Szorocsány
| Szorocsány (Stročín) | |||
 |
|||
| A község látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1317 | ||
| Polgármester | Ján Drimák | ||
| Irányítószám | 089 01 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 538 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Terület | 8,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szorocsány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 49° 16′ 00″, k. h. 21° 35′ 45″ | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szorocsány, (1899-ig Sztrocsin, szlovákul Stročín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 538 lakosából 383 szlovák és 100 roma volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Felsővízköztől 5 km-re délkeletre az Ondava bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Közvetett források arra utalnak, hogy a falu már 1235 előtt is létezett, ezzel a Felső-Ondava völgy legrégibb faluja volt. Az Aba nemzetség birtoka, a 13. század közepén a szemelnyei uradalomhoz tartozott. 1317-ben "Strachyna" alakban Károly Róbert király adománylevelében említik először, Machal gróf és szepesi várnagy fia Mikcs mester birtokaként. Ekkor már vámszedési joga volt. 1414-ben "Oustrachina", 1427-ben "Struchina", 1618-ban "Sztrocsin" alakban említik. A 13. és 14. században uradalmi központ vásártartási joggal. 1379-ben a Czudar család szerezte meg és a makovicai uradalomhoz csatolta. 1427-ben 48 portája adózott. 1787-ben 53 házában 386 lakos élt. 1828-ban 68 háza és 514 lakosa volt. A 17. század elején fűrésztelep működött a településen. A 19. században a Holländerek birtoka volt. Lakói állattartással, fuvarozással, idénymunkákkal foglalkoztak. A falut mindkét világháborúban jelentős károk érték.
Fényes Elek szerint " Sztrocsin, tót-orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil. 359 romai, 140 görög kath., 18 zsidó lak. Ut. posta Bártfa." [2]
1910-ben 334, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbségel. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
2001-ben 476 lakosából 424 szlovák és 41 cigány volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, 1700 körül bővítették és barokk stílusban építették át. A 19. század elején klasszicista stílusban építették át, később megújították.
- Görög katolikus templom.
További információk [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
