Jarosław

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jarosław
Jarosław kościół dominikanów.JPG
Jarosław címere
Jarosław címere
Közigazgatás
Ország  Lengyelország
Vajdaság Kárpátaljai
Járás Jarosławi
Körzethívószám (+48)16
Rendszám RJA
Népesség
Teljes népesség 39 146 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Terület 34,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jarosław  (Lengyelország)
Jarosław
Jarosław
Pozíció Lengyelország térképén
é. sz. 50° 01′, k. h. 22° 41′Koordináták: é. sz. 50° 01′, k. h. 22° 41′
Jarosław weboldala

Jarosław (jiddisül: יאַרעסלאָוו Yareslov, németül Jaroslau, ukránul: Ярослав) város Lengyelországban, a Kárpátaljai vajdaságban, a San folyó partján.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Délkelet-Lengyelországban, a San folyó fölötti magas parton elterülő Jarosławot feltehetően a névadó, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem alapította a XI. században. Ezután rövid megszakításokkal 1340-ig a halicsi fejedelemséghez tartozott. 1188 és 1190 között, III. Béla magyar király sikeres hadjárata után fia, András herceg lett a halicsi uralkodó. 1208-9-ben ismét magyar uralom alatt állt, majd évekig hol orosz, hol lengyel, hol magyar csapatok foglalták el. 1216-19-ben Kálmán halicsi király, 1227-29 között pedig öccse, András herceg uralkodott fölötte. 1231-ben aztán II. András, Béla és András herceg vette be Jarosław várát, és helyreállította András herceg halicsi uralmát, ami azonban csak három évig tartott. 1249-ben pedig egy egyesült magyar-lengyel sereg szenvedett vereséget Jarosławnál. 1340-ben Jarosławot is megörökölte Nagy Kázmér lengyel király. A település 1375-ben, Opolei Lászlótól, Nagy Lajos király halics-lodomériai kormányzójától nyert magdeburgi városjogot, és 1387-ben került, immár több mint 400 évre, Lengyelországhoz.

Jarosław egészen a XVII. századig fontos kereskedelmi gócpont volt. Erre húzódott a Magyarország és Galícia, valamint a Kelet-Nyugat közötti árucsere-forgalom útvonala. Jelentős (több tízezres) vásárokat tartottak a városban, a San-parti kikötőben pedig áruval megrakott bárkák nyüzsögtek. 1625-ben viszont a vásár alkalmával tűz ütött ki, amely sok emberáldozatot követelt. Ettől kezdve megakadt a város fejlődése. 1656-ban az országot felszabadító Stefan Czarniecki a jarosławi csatában megverte a svédeket. 1683-ban a városban várta a győztes kahlenbergi és párkányi csatából hazatérő királyi férjét, a törökverő Sobieski Jánost felesége, Mária királyné. A nagy északi háború idején járt a városban Erős Ágost lengyel király és Nagy Péter cár, és évekig itt élt Sarolta Amália hercegnő, II. Rákóczi Ferenc felesége is. 1711-ben, szabadságharcának leverése után II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós hosszabb ideig tartózkodtak a városban, és tárgyalásokat folytattak I. Péter orosz cárral. Jarosław volt a kuruc emigránsok központja, ezért is áll itt a lengyel-magyar barátság emlékműve.

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orsetti-ház
Városháza
Görög katolikus templom
Benedek-rendi apátság
Krisztus teste társaskáptalani templom

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jarosław testvértelepülései a következők:[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i Jarosław hivatalos honlapja - Testvérvárosok © 2008 Urząd Miasta Jarosław. Ul. Rynek 1, 37-500 Jarosław. (Hozzáférés: 2008. október 23.)

2. http://kobanya.info/index.php?option=com_content&view=article&id=4020:kbanya-jaroslaw-ket-jo-barat&catid=42:kozelet&Itemid=84

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bács Gyula: Lengyelország (útikönyv). Panoráma, Bp. 1980.