Ceglédbercel
| Ceglédbercel | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Ceglédi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Török József[1] | ||
| Jegyző | Pető Zsolt | ||
| Irányítószám | 2737 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4446 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 157,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,15 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ceglédbercel
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ceglédbercel
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,22248°, k. h. 19,66636° | |||
| Ceglédbercel weboldala | |||
Ceglédbercel község Pest megyében, a Ceglédi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Ceglédbercel község Budapesttől délkeletre, 60 km-re fekszik Albertirsa és Cegléd között. A község déli határában folyik a Gerje-patak.
A községet átszeli a 40-es főút, a falu határában van a 4-es főút. Vonattal a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon érhető el.
Története [szerkesztés]
A középkorban Ceglédbercel területe Alberti (Albertirsa) pusztája volt. Az első okleveles említése egy 1281-es határjárásról fennmaradt oklevélben található. 1457, 1468 és 1482-es oklevelek Bercelpusztáról beszélnek. A 18. században a klarissza apácák birtoka volt, a rendet 1785-ben feloszlatták, ekkor a Vallásalap tulajdonába került. II. József császár hannoveri németeket telepített ide, akik a községet kezdték szabályosan kiépíteni. Az új lakosság között kolerajárvány ütötte fel a fejét. A telepesek evangélikus vallásúak voltak, ezért a ceglédi hittestvérek gondoskodtak ápolásukról. A járványban sokan életüket vesztették, a halottaikat a ma is létező ceglédi evangélikus temetőbe temették, a felgyógyultak visszatértek hazájukba.
Az elhagyott községbe Soroksárról, Adonyból, Taksonyból, Harasztiból németek, Ceglédről, Üllőről magyarok költöztek. 1804-ben önálló községgé alakult Bercel. Abból az időből való a község pecsétje is. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 124 berceli jobbágynak 3000 hold földet juttatott.
A lakók főként földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. Majd 1846-47-ben megépült a Pest-Szolnok közti vasútvonal, s ettől kezdve a vasút vált a fő megélhetési forrássá, míg a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelentősége csökkent. A 19-20. század fordulóján a gróf Cseszneky család járult hozzá a környékbeli mezőgazdaság és malomipar fejlődéséhez.
1945 januárjában súlyos csapás érte a falut, mintegy 640 főt vittek kényszermunkára. Az 1946-os év ismét megrázkódtatást hozott a falu életébe, 441 főt kitelepítettek, mivel korábban német nemzetiségűnek vallották magukat, vagy SS, illetve a Volksbund tagjai voltak. A kitelepítettek helyére Tiszántúlról 24 család érkezett. Ezek zöme rövidesen el is költözött, mert nem tudta megszokni a környezetet, nem tudtak beilleszkedni a falu közösségébe. 1948 tavaszán a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében Felvidékről érkezett 38 család. A felvidékiek beilleszkedtek, lassan a falu is elfogadta őket. A munkaszolgálatra elhurcoltak 3 csoportban tértek haza, az első csoport 1946-ban, a második 1947 szeptemberében, míg az utolsó csoport 1949 november 4-én.
A kivittek közül 159-en azonban sohasem tértek haza. Az elhunytak emlékére 1991-ben a falu emlékművet avatott, s azóta minden évben november 4-én lángot gyújt, mely napot a képviselőtestület a falu ünnepévé nyilvánította.
A településen egy általános iskola működik, Eötvös József nevét viseli. Az általános iskolában német nemzetiségi oktatás és zeneoktatás folyik kb. 400 diák részére. Az óvodában l50 gyermeket látnak el, s szintén folyik a német nemzetiségi oktatás. Az önkormányzat működteti a víz és csatornahálózati rendszert.
A falu határában több száz hektáros szőlő ültetvény található és egy modern szőlőfeldolgozó, pincészet található. Ceglédbercelen terem az Unghváry László Borrend zászlós bora, a cserszegi fűszeres. Napjainkban az egészségügyi ellátásról két háziorvos, egy gyermekorvos és egy fogorvos gondoskodik. A faluban gyógyszertár is működik. A településen élő aktív korú népesség zöme Budapesten és Cegléden vállal munkát.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Énekkar
- Rozmaring tánccsoport
- Nemzetiségi Kórus
- Kézműves Klub
- Horgásztó
- Ceglédberceli Német Nemzetiségi Kultúr Egyesület
- Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület
- Római katolikus templom
- Református templom
Oktatás [szerkesztés]
- Napsugár Óvoda
- Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Közművelődés [szerkesztés]
- Dózsa György Művelődési Ház és Könyvtár
- Falumúzeum
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Ceglédbercel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Ceglédbercel Önkormányzatának honlapja
- Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület honlapja
- Légifotók Ceglédbercerről
|
|||||
 |
Ez a Pest megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
