Nagytarcsa
| Nagytarcsa | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Gödöllői | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Rimóczi Sándor Vilmos (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 2142 | ||
| Körzethívószám | 28 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3673 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 302,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nagytarcsa
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nagytarcsa
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| Nagytarcsa weboldala | |||
Nagytarcsa község Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál a Szilas-patak völgyében fekvő községet Budapest XVI. és XVII. kerülete, Kistarcsa, és Isaszeg határolja.
[szerkesztés] Története
A környék már az őskortól lakott terület volt, amit az itt feltárt vas, illetve szkíta leletek is bizonyítanak,de találtak itt 10. századból való magyar köznépi temetőt is. Az első írásos elmítése 1352-ből származik, a második 1403-ból. A település akkor még Tarcsa néven létezett, majd a 15. század környékén vált ketté. A déli rész Tarcsai Csík lett, amit később Csíktarcsaként emlegettek. Ezzel a névvel először egy 1546-ból származó íráson elmlitik. 1733-tól Grassalkovich Antal Gödöllői birtokához tartozik. 1819-ben evangélikus templom épült, ami helyén 1931-ben újat emeltek. 1935-ben római katolikus templom is épült.
A 20. század elején kapta a ma is használatos Nagytarcsa nevet. Az I. világháború után főleg mezőgazdasággal, azon belül is tejtermeléssel kezdtek foglalkozni a helyiek.
1938-ban Sztehlo Gábor evangélikus lelkész megszervezte az ország első bentlakásos paraszt népfőiskoláját, amely 1944-ig működött. Egyik épülete a Falumúzeum.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Falumúzeum
- Római katolikus templom
- Evangélikus templom
- Magyarország első bentlakásos paraszt népfőiskolája. 1938-ban Sztehlo Gábor evangélikus lelkész szervezte a megépítését, mely főként Finn adományokból épült. 2002-ben az épületet egy informatikai cég, a Pc MagiC óvta meg a lebontástól. Az épület Teleházként és Számítástechnikai üzletként működött. Megőrizve az épület kézzel faragott gerendáit és az épület jellegzetes vonásait. 2010 végén magántulajdonba került, onnantól fogva a Teleház elköltözött.
