Felsővízköz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsővízköz (Svidník)
Svidnik.jpg
Felsővízköz címere
Felsővízköz címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Felsővízközi
Rang város
Első írásos említés 1330
Polgármester Ján Holodňák
Népesség
Teljes népesség 11 721 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 580 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 225 m
Terület 20,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsővízköz (Szlovákia)
Felsővízköz
Felsővízköz
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 18′ 19″, k. h. 21° 34′ 05″Koordináták: é. sz. 49° 18′ 19″, k. h. 21° 34′ 05″
Felsővízköz weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Felsővízköz látképe a skanzennal

Felsővízköz (1899-ig Felső-Szvidnyik, szlovákul Svidník, németül Obersvidnik) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásának székhelye. A szlovákiai ruszinok szellemi központja. 2011-ben 11 721 lakosából 7876 szlovák, 2257 ruszin, 362 roma, 232 ukrán, 28 cseh és 21 orosz volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eperjestől 58 km-re északkeletre, a Ladomér-patak és az Ondava összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területe már ősidők óta lakott. Régészeti emlékei a korai kőkorszaktól a bronzkoron és a vaskoron át kerültek elő. Szvidnyik települést 1334-ben a pápai tizedjegyzék "villa Sudnici" alakban említi először, majd 1355-ben ("Scyuidnik") és 1357-ben ("Syuednik") is említik. Első lakói pásztorok voltak, később lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1414-ben a Ladomér-patak jobb partján új település keletkezett, a mai Felsővízköz, míg a bal parton maradt részt ezután Alsóvízköz néven említik. Felsővízköz egyike azon településeknek, melyet a ruszin betelepülés érintett, ennek első írásos említése 1434-ből való. A 15. században előbb a husziták, majd a lengyelek betörésétől szenvedett. A településen 1618-ban kétszintes udvarházat említenek. A 18. század elején a kuruc harcok következtében a környékkel együtt elnéptelenedett. 1848-ig a makovicai uradalom része volt, az Erdődy, majd a Szirmay család birtoka. 1795-ben a Szirmay család kastélyt építtetett ide. A Szirmayak évi öt vásár tartását is engedélyezték. 1787-ben 43 házában 299 lakos élt. A napóleoni háborúk során 1800-ban Szuvorov, 1806-ban Kutuzov vezetésével kozák csapatok hatoltak be a településre. 1831-ben kolerajárvány pusztított a lakosság körében. A szabadságharc során itt tanácskozott az osztrák Schilck tábornagy Konstantin orosz főherceggel a cári csapatok hadműveleteiről. Lakói ebben az időben mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel foglalkoztak.

Fényes Elek szerint "Felső-Szvidnik, orosz falu, Sáros vmegyében, 380 g. kath. lak. Fekszik az Ondava és Ladomérka vizek mellett, s ut. p. Felső-Orlik."[2]

1910-ben 685 lakosából 407 ruszin, 113 német és 107 magyar volt. 1914-1915-ben a világháború harcai során a települést orosz csapatok felgyújtották és leégett. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Felsővízközi járásának székhelye volt. 1944 október-novemberében a környéken súlyos harcok folytak, melyekben a település ismét teljesen elpusztult. Határában 9000 katona, köztük számos magyar honvéd, nyugszik tömegsírban. Ugyancsak 1944-ben egyesítették Alsó- és Felsővízközt. Felsővízköz 1964-ben kapott városi rangot, ma a környék közigazgatási, kulturális és gazdasági központja, járási székhely, az szlovákiai ruszinok és ukránok szellemi központja.

Az ortodox templom

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsővízköz több szlovákiai ukrán kulturális intézménynek helyt ad. A Néprajzi Szabadtéri Múzeum (Národopisná expozícia v prírode) a szlovákiai ukránok és ruszinok népi építészetét mutatja be.[3] Az Ukrán Kultúra Múzeuma kisebbségi múzeumként ismert, a Dezider Milly Galéria pedig ikongyűjteményéről is nevezetes[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ukrán múzeumának gazdag népművészeti gyűjteménye van.
  • A határában levő háborús tömegsír felett 33 m magas emlékmű áll.
  • Görög katolikus temploma a 18. század második felében épült.
  • Ortodox templomát 1994-ben, római katolikus templomát 1996-ban

építették.

  • Római katolikus temploma 1940-ben szecessziós-neogótikus stílusban épült.
  • Késő reneszánsz harangtornya 1658-ban készült.

Jegyzetek, források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]