Kecskőc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kecskőc (Kečkovce)
Keckovce.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Felsővízközi
Turisztikai régió Sáros
Rang község
Első írásos említés 1582
Polgármester Edita Oreničová
Irányítószám 090 11
Körzethívószám 054
Népesség
Teljes népesség 225 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 383 m
Terület 12,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kecskőc  (Szlovákia)
Kecskőc
Kecskőc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′ 00″, k. h. 21° 30′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 00″, k. h. 21° 30′ 42″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kecskőc, (szlovákul: Kečkovce, ukránul: Kecskivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 225 lakosából 84 szlovák, 53 ruszin és 50 roma volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsővízköztől 12 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1572-ben említik először, amikor ruszinokat telepítettek ide. Eredetileg Misztonkának is nevezték, de a későbbiekben többféleképpen is szerepel az írott forrásokban: "Keczkőuice alias Miztoka" (1588), "Kechkowecz" (1600), Keczkocz (1618). 1618-ban 39 lakóház állt a faluban, volt papja és szabó is volt a településen. A makovicai váruradalomhoz tartozott, melynek ura előbb Dobróczi Mihály, majd Sárosi Márton volt. Lakói szabadon vadászhattak, halászhattak és fát is vághattak, de adózniuk kellett. 1693-ban templom és plébánia épült a községben. 1711-ben a kuruc harcok következtében lakói elmenekültek és szinte teljesen elnéptelenedett, mindössze egy lakott háza volt 9 lakossal. Később újratelepült, 1748-ban már 449 lakosa volt. Később lakói gyümölcstermesztéssel, állattartással foglalkoztak. Anyakönyveit 1789-óta vezetik. 1787-ben 56 házában 341 lakos élt. 1828-ban 63 háza és 491 lakosa volt. A 19. században többször is kolerajárvány sújtotta. Különösen az 1866-os porosz katonák által behurcolt járvány volt pusztító, melynek következtében lakói közül sokan meghaltak, vagy elmenekültek. A század vége felé többen kivándoroltak a tengerentúlra.

Vályi András szerint "KECSKÓCZ. Kecskovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, határja a’ hegyek között sovány, legelője jó, mellyen elég marhákat szaporítanak, fája is elég van. " [2]

Fényes Elek szerint "Kecskócs, Sáros v. orosz falu, a makoviczi urad., Duplin fil., 5 rom., 486 g. kath., 8 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház." [3]

1910-ben 441, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. 1944-ben a front közeledtével lakói Bártfára és Eperjesre menekültek. A szovjet csapatok 1945. január 19-én szabadították fel a községet. 1947-ben 76 lakos települt át Ukrajnába. A községbe 1950-ben vezették be a villanyt, 1956-ban megindult a buszközlekedés is.

2001-ben 230 lakosából 150 szlovák, 56 ruszin és 11 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1911-ben épült.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]