Akadémiaújtelep
| Akadémiaújtelep | |
 |
|
| Akadémiaújtelep térképe az 525. téren kihelyezett táblán | |
| Becenév: Újtelep | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XVII. |
| Alapítás dátuma | 1950-es évek |
| Irányítószám | 1173 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2895 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Akadémiaújtelep
Pozíció Budapest térképén
|
|
Az Akadémiaújtelep Budapest XVII. kerületének része.
[szerkesztés] Története
A terület tulajdonosának, gróf Vigyázó Sándornak (kinek 1873-ban Podmaniczky Zsuzsannával kötött házassága révén került birtokába) fia, Ferenc utód nélkül halt meg, és birtokait, valamint értékes gyűjteményeit – apja akaratának megfelelően – a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. A mezőgazdasági területeket a Magyar Tudományos Akadémia két részre osztotta és felparcelláztatta, így alakult ki az 1930-as években Rákoskeresztúr részeként a családi házas Régiakadémiatelep, majd 1950. január 1. után, már Nagy-Budapest részeként a szintén kizárólag családi házas Akadémiaújtelep. Önálló település sohasem volt. Érdekessége, hogy összes utcáját, illetve a központjában elhelyezkedő teret (525. tér) az 500-tól 545-ig tartó sorszámokkal illették.
Nyugati végén található Pest város és Rákoskeresztúr határköve, melyet a rajta található felirat szerint 1738-ban emeltek. A kerületrész keleti végében, a 48-as Hősök Terén egy szerény emlékmű őrzi az 1848–49-es forradalom és szabadságharc környékbeli csatáiban elesettek emlékét.
[szerkesztés] Fekvése
Nyugatról Budapest X. kerülete, délről a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal, míg északról a Pesti út, illetve a mellette futó Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal határolja. Keletről Rákoskeresztúrral van egybeépítve, melynek részét képezte egészen Nagy-Budapest létrejöttéig. Szintén kelet felől szegélyezi Madárdomb, melytől egy széles közpark, a 48-as Hősök Tere választja el.
[szerkesztés] Források, külső hivatkozások
|
||||||||
