Ceglédbercel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ceglédbercel
Ceglédbercel címere
Ceglédbercel címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Ceglédi
Kistérség Ceglédi
Jogállás község
Polgármester Török József[1]
Jegyző Pető Zsolt
Irányítószám 2737
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség 4364 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 157,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ceglédbercel  (Magyarország)
Ceglédbercel
Ceglédbercel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 13′ 21″, k. h. 19° 39′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 21″, k. h. 19° 39′ 59″
Ceglédbercel  (Pest megye)
Ceglédbercel
Ceglédbercel
Pozíció Pest megye térképén
Ceglédbercel weboldala

Ceglédbercel község Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ceglédbercel község Budapesttől délkeletre, 60 km-re fekszik Albertirsa és Cegléd között. A község déli határában folyik a Gerje patak.

A községet átszeli a 40-es főút, a falu határában van a 4-es főút. Vonattal a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon érhető el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban Ceglédbercel területe Alberti (Albertirsa) pusztája volt. Az első okleveles említése egy 1281-es határjárásról fennmaradt oklevélben található. 1457, 1468 és 1482-es oklevelek Bercelpusztáról beszélnek. A 18. században a klarissza apácák birtoka volt, a rendet 1785-ben feloszlatták, ekkor a Vallásalap tulajdonába került. II. József császár hannoveri németeket telepített ide, akik a községet kezdték szabályosan kiépíteni. Az új lakosság között kolerajárvány ütötte fel a fejét. A telepesek evangélikus vallásúak voltak, ezért a ceglédi hittestvérek gondoskodtak ápolásukról. A járványban sokan életüket vesztették, a halottaikat a ma is létező ceglédi evangélikus temetőbe temették, a felgyógyultak visszatértek hazájukba.

Az elhagyott községbe Soroksárról, Adonyból, Taksonyból, Harasztiból németek, Ceglédről, Üllőről magyarok költöztek. 1804-ben önálló községgé alakult Bercel. Abból az időből való a község pecsétje is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 124 berceli jobbágynak 3000 hold földet juttatott.

A lakók főként földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Majd 1846-47-ben megépült a Pest-Szolnok közti vasútvonal, s ettől kezdve a vasút vált a fő megélhetési forrássá, míg a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelentősége csökkent. A 19-20. század fordulóján a gróf Cseszneky család járult hozzá a környékbeli mezőgazdaság és malomipar fejlődéséhez.

1945 januárjában súlyos csapás érte a falut, mintegy 640 főt vittek kényszermunkára. Az 1946-os év ismét megrázkódtatást hozott a falu életébe, 441 főt kitelepítettek, mivel korábban német nemzetiségűnek vallották magukat, vagy SS, illetve a Volksbund tagjai voltak. A kitelepítettek helyére Tiszántúlról 24 család érkezett. Ezek zöme rövidesen el is költözött, mert nem tudta megszokni a környezetet, nem tudtak beilleszkedni a falu közösségébe. 1948 tavaszán a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében Felvidékről érkezett 38 család. A felvidékiek beilleszkedtek, lassan a falu is elfogadta őket. A munkaszolgálatra elhurcoltak 3 csoportban tértek haza, az első csoport 1946-ban, a második 1947 szeptemberében, míg az utolsó csoport 1949 november 4-én.

A kivittek közül 159-en azonban sohasem tértek haza. Az elhunytak emlékére 1991-ben a falu emlékművet avatott, s azóta minden évben november 4-én lángot gyújt, mely napot a képviselőtestület a falu ünnepévé nyilvánította.

A településen egy általános iskola működik, Eötvös József nevét viseli. Az általános iskolában német nemzetiségi oktatás és zeneoktatás folyik kb. 400 diák részére. Az óvodában l50 gyermeket látnak el, s szintén folyik a német nemzetiségi oktatás. Az önkormányzat működteti a víz és csatornahálózati rendszert.

A falu határában több száz hektáros szőlő ültetvény található és egy modern szőlőfeldolgozó, pincészet található. Ceglédbercelen terem az Unghváry László Borrend zászlós bora, a cserszegi fűszeres. Napjainkban az egészségügyi ellátásról két háziorvos, egy gyermekorvos és egy fogorvos gondoskodik. A faluban gyógyszertár is működik. A településen élő aktív korú népesség zöme Budapesten és Cegléden vállal munkát.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Énekkar
  • Rozmaring tánccsoport
  • Nemzetiségi Kórus
  • Kézműves Klub
  • Horgásztó
  • Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kultúregyesület
  • Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület
  • Római katolikus templom
  • Református templom

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Napsugár Óvoda
  • Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Közművelődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dózsa György Művelődési Ház és Könyvtár
  • Falumúzeum

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ceglédbercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ceglédbercel légifotója
Ceglédbercel légifotója