját terveik szerint járt el. A támadás előtti éjszakán a dandár két ezredét előrevonták a lövészárkokba közvetlen az orosz állásokhoz. A tüzérséget az ellenséghez a lehető legközelebbre telepítették. Másnap, május 2-án 10:00-kor indult meg a gyalogság, a sorozatos ágyútűz után. A 56. és 100. ezred amíg felkapaszkodott a meredek hegyoldalon, addig az orosz tüzérek bemérték Metz Rezső tábornokot. A gránátok a közelében csapódtak be, a föld betemette őt és tisztikarát, de ő kimászott és tovább irányította csapatait. A roham sikerrel járt aminek eredményéül 11.30-kor elfoglalták, csekély veszteség árán a Pustki hegyet és több mint 1700 orosz katonát ejtettek fogságba. A jobbra lévő magyar és a balra lévő német hadosztály nem bírt az ellenséggel, ezért Metz tábornok saját elhatározásából bevetette a hadosztály tartalékot, egyik ezred előre támadott és a másik két ezreddel jobbról és balról átkarolta az ellenséget. Csapatai mindhárom irányban győzelmesen haladtak előre. Beavatkozása nyomán estig a magyar és német hadosztályok elfoglalták a kijelölt területeket. A tábornok a legelső vonalból irányította a csatát, tovább üldözve a menekülő orosz erőket, Riedl ezredes ezalatt az elfoglalt Pustki hegyre telepítette tüzérségét, tovább lőve az oroszokat. A hetekig tartó nehéz csatákban végül az osztrák–magyar és a német erőknek sikerült visszafoglalniuk Przemyśl-t, Lemberget, Galícia nagy részét az orosz seregeket 300 km-rel visszanyomva.
Metz tábornok dandárával a Bruszilov-offenzíva összes csatáit végigküzdötte, egy ideig német hadosztály és német frontszakasz parancsnoka is volt. 1916-ban a cs. és kir. 11. hadosztály parancsnokává nevezik ki. A lucki harcokban, Volhíniában az első vonalban súlyosan megsebesült, de nem engedte hátravitetni magát. A csata befejezéséig elöl maradt, és tovább irányította csapatait. 1918 január havában német tábornoki tanfolyamra vezényelték. 1918 februárjában altábornaggyá léptették elő, majd márciusban csapataival elfoglalta a Dnyeper torkolatában fekvő Herszon kikötővárost. Az összeomlásig a város parancsnoka maradt, ezt követően csapatait hazájukba irányította. Ő maga 1918. november 28-án az utolsó szállítmánnyal hagyta el Herszont. Négyheti vesződséges út után ért Budapestre, majd otthonába, Piliscsabára.
Az első világháború után [szerkesztés]
A háború után nem vállalt semmilyen katonai beosztást, 1919-ben nyugdíjazták. Csapatai tisztelték és szerették tábornokukat. Erre példa, hogy amikor 1919-ben, egy budapesti útja alkalmával, figyelmeztetés ellenére egyenruhában leszállt vonatról a Nyugati pályaudvaron, a tömeg körülvette és le akarták tépni rangjelzését, kitüntetéseit, ezt azonban a jelenlévő katonák, akik felismerték volt tábornokukat, megakadályozták. „Nem engedjük bántani a tábornokunkat” felkiáltással, a vállukon kivitték őt a tömegből. Tekintélyével hozzájárult, hogy sem a vörös, sem a fehér terror idején semmilyen atrocitás sem érte a lakhelyén élőket. Ez is közrejátszott abban, hogy 1921-ben Piliscsaba díszpolgárává választották.
Ugyanebben az évben, 1921-ben megkapta a Mária Terézia-rend (MMThO) lovagkeresztjét. 1929-ben felvették a Vitézi Rend tagjai közé. Ezután a Rudolf név helyett annak magyarosított változatát, a Rezső keresztnevet használja.
A második világháború alatt részt vett a Katonai Mária Terézia-rend káptalanjának munkájában haláláig. Sohasem politizált, katonai esküjét megtartotta. A második világháború során ellenezte a Szovjetunió megtámadását, előre látva a háború következményeit. 1943. október 21-én hunyt el Klotildligeten, Piliscsabán.
A piliscsabai Nagytemplomban ravatalozták fel. 1943. október 23-án katonai tiszteletadással, a templomból ágyútalpon szállítva tette meg utolsó útját a városi temetőbe.
Magánélete [szerkesztés]
Először Adele Auguste Maria Millerrel, egy tengerész kapitány lányával kötött házasságot. Ebből a házasságból született első fia, Rudolf.
Fia, Rudolf szintén részt vett az első világháborúban. Megsebesült, tüdőgyulladást kapott. A háború befejeztével századosként tért haza. Megnősült, egy leánya született, Márta. Rudolf részt vett az 1921-es budaörsi csatában, ezt követően viszont betegsége kiújult és 1923-ban meghalt. Anyja, Metz tábornok első felesége 1932-ben halt meg. Mindketten a piliscsabai temetőben nyugszanak.
Az özvegy Metz tábornok újból megnősült, második felesége Almási Szalay Margit volt, ebből a házasságból született második fia, Rezső és egy leánya, Judit.
Emlékezete [szerkesztés]
2001-ben a piliscsabai önkormányzat kérelmet nyújtott be a Nemzeti Kegyeleti Bizottsághoz, amelyben javaslatot tett, hogy a temetőben nyugvó Nagy Vilmos vezérezredes és Metz Rezső altábornagy sírját vegyék nyilvántartásba. A kérelemre nem jött válasz. Végül öt évvel később, 2006-ban Metz Rezső tábornok fia, Ifj. Metz Rezső kérelmezte ugyanezt, és végül a két tiszti sírt a Nemzeti Kegyeleti Bizottság a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította, a piliscsabai temetőben megtartott katonai ünnepség keretében.
Kitüntetései [szerkesztés]
- Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje
- Osztrák Császári Lipót Rend parancsnoki kereszt, hadidíszítménnyel és kardokkal
- Katonai Érdemkereszt II. osztály, hadidíszítménnyel és kardokkal
- Osztrák Császári Vaskorona Rend II. osztály, hadidíszítménnyel és kardokkal
- Osztrák Császári Lipót Rend lovagkereszt, hadidíszítménnyel és kardokkal
- Oszrák Császári Vaskorona Rend III. osztály, hadidíszítménnyel és kardokkal
- Tiszti Arany Vitézségi Érem
- Katonai Érdemkereszt III. osztály, hadidíszítménnyel és kardokkal
- Katonai Érdemkereszt III.
- Bronz Katonai Érdemérem, vörös szalagon
- Sebesülési Érem (2x is megkapta)
- Magyar Háborús Emlékérem, kardokkal, sisakkal
- Károly Csapatkereszt
- Jubileumi Emlékérem a fegyvereserő számára
- Katonai Jubileumi kereszt
- Német Vaskereszt, I. osztály
- Német Vaskereszt, II. osztály
- Német Lovagrend Mária-kereszt (Marienkreuz)
- Császári Albert Lovagrend II. osztály kereszt
- Vöröskereszt Tiszti Díszjelvénye, hadidíszítménnyel
- Katonai Tiszti Szolgálati Jelvény
- Albrecht főherceg tábornagy Emlékjelvénye
- A Vitézi Rend jelvénye
Források [szerkesztés]
- Piliscsaba város honlapja
- A Vitézi Rend tagjai
- Metz Rezső tábornok az Osztrák-Magyar Hadsereg c. oldalon
- A Metz család honlapja

