Csaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Csaba [1] régi magyar személynév. Egyes források szerint török eredetű lehet, és a jelentése: pásztor, kóborló,[2][3] újabban az ajándék[4] jelentése is felmerült. A török eredet ellen szólhat, hogy a név felbukkan a kora középkori eredetű magyar mondavilágban is, Csaba királyfi alakjában, akit Attila fiaként tart számon a hagyomány. A nevet a 19. században fedezték fel újra, Vörösmarty Mihály és Arany János művei nyomán lett népszerű.[4] Egyes kutatók – és az általános iskolai tankönyvek – szerint a csaba szó megegyezik a hun eredetű csobán méltóságnévvel.[5]


Rokon nevek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csobád [1]: Régi magyar személynév, a Csaba -d kicsinyítőképzős származéka.[6]

Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csaba a középkorban nem volt gyakori név, amikor már majdnem feledésbe merült, akkor újította fel Vörösmarty az 1824-ben megjelent Csaba szerelme című versében, de ennek hatására sem terjedt el.[2] Népszerű csak a 20. század második felében lett, 1967-ben 2690-en kapták ezt a nevet, amivel a 12. leggyakrabban adott férfinévvé vált, az 1980-as években a 14. volt.[2]

Az 1990-es években a Csaba igen gyakori név, a Csobád szórványosan fordult elő, a 2000-es években a Csaba 34-40. leggyakoribb férfinév, a Csobád nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.[4][7][8]

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres Csabák és Csobádok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb Csabák és Csobádok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajzi névként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d Fercsik-Raátz, 86. old.
  3. Ladó, 1990, 146. old.
  4. ^ a b c d e f g h Ladó-Bíró, 44. old.
  5. [Még egyszer Csaba királyfiról, a székelyek vezéréről http://www.ng.hu/Civilizacio/2005/08/Meg_egyszer_Csaba_kiralyfirol_a_szekelyek_vezererol]
  6. Ladó-Bíró, 45. old.
  7. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  8. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)