Csaba királyfi

Csaba királyfi (avagy Csaba vezér) szobra Rákoscsabán, Budapest XVII. kerületében

Csaba királyfi a székelyek legendás vezére. Életére vonatkozó megbízható adatokkal nem rendelkezünk, élete a legendák, és mondák ködébe vész. Néhány elmélet szerint nem is egy, hanem legalább három, időben egymástól távol eső személy összemosásából keletkezett. Az egyik legenda szerint a Balkánról vezette Magyarország területére 3000 fős népet.
A székely nép eredettörténete szorosan kötődik Csaba királyfihoz.

Legenda

Csaba királyfi és katonái, a Hadak útján

Attila halálát követően Attila két fia között a hatalomért harc kezdődött. A nyugati népek Aladárt támogatták, mert ő egy német fejedelemasszonytól származott (Krimhilda), míg a hunok Csabát támogatták. Véres harc kezdődött a két tábor között, melynek végére Csaba és szövetségesei vereséget szenvedtek. Csaba 15000 hun vitézzel Görögországba, majd Szittyaországba vonult. A harcokban sokan meghaltak, a megmaradt hunok, közel 3000-en Csigle mezején telepedtek le, Csaba királyfi utasítására. Mivel féltek a további támadásoktól már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat.

Később szomszédos népek támadtak a székelyekre. Mikor a harc már-már a székelyek vesztét hozta volna, Csaba királyfihoz imádkoztak és csoda történt. A Hadak Útján (ma Tejút), az égből egy lovascsapat, élén Csaba királyfival jelent meg. A támadókat elsöpörve megvédte népét, majd visszatért az égbe.

Lásd még: Székelyföld történelme

Elméletek

Több elmélet létezik, amely Csaba királyfi személyének azonosítását, létezését kívánja igazolni, illetve cáfolni.

Három személy

A „három személy” elmélet szerint Csaba királyfi legendás személye, három ténylegesen élt személy összemosódásából jött létre.

• Irnik, Attila hun király legkisebb fia (V. század)^[forrás?]

Attila halála (453) után, a Hun Birodalom keleti végeire menekült (Levédia, Etelköz). Irnik újjászervezte a Fekete-tenger melléki hunokat. Ez lett a későbbi Onogur (előbolgár) Birodalom alapja.

• Kuber, Kovrat onogur kagán fia (VII. század)^[forrás?]

Isz. 665-ben a támadó kazárok szétverték azt az Onogur Birodalmat amelyet még Irnik alapított. Kovrat Irnik leszármazottja volt. Az onogur nép ekkor négy részre szakadt, Kovrat kagán négy fia vezetésével. A legkisebbik fiú, Kuber és népe a szövetséges Avar Birodalomba költöztek be, a Kárpát-medencébe 677-ben. Kuber később részt vett az egyik avar trónkövetelő felkelésében, emiatt menekülnie kellett. Mivel édesanyja bizánci hercegnő volt, a Bizánci Birodalomban telepedett le. Kuber beköltözése alkotja László Gyula „Kettős honfoglalás” elméletének alapjait. Az avarok Kuber népét a Tiszától keletre, a mai Erdély területén telepítették le.

• Csaba, magyar vezér, valószínűleg a jenő törzs vezetője (X. század)^[forrás?]

Egyes kutatóink szerint Zolta halálát követően hatalmi harcok kezdődtek fia Taksony herceg és Fajsz között. A harcok után a két fél megállapodott a hatalom megosztásáról, viszont Csabának menekülnie kellett, Bizáncban keresett menedéket. A vezér későbbi visszatérésére számítva „Csaba népe” – a jenő törzs, főleg a nők, gyermekek és öregek – menedéket kerestek Békés vármegyében. A korábbi Kuber és Csaba népei összeolvadtak és belőlük alakult ki a későbbi székely nép.

Ismeretes egy mondás a székelyek között: „Akkor gyere haza, mikor Csaba Görögországból!” jelentése: soha.

Moór Elemér szerint

Moór Elemér nyelvtudósként közelítette meg a témát. Azt vizsgálta, hogy tényleg Csaba vezette-e a székelyeket a Kárpát-medencébe. Tanulmányában hivatkozik Anonymusra, akinél előfordul a „sobamogera” kifejezés, mely egy magyar népcsoportot jelöl. Moór szerint a „soba” megfelel a Csabának. Moór szerint itt „sobamogera” azt jelenti „Csaba népe”.

Kézai Simon krónikájában szintén megemlékezik Csabáról, aki „Chaba”-ként említi a legendás alakot. De megjelenik Aventinus művében is „Schaba”-ként.

Moór szerint ez azt jelenti, hogy bár létező személyről van szó, a Balkánra vetődött magyarokat már nem kellett Csabának vezetnie ahhoz, hogy őket „sobamogerának” nevezzék, Csaba népe ugyanis korábban is elneveződhetett a legendás vezérről.

Dümmerth Dezső szerint

Dümmerth Dezső szerint csak a székelyeknél maradt fenn a Csaba-monda, ebből következtetve cáfolja, hogy Csaba Attila hun király egyik fia lett volna. Ugyanakkor azt elismeri, hogy a történeti hagyomány szerint Attila egyik fia visszament Szkítiába.

A népi hagyomány valós magja annyi lehet, hogy Csaba talán egy hun vagy hasonló király legifjabb fia volt, aki Pannóniából bizánci területre ment, s innét nem tért vissza. Szerinte egy hibás királylistán alapuló tévedésről van szó, amikor Álmos vezért – Attilával összekötendő – Csaba leszármazottjának tekintették. Ekkor ugyanis Csabának a VII. században vagy korábban kellett volna élnie.

Az óbolgár királylistákon szintén Attilától eredezteti az óbolgár kánokat. Dümmerth szerint ebből adódik a bolgár és a hun uralkodók keveredése, valamint ezen népek együttéléséből a Csaba-legendárium megjelenése.

Csaba talán nem volt más, mint Álmos vezér nagybátyja, aki egy óbolgár vezér volt, aki Kuber néven szerepel a krónikákban. Kuber Kuvrat bolgár kán fia volt, míg Kuvrat másik fia, Batbaján, az aki Szkítiába visszavezette az óbolgárokat. Így a magyar hagyomány végül Attila és Kuvrat fiainak sorsát keverte össze Dümmerth szerint.

Györffy György szerint

Csaba vezér szobra a róla elnevezett téren Rákoscsabán, egyben első világháborús emlékmű

Györffy György szerint két történelmi Csaba létezett: egyikük Csaba vezér, aki a 10. század elején népével a Balkánra költözött, a másik pedig Csaba ispán (Ceba), aki a tihanyi alapítólevél szerint 1002-ben István király udvarispánja (nádor) volt. Kézai szerint ez utóbbi Csabától származik az Aba nemzetség – korábban az Abák Edet és Edement vallották ősüknek. Csaba ispán Hont, Pázmány és Orci dux társaságában szerepel a pannonhalmi alapítólevélben. A fenti levezetés szerint Csaba az Aba nemzetséghez tartozhatott; a nemzetség Csaba nevű felmenőjére utal az, hogy 1067 táján Aba fia Péter (Aba Sámuel fia) Csabarákosa (a mai Rákoscsaba) nevű birtokát a százdi apátságnak adta. A zempléni Csobaj, Csabamezeje (a mai Csábóc) szintén az ő birtokuk lehetett. Csaba királyfi legendája mögött, akit Anonymus az Abák ősének mond, ez a Csaba szerepelhetett, aki valószínűleg Aba Sámuel apja volt. A nádori tisztséget később Aba Sámuel is viselte.

Anonymus szerint az Aba nemzetség ősei Ed és Edemen kun vezérek voltak, s unokájuk, Pota volt az, aki a Mátraalján várat építtetett. Pota (Pata) nemzetségéből származott Sámuel király is. Anonymus elbeszélése ellenben hibás, mivel a kunok csak Aba halála után jelentek meg Európában A „kunok” itt talán a kavarokat jelenthetik. Ugyanakkor Pata nevét viseli a Mátraalján található Gyöngyöspata. Pata minden bizonnyal Aba Sámuelnek az őse lehetett, Taksony vagy Géza fejedelem idejében. A kavar törzsek által lakott terület Magyarországon a Nyitra tágabb környékén, a Vág, a Nyitra és a Garam völgyére kiterjedő területen volt, vagyis Biharországban, amibe beleértendő a későbbi Bihar vármegye területe mellett a Nyírség is, délen a Fehér-Köröstől, északon a Tiszáig terjedő területen. A fekete magyaroké lehetett délen az Al-Duna mellett a Tiszától a Karasig terjedő terület, valamint a későbbi Keve vármegye és Krassó vármegye területe. Ez a három tömb alkotta a trónörökös – dux, „királyfi” – kormányzati területét, a dukátust , ahol a Csaba nevű helységek többsége is található.

Emlékezet

Székely himnusz

A 20. században született Székely himnuszban Csaba királyfi személye központi helyen szerepel.

„	Ki tudja merre, merre visz a végzet, Göröngyös úton, sötét éjjelen, Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi, csillagösvényen.	”
–

Arany János

1853-1855 között készítette el elbeszélő költeményét Arany János. Később a Toldihoz hasonló trilógia készítésére gondolt, de ez teljesen soha nem készült el.

Benedek Elek

Benedek Elek mesében elevenítette meg Csaba személyét, melynek alapját a székely mondák adták.

Szobor

Blaskó János alkotása a székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában áll. A szobor másolatát felajánlotta Zalaegerszegnek. A másolat bronzból készült és a Landorhegyi Általános Iskola és a Technoroll között található.

Rockopera

G. Nagy István Ilián: Csaba királyfi – rockopera, melyben erdélyi és székely népzenei betétek is vannak.

Települések

Számos település viseli a Kárpát-medencében a Csaba nevet valamilyen összetételben. A települések valamilyen módon mind Csaba királyfira vezetik vissza nevüket.

• Csabacsűd
• Csabaháza (ma Szlovákia)
• Csabaújfalu (ma Románia)
• Csabaszabadi
• Bálványoscsaba (ma Bálványosváralja községhez tartozik)
• Békéscsaba (neve régebben Csaba volt)
• Hejőcsaba (ma Miskolc része)
• Piliscsaba
• Rákoscsaba (ma Budapest része)

Ünnep

1944-ig május 30-a katonai ünnepnek számított: „Csaba királyfi ünnepe”

Szervezet

1941–1945 „Csaba királyfi” Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola – Marosvásárhely

Forrás, jegyzetek, irodalom

Forrás

• László Gyula. Múltunkról utódainknak I-II. Püski Kiadó (1999.) 
• Anonymus. Gesta Hungarorum. Anakreón Kiadó (1996.) 
• László Gyula. A "kettős honfoglalás" (568-670-860). Magvető Könyvkiadó. ISBN 963-270-660-9 (1978) 
• Lengyel Dénes. Régi magyar mondák. Móra Ferenc Könyvkiadó (1985.) 
• Dümmerth Dezső. Az Árpádok nyomában. Corvina Kiadó. ISBN 963-135-290-0 (2003.) 

Külső hivatkozás

• Szegő Iván Miklós: Még egyszer csaba királyfiról. National Geographic Online, 2005. augusztus 16. (Hozzáférés: 2009. augusztus 3.)
• Szegő Iván Miklós: Ki volt Csaba királyfi?. National Geographic Online, 2005. július 15. (Hozzáférés: 2009. augusztus 3.)
• Radványi Béla: Csabakirályfi, csillagösvényen...