Vörösoroszország
Vörösoroszország, más néven Vörösruténia (ukránul: Червона Русь, lengyelül: Ruś Czerwona, latinul: Ruthenia Rubra v. Russia Rubra) egy történelmi országrész a Dnyeszter és a Nyugati-Bug felső folyásainál, Kelet-Galíciában. A középkortól egészen az első világháború végéig Vörösoroszország volt a neve, ma Ukrajna része.
Tartalomjegyzék |
A név eredete [szerkesztés]
Ma sem világos miért nevezték a térséget vörösnek. Lengyelül nevezték Vörösföldnek (Ziemia czerwieńska) is. Egyes szláv nyelvekben a czerwony v. червоний (vörös) szó, hasonló alakokban megtalálható, s a vidéken sok település nevében ott van a vörös megjelölés, de aligha lehet közük az ország nevéhez.
Lakossága [szerkesztés]
A régiónak túlnyomórészt ukrán nemzetiségű lakossága van, mellettük lengyel és fehérorosz kisebbséggel is. Az ezen a tájékon beszélt dialektus voltaképp csak az ukrán egy nyelvjárása, így tehát nem beszélhetünk külön vörösorosz nyelvről.
Története [szerkesztés]
A területet 981-ben hódította meg a még pogány Nagy Vlagyimir kijevi nagyfejedelem. 1018-ban a lengyel király Szent István segítségével visszafoglalta a földet, ám 1031-ben az újfent rutén kézbe jutott.
1199-ig Volhínia része volt, amely a század végén Haliccsal közösen alkotott önálló államot, így annak fennhatósága alatt volt.
1340-ben III. Kázmér lengyel király hódította meg. Ettől kezdődően nevezték a hivatalos forrásokban is Ruś Czerwona névvel.
Az időszakos lengyel földesúri kizsákmányolások miatt, az ország lakossága 1648-ban csatlakozott az ukrajnai kozákok Bohdan Hmelnickij vezette felkeléséhez. Egyes részei Vörösoroszországnak a törökök uralma alá kerültek, de mindössze rövid időre (1672). A szűnni nem akaró török-tatár támadások folyományaképp a terület sokat szenvedett a 17. század második fele és 18. század kezdete között.
1795-ben, Lengyelország harmadik felosztásakor az Orosz Birodalom vette birtokba a kicsiny tartományt.
Az első világháború után Lengyelország feltámadt. Határát keletről az ún. Curzon-vonalon húzták meg, amely a Szovjet-Oroszországnak hagyta többek között Vörösoroszországot is. A lengyel hadsereg 1920-ban a területet elfoglalta és országához csatolta.
1939-ben a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg. 1945 után továbbra is változatlanul orosz kézben maradt.
Nagyobb része ma Ukrajna területéhez tartozik.
Közigazgatása a 14. századtól 1772-ig [szerkesztés]
|
|
|
Ruszin vajdaság [szerkesztés]
- Ziemia Chełmska, Chełm
- Powiat Chełmski, Chełm
- Powiat Krasnystawski Krasnystaw
- Powiat Ratneński Ratno
- Ziemia Halicka, Halics
- Ziemia Lwowska Lwów
- Ziemia Przemyska Przemyśl
- Ziemia Sanocka Sánók
- Powiat Sanocki Sánók
