Girált
| Girált (Giraltovce) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1427 | ||
| Polgármester | Ján Rubis | ||
| Irányítószám | 087 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4188 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 379 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 207 m | ||
| Terület | 11,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Girált
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 49° 06′ 48″, k. h. 21° 30′ 54″ | |||
| Girált weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Girált, (szlovákul Giraltovce) város, egykor járási székhely Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 4188 lakosából 3261 szlovák és 102 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Eperjestől 27 km-re északkeletre, a Radomka-patak és a Tapoly összefolyásánál fekszik. Ferencvágása tartozik hozzá.
Története [szerkesztés]
Területén már a kőkorszak végén is éltek emberek. Határában késő Kőkori és kora bronzkori temetkezések kerültek elő. A települést a 13. században alapították, először 1383-ban Giralth néven említi írott forrás. 1427-ben a Széchy család birtoka, néhány évvel később már a Somosyaké. Tulajdonosai később is többször változtak. 1711-ben a kuruc háború és a járványok következtében csaknem elnéptelenedett. Első iskoláját 1720-ban említik. A település a 18. – 19. században fajanszgyáráról volt híres. 1787-ben 74 házában 646 lakos élt. 1805-ben a napóleoni háborúk során Kutuzov orosz csapatai szállták meg. 1828-ban 90 háza volt 686 lakossal, akik tutajozással, kertműveléssel foglalkoztak. A 19. század elejétől nevezetesek voltak hetipiacai és vásárai.
Vályi András szerint "GIRÁLT. Giraltovtze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Potornay, ’s többek, az Uraságnak kastellyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik kies helyen, Nyerjesnek szomszédságában, mellynek filiája, Hanusfalvához egy, és 1/4 mértföldnyire, Girált vizének Topolyba való folyásánál, határja, ha jól miveltetik termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelõje elég, tûzre is fája elegendõ, piatzozása nem meszsze, elsõ Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Girálth, tót falu, Sáros vármegyében, a Tapoly mellett, Hanusfalvához északra 1 1/4 mfd. 124 kath., 420 evang., 40 zsidó lak. Evang. templom. Elsõ osztálybeli határ. Vizimalom. F. u. Szulyovszky, Szirmay, s m. t. Ut. p. Eperjes." [3]
1917-ben nagy offenzívája során átmenetileg megint orosz megszállás alá került. 1910-ben 1002 lakosából 507 szlovák és 387 magyar volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásának székhelye volt. A második világháború során 1944-ben területén súlyos harcok folytak.
2001-ben 4189 lakosából 3980 szlovák és 150 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma a 18. században épült, tornya a 17. századból való.
- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 20. század elején épült.
- A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt görög katolikus temploma a 20. század elején épült.
- Klasszicista kastély a 19. századból.
- Barokk kastély a 18. századból.
- Késő reneszánsz kastély a 17. századból.
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Alapinformációk
- Girált Szlovákia térképén
- A girálti zsidóság története
- A girálti gimnázium honlapja
- E-obce.sk
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
