Alsóhímes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóhímes (Nižná Pisaná)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1600
PolgármesterMilan Grega
Irányítószám090 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség83 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság324 m
Terület7,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 36′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 07″, k. h. 21° 36′ 06″
Alsóhímes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóhímes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóhímes (1899-ig Alsó-Piszana, szlovákul: Nižná Pisaná, ukránul: Nyizsná Piszana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Felsővízköztől 10 km-re északra, a Kapisói-patak partján található.

Története[szerkesztés]

1573 és 1598 között alapították a vlach jog alapján, a makovicai uradalom területén. 1600-ban „Also Pisana” alakban említik először. 1787-ben 29 házában 187 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Piszana. Két Orosz falu Sáros Vármegyében, amannak földes Ura Gr. Szirmay; ennek pedig Gr. Áspermont Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek Zboróhoz másfél mértföldnyire; legelőjök, és mind a’ kétféle fán kivűl egyéb javaik nem igen lévén, negyedik osztálybéliek.[2]

1828-ban 40 háza és 326 lakosa volt. A 19. században a Neviczky család birtokolta. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pisana, (Alsó és Felső), 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal., Dublin fil. 5 romai, 511 gör. kath., 4 zsidó lak. Alsó-Pisanán gör. kath. plebánia van.[3]

Az első világháborúban az 1914-es és 1915-ös esztendőben a falu súlyos károkat szenvedett az osztrák-magyar és orosz seregek közötti harcokban. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 204, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 98 lakosából 68 szlovák, 23 ruszin és 6 ukrán volt.

2011-ben 92 lakosából 62 szlovák, 24 ruszin és 4 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1913-ban épült neoklasszicista stílusban a korábbi fatemplom helyén.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]