Ladomérmező
| Ladomérmező (Krajná Poľana) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1618 |
| Polgármester | Jozef Feciľak |
| Irányítószám | 090 05 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 212 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 326 m |
| Terület | 2,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 41′ 10″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 50″, k. h. 21° 41′ 10″ | |
| Ladomérmező weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ladomérmező témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ladomérmező (1899-ig Krajnó-Polyána, szlovákul: Krajná Poľana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 14 km-re északkeletre, a Ladomér-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1599-ben említik először. A falu akkor keletkezett, amikor a vlach jog alapján a 16. században ruszinokkal telepítették be. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1618-ban „Polona alias Polianka Krainaj” néven említik. 1712-ben a járványok és nélkülözések következtében elnéptelenedett. 1787-ben 14 házában 98 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLYÁNA. Krajna Polyána. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Bártfához két mértföldnyire, határja hegyes, és néhol nehéz mivelésű, más része meglehetős termésű, fájok, legelőjök, réttyek van, második osztálybéli.”[2]
1828-ban 20 háza volt 162 lakossal, akik állattartással, faárukészítéssel, szövéssel foglalkoztak. A 19. század közepétől lakói közül sokan elköltöztek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyana (Krajna), orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 13 romai, 135 gör. kath., 14 zsidó lak. Ut. post. A.-Komarnyik.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 247 lakosa volt, heterogén nemzetiségi összetételben. Ruszin: 110 fő (44,5%), lengyel: 109 fő (44,1%), német 18 fő (7,3%), magyar 7 fő (2,8%), tót (szlovák) 3 fő (1,2%) találtatott. A felekezeti megoszlás: 132 görögkatolikus (53,4%), 98 római katolikus (39,7%), 17 izraelita (6,9%). A falu lakosságából 20 fő tudott ekkor magyarul, 58-an tudtak írni és olvasni, a házak száma: 26 volt.
2001-ben 245 lakosából 226 szlovák és 18 ruszin volt.
2011-ben 213 lakosából 157 szlovák és 38 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1924-ben épült a korábbi fatemplom helyén. Fennmaradt része egy, a 18. század második feléből származó barokk oltár.
- Katonai temetőjében 1 orosz és 38 ismeretlen osztrák-magyar katona nyugszik, akik 1914-ben estek el a környékbeli harcokban.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
