Soós Béla (egyháztörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soós Béla
Született1896. május 6.
Rákoscsaba
Elhunyt1945. augusztus 6.
Debrecen (49 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaegyháztörténész, egyetemi tanár
SablonWikidataSegítség

Soós Béla (Rákoscsaba, 1896. május 6.Debrecen, 1945. augusztus 6.) református egyháztörténész, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Teológiai tanulmányait a kolozsvári református teológiai akadémián végezte 1914–1918 között. 1918–1924 között segédlelkész volt Brassóban és Kézdivásárhelyen, majd lelkész Árapatakon. 1924-ben el kellett hagynia Erdélyt, 1924–1925-ben a pécsi egyetemen tanult. 1925–1933 között gimnáziumi tanár Hajdúnánáson, Debrecenben, majd tanítóképző-intézeti tanár ugyanott, 1933–1942 között református lelkész Debrecenben. 1928-ban teológiai doktorátust, 1934-ben egyetemii magántanári képesítést szerzett egyháztörténetből a debreceni egyetemen. Ugyanitt 1938–1942 között az egyháztörténet helyettes tanára, majd 1942-től haláláig nyilvános rendes tanára.

Munkássága[szerkesztés]

Főként a reformáció egyes kérdéseivel és bibliamagyarázatokkal foglalkozott. 1931–1933 között a Protestáns Tanügyi Szemle szerkesztője volt.

Művei[szerkesztés]

  • Melius Péter szentháromságtana. Adalék a magyar református theológiai gondolkodás kialakulásának történetéhez (Debrecen, 1930)
  • Zwingli és Luther találkozása Marburgban (Debrecen, 1932)
  • Zwingli Ulrik küzdelmei a római katolikus egyház ellen 1519-1524-ig (Debrecen, 1935)
  • Negyven bibliamagyarázati vázlat Lukács evangéliuma alapján (Debrecen, 1936)
  • Zwingli és Kálvin (Kálvin és a kálvinizmus, Debrecen, 1936)

Források[szerkesztés]