Hauer Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leopold von Hauer
1915-ben
1915-ben
Született1854. január 26.[1]
 Habsburg Birodalom, Buda
Meghalt1933. május 3. (79 évesen)[1]
Magyar Királyság, Budapest
Állampolgárságamagyar
NemzetiségeMagyarország Magyar
Szolgálati ideje1872–1918
Rendfokozatavezérezredes
Csatáielső világháború
Kitüntetései
  • Katonai Érdemkereszt II. osztálya
  • Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztje
  • Royal Order of Vasa
IskoláiTheresianum Katonai Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Leopold von Hauer témájú médiaállományokat.

Hauer Lipót György István Antal (Leopold von Hauer) (Buda, 1854. január 26.[2] – Budapest, 1933. május 3.)[3][4] magyar származású osztrák-magyar katonatiszt, az első világháború során vezérezredes.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

Hauer Lipót 1854-ben született Buda városában.[5] Apja báró Hauer István császári és királyi kamarás, anyja gróf welsersheimbi Welser Antónia volt. Alapfokú iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte, 1864-től pedig a marburgi gyalogsági hadapródintézet növendéke volt. Itt 1868-ban fejezte be tanulmányait, s még ebben az évben a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémiára ment, ahol további négy évet tanult. Ezt követően a 11. császári és királyi huszárezredhez osztották be, amelynek állomáshelye Nyíregyháza volt.

Pályafutása[szerkesztés]

1876-ban Hauert a tizenegy éves Jenő főherceg nevelőjévé választották.[5] 1877-ben császári és királyi kamarássá nevezték ki. Három éven át volt a főherceg nevelője, majd visszatért alakulatához a 11. császári és királyi huszárezredhez. 1881-ben Bécsbe, a Katonai Lovaglótanár Intézetbe ment, ahol egy kétéves képzést végzett el. 1892-ben Stefánia főhercegné szolgálati és udvari kamarása lett. Hauer 1911-ben elvesztette feleségét, ám 1921-ben újranősült.[5]

1910–1927 között a magyar lovasság főparancsnoka volt. Részt vett az első világháborúban, ahol a császári és királyi 11. lovashadosztály parancsnoka volt az orosz fronton.[5] 1914 októberében a Hauer-lovashadtest parancsnokává nevezték ki, s novemberben pedig címzetes lovassági tábornokká léptették elő. 1917-ben a 4. hadsereg parancsnokává nevezték ki, s megkapta a vezérezredesi címet is. 1917 novemberétől szabadságra ment, majd rendelkezési állományba helyezték, így Hauer Lipót 1918. december 1-jén visszavonult.[5]

Kitüntetései[szerkesztés]

Hazai[szerkesztés]

  • Bronz Katonai Érdemérem (1895)
  • Katonai Tiszti Szolgálati Jel 3. osztálya (1897)
  • Katonai Érdemkereszt 3. osztálya (1898)
  • Jubileumi Emlékérem a fegyveres erő számára 1898 (1898)
  • Osztrák Császári Vaskorona-rend 3. osztálya (1904)
  • Katonai Jubileumi Kereszt (1908)
  • Fejérváry jubileumi bronzérem (1911)

Külföldi[szerkesztés]

  • Porosz Korona-rend 3. osztálya (1889)
  • Svéd Vasa Rend parancsnoki keresztje (1894)
  • Oldenburgi Péter-Frigyes-Lajos Házi- és Érdemrend parancsnoki keresztje (1899)
  • Perzsa Nap és Oroszlán Rend 2. osztálya (1900)
  • Anhalti Medve Albert Rend parancsnoki keresztjének 1. osztálya (1908)
  • Spanyol Katonai Érdemrend nagykeresztje (1910)
  • Bolgár Katonai Érdemrend nagy tisztikeresztje (1910)
  • Kínai Kettős Sárkányrend 2. osztályának 2. fokozata (1911)
  • Német Vaskereszt 2. osztálya (1915)
  • Bajor Katonai Érdemrend nagykeresztje kardokkal (1916)
  • Porosz Vörös Sas-rend 1. osztálya kardokkal (1917)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Lipót Hauer, https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=2299
  2. ↑ Születési bejegyzése a budavári római katolikus keresztelési akv. 6/1854. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 936/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  4. ↑ Hauer Lipót gyászjelentése (1933). (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  5. ↑ a b c d e Balla Tibor. A Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai, 1. kiadás, Argumentum Kiadó (2010). ISBN 9789634465850  151-152 oldal
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hauer_Lipót&oldid=26890828”