Akadémiaújtelep
| Akadémiaújtelep | |
 |
|
| Akadémiaújtelep térképe az 525. téren kihelyezett táblán | |
| Egyéb elnevezés: Újtelep | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XVII. |
| Alapítás dátuma | 1950-es évek |
| Irányítószám | 1173 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2895 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Akadémiaújtelep
Pozíció Budapest térképén
|
|
| é. sz. 47° 28′ 53,29″, k. h. 19° 13′ 10,49″ | |
Akadémiaújtelep Budapest egyik városrésze a XVII. kerületben.
Története [szerkesztés]
A terület tulajdonosának, gróf Vigyázó Sándornak (kinek 1873-ban Podmaniczky Zsuzsannával kötött házassága révén került birtokába) fia, Ferenc utód nélkül halt meg. Ő a birtokait, valamint értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Az oldalági örökösök pereinek lezárása után került csak ténylegesen az MTA tulajdonába. A mezőgazdasági területeket az Akadémia két részre osztotta és felparcelláztatta, így alakítva ki az 1930-as években Rákoskeresztúr részeként a családi házas Régiakadémiatelepet, majd 1950. január 1. után, már Nagy-Budapest részeként a szintén kizárólag családi házas Akadémiaújtelepet. Önálló település sohasem volt.
Két fő érdekessége van; az egyik, hogy összes utcáját, illetve a központjában elhelyezkedő teret (525. tér) az 500-tól 545-ig tartó sorszámokkal illették, a másik, hogy a négyzethálós elrendezés helyett egyedi koncepció mentén rajzolták meg az utcaszerkezetét, közepén egy központi teret kialakítva.
Nyugati végén található Pest város és Rákoskeresztúr határköve, melyet a rajta található felirat szerint 1738-ban emeltek. A kerületrész keleti végében, a 48-as Hősök Terén egy szerény emlékmű őrzi az 1848–49-es forradalom és szabadságharc környékbeli csatáiban elesettek emlékét.
Fekvése [szerkesztés]
Nyugatról Budapest X. kerülete, délről a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal, míg északról a Pesti út, illetve a mellette futó Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal határolja. Keletről Rákoskeresztúrral van egybeépítve, melynek részét képezte egészen Nagy-Budapest létrejöttéig. Szintén kelet felől szegélyezi Madárdomb, melytől egy széles közpark, a 48-as Hősök Tere választja el.
Határai a Pesti út a X. és XVII. kerület határától az 513. utca, a MÁV Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonala és a X. és XVII. kerület közigazgatási határa a Pesti útig.
Források, külső hivatkozások [szerkesztés]
- Rákosmente.hu
- Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 38. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8
|
||||||||
