Nagytarcsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagytarcsa
Nagytarcsa címere
Nagytarcsa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Gödöllői
Kistérség Gödöllői
Jogállás község
Polgármester Rimóczi Sándor Vilmos (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2142
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség 3985 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 302,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagytarcsa (Magyarország)
Nagytarcsa
Nagytarcsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 33″, k. h. 19° 17′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 33″, k. h. 19° 17′ 10″
Nagytarcsa (Pest megye)
Nagytarcsa
Nagytarcsa
Pozíció Pest megye térképén
Nagytarcsa weboldala

Nagytarcsa község Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál a Szilas-patak völgyében fekvő községet Budapest XVI. és XVII. kerülete, Kistarcsa, és Isaszeg határolja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék már az őskortól lakott terület volt, amit az itt feltárt vas, illetve szkíta leletek is bizonyítanak,de találtak itt 10. századból való magyar köznépi temetőt is. Az első írásos elmítése 1352-ből származik, a második 1403-ból. A település akkor még Tarcsa néven létezett, majd a 15. század környékén vált ketté. A déli rész Tarcsai Csík lett, amit később Csíktarcsaként emlegettek. Ezzel a névvel először egy 1546-ból származó íráson elmlitik. 1733-tól Grassalkovich Antal Gödöllői birtokához tartozik. 1819-ben evangélikus templom épült, ami helyén 1931-ben újat emeltek. 1935-ben római katolikus templom is épült.

A 20. század elején kapta a ma is használatos Nagytarcsa nevet. Az első világháború után főleg mezőgazdasággal, azon belül is tejtermeléssel kezdtek foglalkozni a helyiek.

1938-ban Sztehlo Gábor evangélikus lelkész megszervezte az ország első bentlakásos paraszt népfőiskoláját, amely 1944-ig működött. Egyik épülete a Falumúzeum.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Falumúzeum
  • Római katolikus templom
  • Evangélikus templom
  • Magyarország első bentlakásos paraszt népfőiskolája. 1938-ban Sztehlo Gábor evangélikus lelkész szervezte a megépítését, mely főként finn adományokból épült. 2002-ben az épületet egy informatikai cég óvta meg a lebontástól. Megőrizve az épület kézzel faragott gerendáit és az épület jellegzetes vonásait.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagytarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]