Felsővízköz

Felsővízköz (Svidník)
Felsővízköz címere
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Felsővízközi
Rang	város
Első írásos említés	1330
Polgármester	Ján Holodňák
Népesség
Teljes népesség	12 237 fő (2006) +/-
Népsűrűség	606 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	225 m
Terület	20,20 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsővízköz Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 18′ 19″, k. h. 21° 34′ 5″49.3052777778, 21.5680555556
Felsővízköz weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsővízköz látképe a skanzennal

Felsővízköz (1899-ig Felső-Szvidnyik, szlovákul Svidník, németül Obersvidnik ) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásának székhelye. A szlovákiai ruszinok szellemi központja.

Fekvése

Eperjestől 58 km-re északkeletre, a Ladomér-patak és az Ondava összefolyásánál fekszik.

Története

A város területe már ősidők óta lakott. Régészeti emlékei a korai kőkorszaktól a bronzkoron és a vaskoron át kerültek elő. Szvidnyik települést 1334-ben a pápai tizedjegyzék "villa Sudnici" alakban említi először, majd 1355-ben ("Scyuidnik") és 1357-ben ("Syuednik") is említik. Első lakói pásztorok voltak, később lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1414-ben a Ladomér-patak jobb partján új település keletkezett, a mai Felsővízköz, míg a bal parton maradt részt ezután Alsóvízköz néven említik. Felsővízköz egyike azon településeknek, melyet a ruszin betelepülés érintett, ennek első írásos említése 1434-ből való. A 15. században előbb a husziták, majd a lengyelek betörésétől szenvedett. A településen 1618-ban kétszintes udvarházat említenek. A 18. század elején a kuruc harcok következtében a környékkel együtt elnéptelenedett. 1848-ig a makovicai uradalom része volt, az Erdődy, majd a Szirmay család birtoka. 1795-ben a Szirmay család kastélyt építtetett ide. A Szirmayak évi öt vásár tartását is engedélyezték. 1787-ben 43 házában 299 lakos élt. A napóleoni háborúk során 1800-ban Szuvorov, 1806-ban Kutuzov vezetésével kozák csapatok hatoltak be a településre. 1831-ben kolerajárvány pusztított a lakosság körében. A szabadságharc során itt tanácskozott az osztrák Schilck tábornagy Konstantin orosz főherceggel a cári csapatok hadműveleteiről. Lakói ebben az időben mezőgazdsággal, erdei munkákkal, szénégetéssel foglalkoztak.

Fényes Elek szerint "Felső-Szvidnik, orosz falu, Sáros vmegyében, 380 g. kath. lak. Fekszik az Ondava és Ladomérka vizek mellett, s ut. p. Felső-Orlik."

1910-ben 685 lakosából 407 ruszin, 113 német és 107 magyar volt. 1914-1915-ben a világháború harcai során a települést orosz csapatok felgyújtották és leégett. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Felsővízközi járásának székhelye volt. 1944 október-novemberében a környéken súlyos harcok folytak, melyekben a település ismét teljesen elpusztult. Határában 9000 katona, köztük számos magyar honvéd, nyugszik tömegsírban. Ugyancsak 1944-ben egyesítették Alsó- és Felsővízközt. Felsővízköz 1964-ben kapott városi rangot, ma a környék közigazgatási, kulturális és gazdasági központja, járási székhely, az szlovákiai ruszinok és ukránok szellemi központja.

Az ortodox templom

Kultúra

Felsővízköz több szlovákiai ukrán kulturális intézménynek helyt ad. A Néprajzi Szabadtéri Múzeum (Národopisná expozícia v prírode) a szlovákiai ukránok és ruszinok népi építészetét mutatja be. Az Ukrán Kultúra Múzeuma kisebbségi múzeumként ismert, a Dezider Milly Galéria pedig ikongyűjteményéről is nevezetes

Nevezetességei

• Ukrán múzeumának gazdag népművészeti gyűjteménye van.
• A határában levő háborús tömegsír felett 33 m magas emlékmű áll.
• Görög katolikus temploma a 18. század második felében épült.
• Ortodox templomát 1994-ben, római katolikus templomát 1996-ban

építették.

• Római katolikus temploma 1940-ben szecesziós-neogótikus stílusban épült.
• Késő reneszánsz harangtornya 1658-ban készült.

Külső hivatkozások

• Felsővízköz város hivatalos honlapja
• A város története (angolul)
• A város története (angolul)
• A falumúzeum ismertetője
• Alapinformációk
• Felsővízköz Szlovákia térképén
• E-obce.sk