Ladomérvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ladomérvágása (Ladomirová)
Ladomirova.jpg
Ladomérvágása látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Felsővízközi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1414
Polgármester Ladislav Bojčík
Irányítószám 090 03
Körzethívószám 00421 (0) 54
Népesség
Teljes népesség 992 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 64 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 262 m
Terület 15,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ladomérvágása (Szlovákia)
Ladomérvágása
Ladomérvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 19′ 46″, k. h. 21° 37′ 29″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 46″, k. h. 21° 37′ 29″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ladomérvágása, (szlovákul: Ladomirová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 992 lakosából 787 szlovák és 125 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsővízköztől 6 km-re északkeletre a Ladomirka patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve eredetileg Vladimirova volt és valószínűleg a falut telepítő soltészról nevezték el. 1414-ben, más forrás szerint 1364-ben [1] említik először „Ladamerwagasa” néven, a Bebek família makovicai uradalmához tartozott. Az 1427-es dézsmajegyzékben még nem szerepel. Később a Cudar család tulajdona, akik 1458-ban kisebb várkastélyt is építettek ide. A 15. században vámházat építettek itt, mely a Lengyelországba menő kereskedelmi úton szállított árukat vámolta meg. 1600-ban 16 portát számoltak össze a faluban, ezeken és a soltész házán kívül templom, plébánia, vámház, malom, iskola és egy kastély is volt a településen. 1787-ben 102 házában 720 lakos élt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból és erdei munkákból éltek. 1806-ban a napóleoni háborúk során a nagy orosz hadvezér, Kutuzov csapatai foglalták el. 1828-ban 128 háza és 946 lakosa volt. A 19. században a falut többször sújtotta kolerajárvány, mégis ekkor érte el lakosságának maximumát 1200 fővel.

Fényes Elek szerint „Ladomér, orosz falu, Sáros vmegyében, Szvidnikhez 1 mfld., a galicziai országutban: 46 római, 856 görög kath., 164 zsidó lakossal. Görög paroch. templom. Synagoga. A makoviczi uradalomhoz tartozik.” [2]

1910-ben 836, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. Az első világháború után főként ortodox lakosság telepedett le a községben, akik 1924-re fel is építették saját templomukat és kolostorukat. A második világháborúban a Duklai-hágó térségében nagy tankcsata zajlott, melynek során a falu majdnem teljesen elpusztult. A felszabadulás után újjá kellett építeni. Lakói később főként Felsővízköz üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 838 lakosából 736 szlovák és 65 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Mihály tiszteletére szentelt görög katolikus fatemploma 1742-ben épült, ikonosztáza is 18. századi. Tetőzete és tornya zsindellyel fedett.
  • 1923-ban épült ortodox temploma, melyhez 1924-ben kolostort is építettek.
  • A faluban első világháborús katonai temető található. 94 sírjában mintegy 300 elesett katona nyugszik.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]