Váchartyán
| Váchartyán | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Váci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Koblász Sándor[1][2] | ||
| Jegyző | Dr. Ungi Kitti | ||
| Irányítószám | 2164 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1848 fő (2011. jan 1.)[3] +/- | ||
| Népsűrűség | 150,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 43′ 28,81″, k. h. 19° 15′ 34,38″ | |||
| é. sz. 47° 43′ 28,81″, k. h. 19° 15′ 34,38″ | |||
| Váchartyán weboldala | |||
Váchartyán község Pest megyében, a Váci kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község Budapesttől 30 km-re észak-északkeleti irányban fekszik. Északról a Cserhát dombjai védik a települést a zord északi széltől, délre kinyílik a láthatár, és jó időben szabad szemmel megszámlálhatóak Leányfalu, Szentendre és a Budai hegyek házai.
A település könnyen megközelíthető Budapest-Nyugati pályaudvarról, illetve Vác felől a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonalon, valamint a Vác-Aszód szárnyvonal menetrendszerinti járatain.
Több irányból is megközelíthető a település menetrendszerinti autóbuszokkal, a 2/A út megépülésével a közúti közlekedés is jobb minőségű, mint a megye más területein.
Története [szerkesztés]
Váchartyán és környéke ősidők óta lakott hely, amit az itteni Várhegyen talált bronzkori leletek is bizonyítanak. A település már az Árpád-korban lakott hely volt. Első ismert birtokosai az Ákos nemzetség tagjai voltak.
Nevét már 1276-ban említette oklevél Harquiian, ekkor a pápa a nyúlszigeti apácák birtokaként irta össze. 1386-ban Harkyan néven ugyancsak az apácák birtokaként határolták körül. A 14. század elején birtokosa a Rátóti család volt.
1426-ban a váci pöspök kapta adományba Zsigmond királytól.
A török időkben mindössze 19 családot tartottak számon. A török megszállást követően viszonylag hamar benépesült. A lakosság többsége a református vallást gyakorolta. Templomát, mely eredetileg Árpád-kori, keleti tájolású volt, kőfallal körülvéve, ebben az időben kibővítették, kiszélesítették.
Református temploma a 18. században épült, miután az Árpád-kori templom, ismét katolikus "lett". Rajta a dátum: 1785, már a torony építésének befejezésére utal. Valójában Mária Terézia uralkodásának idején épült, egyhajós, karzattal.
Címer leírása [szerkesztés]
Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs ezüst mezejében lebegő címerkép: vörös szívből nőtt, arany bogyótermésű három zöld olajág. A címerpajzsot barokkos, griff-fejes, vörös bélésű arany kartus övezi, felül vörössel és kékkel ékített, vörös bélésű arany heraldikai koronával süvegezetten. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű, íves arany szalag középső mezejében feketével nagybetűs VÁCHARTYÁN településnév.
A település címerének megtervezéséhez két régi pecsétábrázolás adott támpontot. Az 1824-ben készült pecséten szívből növekvő három olajág, illetve a legkorábbi pecsétábrázoláson barokkos díszítésű pajzson szívből növekvő három rózsa látható. Ez utóbbi pecsétnyomat, amely 1998-ban volt 290 éves, heraldikai jellegű: a település címerét ábrázolja. 1705-től 1843-ig, pontosan 138 éven keresztül ez volt a község hiteles címere.
Sorra véve a két címerkép értelmezését, a szívből nőtt rózsa igen közkedvelt keresztény ikonográfiai jelkép, elterjedése az ellenreformációt követő Mária-kultuszhoz kapcsolódik. Hordozza a Mária-tisztelet fő mondanivalóját: teljes szívünkkel forduljunk Máriához, a "rózsák királynőjéhez". A jelkép jelentéstartalma többrétegű; Krisztus Mária fia, tehát a Máriát jelképező szív és a Krisztust szimbolizáló rózsa az anya-fiú viszonyra utal. A középkori misztika hatására, főként a Krisztus szenvedéseiben való elmélyülés eredményeként alakult ki a Jézus-szíve tisztelet.
A későbbi pecsétkép, a szívből növekvő három olajág tulajdonképpen az előzőekben ismertetett motívum átírása. Az olajág a keresztény ikonográfiában - mint örökzöld növény - az örök életet jelképezi, tehát a szív-táplálta ágaknak élőbb növénynek kell hatniuk, emellett mindenképpen termő ágakként kell ábrázolnunk őket. Az olajág és a bogyójából nyert olaj ugyanis a középkortól Szűz Mária tiszta és gyógyító erejét szimbolizálja.
Az olajág szintén utal Krisztusra is. A bibliai Paradicsom meg nem határozott fáit koronként olajfának is képzelték. Az Ószövetségben az olajfa az áldás, kegyelem, a bölcsesség és az Istenbe vetett bizalom jeleként szerepel.
Az ókeresztény művészet kerülte a megalázott és emberként szenvedő Krisztus ábrázolását, a keresztrefeszítést, ezért az Olajfák hegyének tövében, a Getszemáni kertben lejátszódó eseményeket is csak utalásképpen, két olajfa közt álló Krisztussal jelenítette meg. A legenda szerint Krisztus keresztjének fáját három fa adta. Itt több variációval is találkozunk, de minden esetben az olajfa, a cédrus, a fenyő, a ciprus és pálma kerülnek említésre. A szóban forgó fák közül a cédrus Krisztus királyságának, a ciprus feltámadásának, a fenyő halhatatlanságának, a pálma vértanúságának, az olajfa pedig az általa meg-hirdetett békének a jelképe. Innen került az olajág a békegalamb csőrébe is.
A szívből növő két jelkép vallásos jellegén túl kapcsolódik a népi hitvilághoz is. Formájában rokonságot mutat a háromágú világfával, de a rózsa a Napos világfával is. A rózsák elhelyezkedésükkel a Nap útját követik az égen: lent-fent-lent, azaz felkeltekor, delelőben legmagasabban és nyugtakor. A néprajzi hasonlóságok közül említhetjük még a lakodalmi kalácsba tűzött hármas ággal, vagy a sírra tűzött, fejfa tetejére tűzött három ágú termőággal való párhuzamot. A népművészet faragás- és hímzésmotívumai között - többnyire már a földi szerelem jelképeként - szintén élő jelképként maradt fenn napjainkig ez az ábrázolás.
A címert barokk arany kartus övezi. Ez az arany keret egyúttal hasonlóságot mutat a megyecímert övező arany barokkos kartussal is, ezzel mintegy a megyei hovatartozást is jelzi képletesen.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom
- Református templom
- Gosztonyi-kastély
- Rudnay-kastély
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Pest megye.
- Vinnai Zsuzsanna, Czéh László: Váchartyán község, rövid helytörténeti leírás
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Váchartyán község polgármestere (magyar nyelven). vachartyan.hu. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Váchartyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. február 5.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||

