Karácsonmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karácsonmező (Kračúnovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Felsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1347
Polgármester Dušan Majerník
Irányítószám 087 01
Körzethívószám 054
Népesség
Teljes népesség 1175 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 142 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 183 m
Terület 8,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karácsonmező (Szlovákia)
Karácsonmező
Karácsonmező
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 29′ 16″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 40″, k. h. 21° 29′ 16″
Karácsonmező weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Karácsonmező, (szlovákul: Kračúnovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 1175 lakosából 1131 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Girálttól 3 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község területén előkerült leletek bizonyítják, hogy itt már a korai bronzkorban is éltek emberek. A falut 1347-ben "Karachonmezew" néven említik először. 1382-ben "Karachonmezeu", 1427-ben "Karachon" alakban szerepel az írásos dokumentumokban. A komlósi uradalom része volt. 1427-ben 33 portájha adózott. A 17. századtól a 19. századig a Semsey család birtoka volt. 1787-ben 48 házában 501 lakos élt. 1828-ban 63 háza és 479 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.

Vályi András szerint "KARÁCSONMEZŐ. Kracsinovce. Tót falu Sáros Várm. 288földes Ura Semsey Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vaspatakának szomszédságában, földgye jó, réttye, legelője, fája elég vagyon, a’ piatzozó helyektől sints meszse." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Karácsonmező, (Kracinewcze), tót falu, Sáros vmegyében, Hanusfalvához éjszakra 1 1/4 mfld: 237 kath., 201 evang., 1 ref., 85 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Jó határ. Erdő. F. u. Semsey örök. Ut. p. Eperjes." [1]

1910-ben 395, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

2001-ben 1073 lakosából 1067 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 14. századi eredetű. A 18. században barokk-klasszicista stílusban építették át.
  • Kastélya a 1718. század fordulóján épült.
  • Kúriája a 19. század közepéről származik.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született Sartorius János evangélikus lelkész, egyházi író.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]