Tudun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tudun a Türk Birodalom és az azt követő sztyeppei birodalmak magas rangú tisztsége, méltósága volt, elképzelhető, hogy a címet korábbról, a jüecsiktől vették át a hsziungnuk közvetítésével, akik indoeurópai, közelebbről keletiráni nyelvet beszéltek. De a germán gótoknál is van egy hasonló szó, a thiudnassam ('királyság').

A türköknél a kagán bizalmi embere, a behódolt vazallus népek vezetőinek ellenőrzésére kirendelt tisztviselő volt, elsősorban adóügyekben.[1] A nyugati türköknél, a nyolcról a tíz törzsre való áttérés után, mind a keleti, mind a nyugati szárnynál a harmadik törzsfőnök, azaz sad címének eleme volt a tudun – teljes címük tudun csor illetve tudun erkin volt.

A nyugati avaroknál a kagán és jugurrus után a harmadik legmagasabb rangú volt a nyugati országrészt irányító tudun.

A volgai bolgároknál is kimutatható turun alakban.[1]

A karahánidáknál azonban veszített jelentőségéből, ott falusi elöljárót, az öntözőcsatornák felügyelőjét jelentette.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. ISBN 963 05 6722 9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 9635061404  
  • Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 9632812212  
  • Dobrovits Mihály: A nyugati türkök első uralkodójáról (Antik Tanulmányok XLVII 2004)
  • Dobrovits Mihály: A nyugati türkök tíz törzsének kialakulása (Antik Tanulmányok XLVII 2004)