Karácsonmező
| Karácsonmező (Kračúnovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1347 |
| Polgármester | Dušan Majerník |
| Irányítószám | 087 01 |
| Körzethívószám | 054 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1175 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 142 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 183 m |
| Terület | 8,25 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Karácsonmező
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 29′ 16″ | |
| Karácsonmező weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Karácsonmező, (szlovákul Kračúnovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 1175 lakosából 1131 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Girálttól 3 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A község területén előkerült leletek bizonyítják, hogy itt már a korai bronzkorban is éltek emberek. A falut 1347-ben "Karachonmezew" néven említik először. 1382-ben "Karachonmezeu", 1427-ben "Karachon" alakban szerepel az írásos dokumentumokban. A komlósi uradalom része volt. 1427-ben 33 portájha adózott. A 17. századtól a 19. századig a Semsey család birtoka volt. 1787-ben 48 házában 501 lakos élt. 1828-ban 63 háza és 479 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.
Vályi András szerint "KARÁCSONMEZÕ. Kracsinovce. Tót falu Sáros Várm. 288földes Ura Semsey Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vaspatakának szomszédságában, földgye jó, réttye, legelõje, fája elég vagyon, a’ piatzozó helyektõl sints meszse." [2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Karácsonmező, (Kracinewcze), tót falu, Sáros vmegyében, Hanusfalvához éjszakra 1 1/4 mfld: 237 kath., 201 evang., 1 ref., 85 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Jó határ. Erdő. F. u. Semsey örök. Ut. p. Eperjes." [1]
1910-ben 395, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
2001-ben 1073 lakosából 1067 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi eredetű. A 18. században barokk-klasszicista stílusban építették át.
- Kastélya a 17 – 18. század fordulóján épült.
- Kúriája a 19. század közepéről származik.
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született Sartorius János evangélikus lelkész, egyházi író.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||||||
