Rákoscsaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákoscsaba
Statue of Prince Csaba, Budapest.JPG
Csaba vezér szobra, egyben első világháborús emlékmű a Csaba vezér téren
Egyéb elnevezés: Csaba
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XVII.
Alapítás dátuma 1067 (első említés)
Városhoz csatolás 1950
Irányítószám 1171
Népesség
Teljes népesség 13 487 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Rákoscsaba (Budapest)
Rákoscsaba
Rákoscsaba
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 01″, k. h. 19° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 01″, k. h. 19° 17′ 00″

Rákoscsaba 1950-ig önálló település volt, jelenleg Budapest XVII. kerületének része.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szájhagyomány szerint a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának („Chabaracusa”) Ezen vélt vagy valós kötödést számos utca- és térnév is megjeleníti.

A település neve a Százdi apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Chaba racusa (Csaba Rákosa). A kora középkortól kezdve Csabarákos formában is említik. A területet Géza magyar fejedelem adta hűbérbirtokként az Aba nemzetségbeli Péter ispánnak, a hozzá rendelt 6 szőlőművessel és 12 földművestanyával együtt. Péter ispán viszont egy környékbeli monostor rendelkezésére bocsátotta. Az Árpád-kori templom félköríves szentélyét 1904-ben, a református templom építésekor tárták fel. 1535 után birtokosa Werbőczy István volt. Több birtokos következett, az utolsó a török időkig a Ráday család volt. A török hódoltság után szinte teljesen elnéptelenedett, a lakosság pótlására svábokat és szlovákokat telepítettek be.

Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is; maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4-5.)

Később, 1848-ig a Laffert család tulajdonában volt. Rákoscsabának ekkor kb. 1000 lakosa volt. A helyi római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848. augusztus 29-én, melyet egy emléktábla is jelez a templom falán. A lakosság száma 1910-ben 5000-re, 1941-ben 15 000-re növekedett. Jelentős volt az iparosok aránya. Rákoscsabát 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csabagyöngye
  • Felsőrét
  • Ótelep
  • Pipishegy
  • Szárazhegy
  • Szentlászlótelep
  • Virágtelep

Templomok és látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csaba vezér téri református templom

Híres rákoscsabaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rákoscsabán két vonatállomás is található (Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep). Az utcákon csak busz közlekedés folyik. Ezt főleg a BKV üzemelteti. Színvonala jelentősen emelkedett 2008. szeptember 6-ától, ugyanis átszállás nélkül már nem csak Rákoskeresztúr, városközpontba lehet eljutni, hanem az Örs vezér terére (97E, 161 és 169E jelzésű autóbuszokkal), Kőbánya-Kispestre (201E és 202E jelzésű autóbuszokkal) és Kőbánya alsó vasútállomásra is (162-es és 262-es jelzésű autóbusz). Ezenkívül Rákoscsabán megállnak egyes Volánbuszok is (például a Kucorgó téren).

Oktatási intézmények és könyvtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoscsaba témájú médiaállományokat.
  • Jókai Mór Általános Iskola (Szánthó Géza utca 60.) - a legrégebbi iskola, mely meghaladta már a 200 évet [3]
  • Szabadság Sugárúti Általános Iskola (Szabadság Sugárút 32.)
  • Zrínyi Miklós Általános Iskola (Sisakos sáska utca 3.)
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Péceli út)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]