Rózsadomb (Szlovákia)
| Rózsadomb (Bodružal) | |||
 | |||
| Szent Miklós fatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1600 | ||
| Polgármester | Dušan Zelizňák | ||
| Irányítószám | 090 05 | ||
| Körzethívószám | 00421 (0) 54 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 60 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 359 m | ||
| Terület | 7,24 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 22′ 11″, k. h. 21° 42′ 24″Koordináták: é. sz. 49° 22′ 11″, k. h. 21° 42′ 24″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsadomb témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Rózsadomb (1899-ig Bodruzsal, szlovákul: Bodružal, ukránul: Bodružal) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 16 km-re északkeletre, a Ladomér-patak alatt található.
Története[szerkesztés]
A falu 1573 és 1598 között keletkezett a makovicai uradalom területén. 1600-ban „Bedruczoua” alakban említik először. 1618-ban „Bodrudsa”, 1786-ban „Bodrussal” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 22 házában 149 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BODRUZAL. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, e’ helységnek leg inkább legelőjében, és fájában áll java, földgye sovány, melly miatt negyedik Osztálybéli.”[2]
1828-ban szintén 22 háza volt 181 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. század közepétől sok lakója kivándorolt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bodruszal, orosz falu, Sáros vármegyében, Duplin fiókja, 8 r. 173 g. k., 10 zsidó lak. Gör. szentegyház. A makoviczi urad. tartozik. Ut. p. Komarnik.”[3]
A 20. század első felében lakói a mezőgazdasági munkások mellett főként favágók, fuvarosok voltak. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1944-ben a felszabadító harcok során jelentős károk érték a települést.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 155, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 59 lakosából 47 szlovák és 10 ruszin volt.
2011-ben 59 lakosából 29 szlovák és 12 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1658-ban épült. Az ikonosztáz és a hajó északi oldalának festményei a 18. század végéről származnak. Berendezése barokk. Az ikonosztázt és az oltárt az 1990-es években megújították.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
