Peszternye
| Peszternye (Pstriná) | |
 |
|
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Turisztikai régió | Felső-Zemplén |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1497 |
| Polgármester | Anna Mihaliková |
| Irányítószám | 090 05 |
| Körzethívószám | 054 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 60 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 10 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 325 m |
| Terület | 6,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Peszternye
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 18′ 30″, k. h. 21° 44′ 45″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Peszternye (1899-ig Psztrina, szlovákul Pstriná, ukránul Psztrina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 60 lakosából 46 ruszin és 12 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Felsővízköztől 22 km-re keletre fekszik.
Története [szerkesztés]
1497-ben "Psthryna" alakban említik először, a makovicai uradalomhoz tartozott. 1548-ban "Pystrina", 1551-ben "Pstrina", 1588-ban "Also Pztrina" alakban szerepel az írott forásokban. 1787-ban 28 háza és 179 lakosa volt. 1828-ban 21 házában 185 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szövéssel, erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században a Szirmay család volt a birtokosa.
Vályi András szerint "PISZTRINA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, határja meglehetõs, vagyonnyai is, harmadik osztálybéli. " [2]
Fényes Elek szerint "Pisztrina, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal. 185 görög kath. lak." [3]
1910-ben 225, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
2001-ben 70 lakosából 34 szlovák, 29 ruszin és 6 ukrán volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Ortodox temploma 1906-ban épült.
További információk [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
