Kishely
| Kishely (Mestisko) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1414 |
| Polgármester | Ladislav Vaňko |
| Irányítószám | 090 41 |
| Körzethívószám | 054 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 471 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 250 m |
| Terület | 11,06 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kishely
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 15′ 40″, k. h. 21° 34′ 50″ | |
| Kishely weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kishely, (1899-ig Mesztyiszkó, szlovákul Mestisko) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 471 lakosából 424 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Felsővízköztől 5 km-re délre az Ondava jobb partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1414-ben még "Wywaras" alakban említik először, 1618-ban már szláv nevén "Meszticzka" alakban szerepel. A makovicai uradalom része volt. 1427-ben 52 portája volt. 1787-ben 38 házában 312 lakos élt. 1828-ban 47 háza volt 378 lakossal, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században homokbányája működött.
Vályi András szerint "MESZTISKA. Tót, és orosz falú Sáros Várm. földes Ura G. Aspermont Uraság, lakosai többen ó hitûek, fekszik Bártfához 2 mértföldnyire, határjának egy nyomása õszi vetést nehezen terem, más két nyomása jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelõje hasznos, fája van mind a’ két féle." [2]
Fényes Elek szerint "Meszticzkó, tót-orosz f., Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Radoma fil. 297 r., 71 g. kath. 8 zsidó lak." [1]
1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. A falut 1945. január 19-én súlyos harcok árán foglalta el a szovjet hadsereg. A harcokban a falu szinte teljesen leégett, két lakos meghalt és tíz megsebesült. A házakat még ebben az évben újjáépítették és önkéntes tűzoltó egyesület alakult. A termelőszövetkezet 1948-ban alakult meg a községben. 1955-ben új iskolát, 1957-ben új kultúrházat építettek. 1962-ben kereskedés és mozi nyílt a faluban. Az 1970-es években kiépült a vízvezetékhálózat, mely a falu határában levő forrásokból táplálkozik. A katolikus templomot az 1990-es években renoválták.
2001-ben 492 lakosából 482 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1843-ban épült.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||||||
