Felsőkomárnok
| Felsőkomárnok (Vyšný Komárnik) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1600 |
| Polgármester | Daniela Štefancová |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 75 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 11 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 434 m |
| Terület | 6,60 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőkomárnok
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 24′ 10″, k. h. 21° 42′ 12″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőkomárnok, (szlovákul Vyšný Komárnik, lengyelül Komorniki Wyżne) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 75 lakosából 47 szlovák és 26 ruszin volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Felsővízköztől 18 km-re északkeletre a lengyel határ mellett a Duklai-hágó déli oldalán fekszik, közúti határátkelőhely Lengyelország felé.
Története [szerkesztés]
A települést a 16. század végén alapították a makovicai uradalom területén. 1600-ban "Fölsö Komornik" alakban említik először. 1618-ban "Felso Komarnik" néven említik. 1713-1714-ben a járványok következtében a falu elnéptelenedett. 1787-ben 25 házában 164 lakos élt. 1828-ban 34 háza volt 262 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak, később a nagybirtokokon dolgoztak. 1865-ben fűrészüzem is működött itt.
Vályi András szerint "Alsó, és Felsõ Komárnyik. Két tót falu Sáros Várm. földes Uraik G. Áspremont Uraság, lakosaik katolikusok, többen ó hitûek, fekszenek Zboróhoz más fél mértföldnyire, harmitzadgya is van egyiknek; határbéli földgyeik soványasok, fájok mind a’ két féle, ’s legeljök is elegendõ van, vagyonnyaik selejtesek, marhákkal kereskedést indíthatnak." [2]
Fényes Elek szerint "Alsó- és Felsõ-Komárnik, Sáros v. 2 egymáshoz igen közel fekvõ orosz falu, a gallicziai és zempléni határszéleken, a makoviczi uradalomban: 69 romai, 440 g. kath., 18 zsidó lak. Alsó-Komarnyikon postahivatal van. Határuk sziklás, sovány; erdejük igen nagy; szarvasmarhát sokat tartanak." [3]
1910-ben 194, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. 1944-ben súlyos harcok folytak a területén, melyek következtében a település teljesen elpusztult. Felsőkomárnok volt az első felszabadított falu Szlovákia területén, 1944. október 6-án szabadította fel a Vörös Hadsereg.
2001-ben 85 lakosából 65 szlovák és 16 ruszin volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görög katolikus fatemploma 1924-ben épült a korábbi, 1700-ban épített és az I. világháború idején elpusztult fatemplom helyén. Négy haranggal rendelkezik. A templomot 1970-ben újították fel.
- Határában a Duklai-hágónál a II. világháborúban itt dúlt súlyos harcok emlékére szabadtéri múzeumot létesítettek.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
