Przemyśl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Przemyśl
Poland Przemysl - cathedral.jpg
Przemyśl címere
Przemyśl címere
Przemyśl zászlaja
Przemyśl zászlaja
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Kárpátaljai
Járás Przemyśl
Körzethívószám (+48)16
Rendszám RP
Népesség
Teljes népesség 67 847 fő (2009) +/-
Földrajzi adatok
Terület 44,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Przemyśl  (Lengyelország)
Przemyśl
Przemyśl
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 49° 47′, k. h. 22° 46′Koordináták: é. sz. 49° 47′, k. h. 22° 46′
Przemyśl weboldala

Przemyśl (Loudspeaker.svg kiejtése, IPA: [ˈpʂɛmɨɕl], latinul Praemislia, ukránul: Перемишль, németül Premslau) város Lengyelországban, a Kárpátaljai vajdaságban, a San folyó partján. A Bieszczady hegység kapuja fontos műemlékekkel a városban és környékén: Krasiczynben palota, Bolestraszycében arborétum. Fontos közlekedési csomópont: a nemzetközi E40-es út határátkelése Ukrajna felé Medykánál és vasúti átrakó állomás Żurawicában. Multikulturális város, ahol egymás mellett élnek különböző nemzetiségek: lengyelek, ukránok és romák, különböző vallások: a domináns katolikusok érsekkel, görög katolikusok érsekkel, ortodoxok, valamint protestánsok: metodisták, adventisták, baptisták, jehovisták. A második világháborúig jelentős zsidó lakossága is volt a városnak, az 1931-i népszámlálás adatai szerint a népesség 29,5%-a ide tartozott, a közösség két zsinagógával rendelkezett. Przemyśl az első lengyel város, ahol zsidó városnegyedről írásos dokumentum létezik: Jehuda ha Kohen zsidó tudós 1085-ben említi. Az első világháborúban Przemyśl erődje súlyos harcok színtere volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Przemyśl egy régi fametszeten
Korábbi épületek maradványai a várban

Legendák a város keletkezéséről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egy bizonyos herceg vadászni indult, és azon a helyen, ahol megölt egy medvét, várost alapított medvével a címerében.
  • A mai Przemyśl területén település keletkezett, és sok ember gondolkozott azon, mi legyen a neve. Egy öregasszony azt mondta: „Myśl, nie myśl, najlepszy będzie Przemyśl” (lefordíthatatlan szójáték: „myśl” lengyelül gondolatot jelent, vagyis „Gondolat, nem gondolat, legjobb lesz Przemyśl”).

Történeti kronológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "vörös városok" egyike[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • VIII. század – Przemysł-Lestek lendzsán herceg (mindkét név ravaszságot, éleselméjűséget jelent) miután kivívta a terület függetlenségét, a San folyó mentén várost alapított és saját nevéről Przemyślnek nevezte el. Vallási építészeti emlékek eredeztethetőek ekkortól.
  • IX. század – latin püspök behívása, román kor előtti építészet: rotunda és monostor építése. A honfoglaló magyarok is birtokolták Przemyślt és környékét. Több településnév és néhány sír utal erre, és a várost a későbbiekben is gyakran emlegették "Magyarország kapuja" néven.
  • X. századromán építészet: háromhajós bazilika. A század közepén a város a cseheké, majd a 970-80-as években I. Mieszko lengyel fejedelem foglalja el.
  • 981-985Nagy Vlagyimir kijevi fejedelem háborút folytat az akkoriban az ún. vörös városok közé sorolt Przemyślért és beveszi azt. A püspökség székhelyét Vlagyimirba viszik át.
  • 1018Vitéz Boleszláv Przemyślt az I. (Szent) István magyar király által küldött 500 lovas segítségével újra Lengyelországhoz csatolja.
  • 1031 – Przemyślt ismét elfoglalja a Kijevi Rusz (Bölcs Jaroszláv fejedelem). A zsidó negyed kezdetei Przemyślben.
  • 1069 – Miután Merész Boleszláv lengyel fejedelem elfoglalja a várost, amely néhány évre a monarchia fővárosa lesz.
  • 1086 – A város az orosz Rosztiszlavicsok uralma alá kerül, akik idején, a XII. században egy önálló fejedelemség székhelye.

Orosz-magyar küzdelmek a városért[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1099 - Könyves Kálmán beavatkozott az orosz fejedelmek küzdelmeibe. Egyikük kérésére Przemyśl ellen vonult, de olyan nagy vereséget szenvedett az oroszokkal szövetséges kunoktól, hogy elesett két püspök és ispán is, odaveszett a mozgó kincstár, a San folyó vize pedig magyar vértől vöröslött...
  • 1141 - Vlagyimirko fejedelem egyesíti Przemyślt a halicsi fejedelemséggel.
  • 1152 - II. Géza magyar király csapatai a San folyó völgyében nyomulnak előre, majd szövetségeseikkel egyesülve legyőzik a halicsi fejedelmet, és ostrom alá veszik Przemyślben. Vlagyimirko ekkor elismeri a Gézával szövetséges kijevi nagyfejedelem uralmát, és esküt tesz Szent István keresztjére.
  • 1188 - 1190 - III. Béla magyar király sikeres hadjárata után két évre fia, András herceg lesz a halicsi uralkodó.
  • 1199 - Nagy Román vlagyimiri fejedelem egyesíti Halicsot és Vlagyimirt: a Romanovicsok uralma alatt egyik fénykorát éli a város.
  • 1208-9 - Magyar uralom (Korlát fia Benedek erdélyi vajda).
  • 1211 - A Győr nembeli Pot nádor vezette magyar sereg elfoglalja a várost.
  • 1214 - Az egymással szövetséget kötő II. András magyar király és (Fehér) Leszek lengyel fejedelem elfoglalja Halicsot, Przemyślt Lengyelországhoz csatolják.
  • 1215 - II. András visszaszerzi Przemyślt a lengyelektől és fia, Kálmán halicsi király kezébe adja, akit azonban a halicsi bojárok még ebben az évben elűznek.
  • 1216 - Kálmán király lengyel segítséggel visszafoglalja Przemyślt és Halicsot.
  • 1218 előtt - ortodox püspökség alapítása.
  • 1219 - Msztyiszlav novgorodi fejedelem elűzi Kálmán királyt.
  • 1226 - II. András elfoglalja Przemyślt Msztyiszlavtól, amit az nemsokára visszafoglal.
  • 1227-29 - II. András fia (egyben Msztyiszlav veje), András herceg uralkodik itt.
  • 1231 - II. András ismét elfoglalja a várost, amelyet aztán fia, András herceg ural.
  • 1234 - A magyar uralom vége, a város ismét a Romanovicsoké.
  • 1245 - Rosztiszláv magyar csapatokkal elfoglalja ugyan Przemyślt, de nagybátyja, Dániel (aki 1253-tól Halics és Lodoméria királya címet viseli) elől Magyarországra menekül.

Lengyelország fontos kereskedővárosa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1323 - Az orosz Romanovicsok kihalása után Przemyśl is a lengyel Bolesław Jerzy Trojdenowicz (II. György) uralma alá kerül.
  • 1344III. Kázmér lengyel király végül Przemyślt az ún. vörös városokkal együtt Lengyelországhoz csatolja az utolsó Trojdenovics uralkodó halála után, aki végrendeletében az országot a lengyel uralkodóra hagyta. A latin szertartású Iván és Miklós püspököket közvetlenül az apostoli szék alá rendelik. Vár épül.
  • 1370 - Nagy Lajos magyar király lengyel királlyá válásával Przemyśl ismét magyar kézre kerül.
  • 1387 - Nagy Lajos lánya, Hedvig lengyel királynő és férje, Jagelló Ulászló visszacsatolják a várost Lengyelországhoz.
  • 1389 – A város új kiváltságokat kap a magdeburgi városi jog alapján. Felépülnek a városfalak a tornyokkal, új templom, kolostorok és városháza.
  • 1460 - Megalakul a Krakkói Akadémia itteni tagozata.
  • 1498III. István moldvai fejedelem elfoglalta Przemyślt és szabad rablást engedélyezett katonáinak. Ezután felgyújtotta a várost, még a templomoknak sem kegyelmezett.
  • 1614 – A várost elpusztította a tatár Kantymir Murza.
  • 1648 – A Hmelnickij-felkelés idején Kopystyński kozák ezredes körülzárta a várost, de Karol Korniakt megverte.
  • 1656 – A Özönvíz idején Douglas svéd tábornok körülzárta a várost, de visszavonult a közeledő Stefan Czarniecki hetman csapatai elől.
  • 1657II. Rákóczi György erdélyi csapatai átmenetileg elfoglalják a várost.
  • 1672 – Przemyśl környékét dúlják a tatárok, de Kormanice mellett szétverik őket a Krystyn Szykowski obszerváns ferences szerzetes vezetése alatt küzdő przemyśliek.

Az erődváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1772Lengyelország I. felosztásakor Ausztriához kerül. Ez a város hanyatlásához vezet, mely addig tart, amíg Galícia autonómiát nem kap, és fel nem építik a Przemyśl erődöt, mely Antwerpen és Verdun után a harmadik legnagyobb erőd volt Európában.
  • 1914-1915 – Nehéz harcok a városért: Przemyśl ostroma.
  • 1918-1919 – Ukrán–lengyel harcok a városért (a przemyśli sasfiókok, vagyis lengyel diákok részvétele).
  • 1918-1939 – Járási székhely a lwówi vajdaságban.
  • 1931 – A népszámlálás adatai szerint a városban 62 272 fő lakik, ebből 39 430 (63,3%) római katolikus, 18 376 (29,5%) zsidó, 4 391 (7%) görög katolikus és 85 más világnézetű. Przemyśl az egyik nagyváros Krakkó és Lwów között.
  • 1939-1941 – Przemyślt elfoglalják a németek, majd a város kettéosztják a San folyó mentén – Zasanie városrész német, Stare Miasto (Óváros) szovjet megszállás alatt. Az oroszok kiépítik a Molotov-vonalat (bunkerrendszer).
  • 1941-44 - Német uralom, a város zsidó lakosságát szinte teljesen megsemmisítik.
  • 1944 – A szovjet Vörös Hadsereg megszállja a várost; léteztek tervek, hogy Przemyśl vajdasági székhely legyen, de végül győzött az a koncepció, hogy az inkább központi fekvésű, de lényegesen kisebb Rzeszów legyen a vajdaság fővárosa.
  • 1944-1947 – A környéken harcok folynak az Ukrán Felkelő Hadsereg partizánjaival, akik felrobbantják a przemyśli sasfiókok emlékművét (később nem a Plac Konstytucjin építették újjá, ahol a két világháború között állt, hanem a San partján.) Az ukránokat kitelepítik (Visztula-művelet) és ukrajnai lengyeleket fogadnak be, így megszűnik a várost több száz évig jellemző multikulturalitás.
  • 1945-1975 – járási székhely a rzeszówi vajdaságban.
  • 1975-1998 – a przemyśli vajdaság székhelye.
  • 1991II. János Pál pápa látogatása.
  • 1999-től – járási jogú város a kárpátaljai vajdaságban, melynek fővárosa Rzeszów.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Faipara (Zakłady Płyt Pilśniowych=farostlemezgyár), festékgyára (Pollena Astra) van.

Magyar vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháborúban magyar katonák ezrei haltak hősi halált a Przemyśl erőd orosz ostromakor. Ezeknek a hősi halottaknak állít emléket Gyóni Géza. Gyóni Géza egyike volt az erőd védőinek, itt került orosz fogságba, ahonnan nem tért haza.

CSAK EGY ÉJSZAKÁRA…

részletek

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

* * * * * * * * * * * * * *

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:
Vakító csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sírva sikoltsák: Istenem, ne többet.
Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára.
Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!
Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
– Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
(Przemysl, november.)

Műemlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panoráma
Panoráma

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Przemyśl környékének nemzeti múzeuma
  • Harang és pipa múzeum [1]
  • Várostörténeti múzeum
  • Érsekségi múzeum
  • Przemyśli erőd múzeum
  • VIII "Łętownia" erőd
  • Katonai ortodox templom a Rybotycki állásban
  • Állami levéltár [2]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wyższa Szkoła Administracji i Zarządzania w Przemyślu [3] (Adminisztrációs és igazgatási főiskola)
  • Wyższa Szkoła Gospodarcza w Przemyślu [4] (Gazdasági főiskola)
  • Wyższa Szkoła Informatyki i Zarządzania w Przemyślu [5] (informatikai és igazgatási főiskola)
  • Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Przemyślu [6] (Állami felsőfokú szakiskola)
  • Nauczycielskie Kolegium Języków Obcych w Przemyślu [7] (Idegen nyelvek tanítói kollégiuma)
  • Kolegium Nauczycielskie w Przemyślu [8] (Tanítóképző)
  • Wyższe Seminarium Duchowne w Przemyślu [9] (Papi szeminárium)

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sípálya
  • Labdarúgás (klubok – Polonia Przemyśl, Czuwaj Przemyśl
  • Kosárlabda (Polonia Przemyśl)
  • Kézilabda (Czuwaj Przemyśl)
  • Sípálya [10]
  • Fedett uszoda
  • Teniszpályák
  • Műjégpálya
  • Skate Park

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres przemyśliek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Błogosławiony Jan Balicki – ksiądz
  • Przemysław Bystrzycki
  • Zbigniew Brzeziński – politológus, Carter amerikai elnök tanácsadója
  • Aleksander Dworski
  • Andrzej Maksymilian Fredro
  • Kazimierz Gurbiel
  • Leopold Hauser
  • Józef Kałuża
  • Kapitan Henryk Jaskuła
  • Doktor Henryk Jordan
  • Józef Kuryluk – poeta
  • Wiesław Langiewicz
  • Artur Malawski
  • Kazimierz Opaliński – színész
  • Stanisław Orzechowski – író
  • Rodzina Osińskich
  • Marian Ostafiński
  • Mojżesz Schorr
  • Józef Sebastian Pelczar – przemyśli püspök, szentté avatták
  • Ryszard Siwiec
  • Major Mieczysław Słaby
  • Marian Stroński – festő
  • Jan Śnigurski – przemyśli püspök
  • Leonard Tarnawski – orvos
  • Bernard Wapowski
  • Teitelbaum Mózes - újhelyi rebbe

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szabó László: A nagy temető. Przemyśl ostroma 1914-1915 (Kossuth Könyvkiadó, 1982) ISBN 963-09-1940-0
  • Jan Skarbowski: Ziemia Przemyska (Wydawnictwo Artystyczno-Graficzne, Kraków, 1963)
  • Bács Gyula: Lengyelország (útikönyv). Panoráma, Bp. 1980.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Przemyśl témájú médiaállományokat.