Váchartyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váchartyán
Gosztonyi-kastély (7565. számú műemlék).jpg
Gosztonyi-kastély
Váchartyán címere
Váchartyán címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Váci
Kistérség Váci
Jogállás község
Polgármester Koblász Sándor[1][2]
Jegyző Dr. Ungi Kitti
Irányítószám 2164
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség 1772 fő (2013. január 1.)[3]
Népsűrűség 150,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Váchartyán  (Magyarország)
Váchartyán
Váchartyán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 29″, k. h. 19° 15′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 29″, k. h. 19° 15′ 34″
Váchartyán  (Pest megye)
Váchartyán
Váchartyán
Pozíció Pest megye térképén
Váchartyán weboldala

Váchartyán község Pest megyében, a Váci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Budapesttől 30 km-re észak-északkeleti irányban fekszik. Északról a Cserhát dombjai védik a települést a zord északi széltől, délre kinyílik a láthatár, és jó időben szabad szemmel megszámlálhatóak Leányfalu, Szentendre és a Budai hegyek házai.

A település könnyen megközelíthető Budapest-Nyugati pályaudvarról, illetve Vác felől a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonalon, valamint a Vác-Aszód szárnyvonal menetrendszerinti járatain.
Több irányból is megközelíthető a település menetrendszerinti autóbuszokkal, a 2/A út megépülésével a közúti közlekedés is jobb minőségű, mint a megye más területein.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Váchartyán és környéke ősidők óta lakott hely, amit az itteni Várhegyen talált bronzkori leletek is bizonyítanak. A település már az Árpád-korban lakott hely volt. Első ismert birtokosai az Ákos nemzetség tagjai voltak.

Nevét már 1276-ban említette oklevél Harquiian, ekkor a pápa a nyúlszigeti apácák birtokaként irta össze. 1386-ban Harkyan néven ugyancsak az apácák birtokaként határolták körül. A 14. század elején birtokosa a Rátóti család volt.

1426-ban a váci pöspök kapta adományba Zsigmond királytól.

A török időkben mindössze 19 családot tartottak számon. A török megszállást követően viszonylag hamar benépesült. A lakosság többsége a református vallást gyakorolta. Templomát, mely eredetileg Árpád-kori, keleti tájolású volt, kőfallal körülvéve, ebben az időben kibővítették, kiszélesítették.

Református temploma a 18. században épült, miután az Árpád-kori templom, ismét katolikus "lett". Rajta a dátum: 1785, már a torony építésének befejezésére utal. Valójában Mária Terézia uralkodásának idején épült, egyhajós, karzattal.

Címer leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs ezüst mezejében lebegő címerkép: vörös szívből nőtt, arany bogyótermésű három zöld olajág. A címerpajzsot barokkos, griff-fejes, vörös bélésű arany kartus övezi, felül vörössel és kékkel ékített, vörös bélésű arany heraldikai koronával süvegezetten. A címer alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű, íves arany szalag középső mezejében feketével nagybetűs VÁCHARTYÁN településnév.

A település címerének megtervezéséhez két régi pecsétábrázolás adott támpontot. Az 1824-ben készült pecséten szívből növekvő három olajág, illetve a legkorábbi pecsétábrázoláson barokkos díszítésű pajzson szívből növekvő három rózsa látható. Ez utóbbi pecsétnyomat, amely 1998-ban volt 290 éves, heraldikai jellegű: a település címerét ábrázolja. 1705-től 1843-ig, pontosan 138 éven keresztül ez volt a község hiteles címere.

Sorra véve a két címerkép értelmezését, a szívből nőtt rózsa igen közkedvelt keresztény ikonográfiai jelkép, elterjedése az ellenreformációt követő Mária-kultuszhoz kapcsolódik. Hordozza a Mária-tisztelet fő mondanivalóját: teljes szívünkkel forduljunk Máriához, a "rózsák királynőjéhez". A jelkép jelentéstartalma többrétegű; Krisztus Mária fia, tehát a Máriát jelképező szív és a Krisztust szimbolizáló rózsa az anya-fiú viszonyra utal. A középkori misztika hatására, főként a Krisztus szenvedéseiben való elmélyülés eredményeként alakult ki a Jézus-szíve tisztelet.

A későbbi pecsétkép, a szívből növekvő három olajág tulajdonképpen az előzőekben ismertetett motívum átírása. Az olajág a keresztény ikonográfiában - mint örökzöld növény - az örök életet jelképezi, tehát a szív-táplálta ágaknak élőbb növénynek kell hatniuk, emellett mindenképpen termő ágakként kell ábrázolnunk őket. Az olajág és a bogyójából nyert olaj ugyanis a középkortól Szűz Mária tiszta és gyógyító erejét szimbolizálja.

Az olajág szintén utal Krisztusra is. A bibliai Paradicsom meg nem határozott fáit koronként olajfának is képzelték. Az Ószövetségben az olajfa az áldás, kegyelem, a bölcsesség és az Istenbe vetett bizalom jeleként szerepel.

Az ókeresztény művészet kerülte a megalázott és emberként szenvedő Krisztus ábrázolását, a keresztrefeszítést, ezért az Olajfák hegyének tövében, a Getszemáni kertben lejátszódó eseményeket is csak utalásképpen, két olajfa közt álló Krisztussal jelenítette meg. A legenda szerint Krisztus keresztjének fáját három fa adta. Itt több variációval is találkozunk, de minden esetben az olajfa, a cédrus, a fenyő, a ciprus és pálma kerülnek említésre. A szóban forgó fák közül a cédrus Krisztus királyságának, a ciprus feltámadásának, a fenyő halhatatlanságának, a pálma vértanúságának, az olajfa pedig az általa meg-hirdetett békének a jelképe. Innen került az olajág a békegalamb csőrébe is.

A szívből növő két jelkép vallásos jellegén túl kapcsolódik a népi hitvilághoz is. Formájában rokonságot mutat a háromágú világfával, de a rózsa a Napos világfával is. A rózsák elhelyezkedésükkel a Nap útját követik az égen: lent-fent-lent, azaz felkeltekor, delelőben legmagasabban és nyugtakor. A néprajzi hasonlóságok közül említhetjük még a lakodalmi kalácsba tűzött hármas ággal, vagy a sírra tűzött, fejfa tetejére tűzött három ágú termőággal való párhuzamot. A népművészet faragás- és hímzésmotívumai között - többnyire már a földi szerelem jelképeként - szintén élő jelképként maradt fenn napjainkig ez az ábrázolás.

A címert barokk arany kartus övezi. Ez az arany keret egyúttal hasonlóságot mutat a megyecímert övező arany barokkos kartussal is, ezzel mintegy a megyei hovatartozást is jelzi képletesen.

Rudnay-kastély

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Váchartyán község polgármestere (magyar nyelven). vachartyan.hu. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Váchartyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]