Böjte Csaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Böjte Csaba
Böjte Csaba a 2010-es budapesti könyvfesztiválon
Böjte Csaba a 2010-es budapesti könyvfesztiválon
Született 1959január 24. (65 éves)
Kolozsvár
Állampolgársága román
Nemzetisége magyar
Foglalkozása ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója
Kitüntetései Az Év Embere (2004)

A Wikimédia Commons tartalmaz Böjte Csaba témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
2010. június 4. megemlékezés a Rákoskeresztúri Népkertben a nemzeti összetartozás napja alkalmából, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes beszél
Csaba testvér a Pesti Vigadóban
Böjte Csaba
Csaba testvér Gyimesközéplokon, 2011

Böjte Csaba (Kolozsvár, 1959. január 24. –) ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása. Jelenleg 900 gyermekről gondoskodik intézményeiben és további százakról nevelőszülői rendszerben.

Élete[szerkesztés]

Böjte Csaba laikus korában autóvillamossági szerelőnek tanult, majd miután ezt a szakmáját feladta, egy évig élt, és dolgozott bányászként a Hargitában. Ezzel a döntéssel, akaraterejét próbára téve, lelkiekben már a papi pályára készült.

Édesapja költő volt, s egy verse miatt a Ceaușescu-rezsim bírósága hét évi börtönre ítélte, ahonnan négy és fél év múlva szabadult. A börtönben elszenvedett kínzások és egyéb megpróbáltatások következtében szabadulása után másfél hónappal meghalt. Csabának ez alapvető momentum volt annak megértésében, hogy a baj nem az emberben, hanem a tudatlanságban lakozik. Ennek hatására döntötte el, hogy pap lesz.

A ferences rendbe még a Ceaușescu-diktatúra alatt, 1982-ben jelentkezett, a legnagyobb titokban. Tanulmányait Gyulafehérváron és Esztergomban végezte, mielőtt 1989-ben pappá szentelték.

Több helyen eltöltött papi szolgálata után, 1992-ben Dévára helyezték, ahol jelentős fordulatot vett az élete. Oltalmába fogadott néhány utcagyereket, és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek. A román hatóságok ellenezték ezt a lépését, és többször felszólították az épület elhagyására. Böjte testvér válasza az volt, hogy a gyerekeket rakják az utcára a rendőrök. Ez nyilván nem történt meg.

Az árvákat befogadó ferences szerzetesnek hamar híre ment Déván. Mára tevékenységét elismerik egész Erdélyben, Romániában, Magyarországon, Nyugat-Európában, sőt a tengeren túl is. Az alapvető életfeltételeken kívül (szállás, ruha, étel stb.) taníttatásukkal is foglalkozik, amibe vallási és erkölcsi nevelésük is beletartozik. Nem kevesen egyetemre is bejutnak közülük.

Életéről, munkásságáról Simon V. László 2016-ban írt regény formájában Úton Böjte Csabával címmel.[1]

Komoly gondok láttak napvilágot az intézményeire bízott gyermekek biztonságát illetően: [2]

Művei[szerkesztés]

Munkáját, életét bemutató filmek, könyvek[szerkesztés]

  • Csillagösvény 1. (magyar, angol, német nyelven, Dextramedia, 2004)
  • Utazások egy szerzetessel (magyar, Fekete Ibolya, 2005)
  • Csillagösvény 2. (Dextramedia, 2006)
  • A mi ügyünk. Böjte Csaba Szent István-terve; szerk. Hende Csaba, László Tamás, Farkas Anikó; Zrínyi Média, Bp., 2011
  • Átányi László: Örömtüzek a hegycsúcsokon. Böjte Csaba testvérnek és gyermekeinek Déván, Nagyszalontán, Szászvárosban és a többi otthonaiban; Szent Adalbert Misszió, Bp., 2014
  • Simon V. László: Úton Böjte Csabával; szerzői, Budaörs, 2016
  • Ki a szívét osztja szét. Csaba testvér élete és munkássága az édesanyja szemével. Böjte Juliannával beszélget Karikó Éva; Helikon, Bp., 2018
  • Őszintén – Böjte Csaba testvér (2018) – Echo TV
  • A mi arcaink. 25 éves Böjte Csaba alapítványa; szerk. Bartos Csilla, Meskó Zsolt; Auditórium Hungaricum, Bp., 2018
  • Ketten jösztök, hárman mentek[1]
  • Frigyesy Ágnes: Íme az én szeretett fiam! Böjte Csaba ferences kisebb testvéri küldetéséről. A szerző tudósításaival, felvételeivel, Csaba testvér gondolataival; szerzői, Bp., 2020

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Népi kezdeményezés[szerkesztés]

2014-ben a Facebookon civil kezdeményezés gyűjtött szavazatokat „Nobel-békedíjat Böjte Csabának” címmel.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Simon V. László: Úton Böjte Csabával libri.hu
  2. Alapfokon 30 év börtönre ítélték: tíz éven át pokollá tette a rábízott gyerekek életét Böjte atya otthonainak egyik volt nevelője transtelex.ro
  3. Nonprofit hírek. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 23.)
  4. Aphelandra alapítvány honlapja. [2008. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  5. Böjte atya Magyarország egyik új példaképe – inforadio.hu. [2008. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 10.)
  6. Erdély.ma. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 23.)
  7. Böjte Csaba Brüsszelben átvette az Európai Polgár Díjat Archiválva 2011. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, Mediatica.ro, 2011. június 21.
  8. Giesswein-emlékérem[halott link]
  9. Pro Cultura Hungarica díjat kapott Böjte Csaba (magyar nyelven). magyarhirlap.hu. [2019. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  10. Köztestületi díjakat adott át az MMA
  11. Böjte Csaba szerint zsákutca…

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Böjte Csaba témában.