Vörösoroszország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ruś czerwona - Russia
A piros színnel betöltött régió: Vörösoroszország

Vörösoroszország, más néven Vörösruténia (ukránul: Червона Русь, lengyelül: Ruś Czerwona, latinul: Ruthenia Rubra v. Russia Rubra) egy történelmi országrész a Dnyeszter és a Nyugati-Bug felső folyásainál, Kelet-Galíciában. A középkortól egészen az első világháború végéig Vörösoroszország volt a neve, ma Ukrajna része.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ma sem világos miért nevezték a térséget vörösnek. Lengyelül nevezték Vörösföldnek (Ziemia czerwieńska) is. Egyes szláv nyelvekben a czerwony v. червоний (vörös) szó, hasonló alakokban megtalálható, s a vidéken sok település nevében ott van a vörös megjelölés, de aligha lehet közük az ország nevéhez.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régiónak túlnyomórészt ukrán nemzetiségű lakossága van, mellettük lengyel és fehérorosz kisebbséggel is. Az ezen a tájékon beszélt dialektus voltaképp csak az ukrán egy nyelvjárása, így tehát nem beszélhetünk külön vörösorosz nyelvről.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A területet 981-ben hódította meg a még pogány Nagy Vlagyimir kijevi nagyfejedelem. 1018-ban a lengyel király Szent István segítségével visszafoglalta a földet, ám 1031-ben az újfent rutén kézbe jutott.

1199-ig Volhínia része volt, amely a század végén Haliccsal közösen alkotott önálló államot, így annak fennhatósága alatt volt.
1340-ben III. Kázmér lengyel király hódította meg. Ettől kezdődően nevezték a hivatalos forrásokban is Ruś Czerwona névvel.
Az időszakos lengyel földesúri kizsákmányolások miatt, az ország lakossága 1648-ban csatlakozott az ukrajnai kozákok Bohdan Hmelnickij vezette felkeléséhez. Egyes részei Vörösoroszországnak a törökök uralma alá kerültek, de mindössze rövid időre (1672). A szűnni nem akaró török-tatár támadások folyományaképp a terület sokat szenvedett a 17. század második fele és 18. század kezdete között.

1795-ben, Lengyelország harmadik felosztásakor az Orosz Birodalom vette birtokba a kicsiny tartományt.
Az első világháború után Lengyelország feltámadt. Határát keletről az ún. Curzon-vonalon húzták meg, amely a Szovjet-Oroszországnak hagyta többek között Vörösoroszországot is. A lengyel hadsereg 1920-ban a területet elfoglalta és országához csatolta.

1939-ben a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg. 1945 után továbbra is változatlanul orosz kézben maradt.

Nagyobb része ma Ukrajna területéhez tartozik.

Közigazgatása a 14. századtól 1772-ig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

POL województwo bełskie IRP COA.svg
POL województwo ruskie COA.svg
POL powiat sanocki COA.svg

Ruszin vajdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bełz vajdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar Kódex, Az Árpádok világa, Kossuth Kiadó Budapest, 1999.
  • Csorba Csaba: Árpád örökében, Magyar Könyvklub – Helikon Kiadó, 1996.