Cserszegi fűszeres
| Cserszegi fűszeres | |
| fehérborszőlő | |
| Egyéb nevei | Aubaine, Beaunois, Gamay Blanc, Melon Blanc |
| Eredet | Magyarország, hungarikum |
| Nemesítő neve | Bakonyi Károly |
| Nemesítés alapfajtái | Irsai Olivér és piros tramini |
| Nemesítés éve | 1960 |
| Hazai elterjedtsége | Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Balatonmelléke borvidék |
| Általános elterjedtsége | hungarikum |
| Fürt leírása | közepes méretű, alakja kúpos, vállas, közepesen tömött |
| Érési időszak | szeptember második fele |
| Érzékenység | tőketerhelés |
| Művelésmód | magasművelésű tőkeformák |
| Borának jellemzői | Bora félszáraz fehérbor, fajtajelleges illatú, fűszeres zamatú. |
A Cserszegi fűszeres egy fehér borszőlőfajta.
[szerkesztés] A fajta kinemesítésének története
A fajtát 1960-ban a Keszthely melletti Cserszegtomajon Bakonyi Károly (†2010. május 26.) keresztezte az Irsai Olivér és a piros tramini szőlőfajtákból. A kísérletnek az volt a célja, hogy egy olyan szőlőfajtát nyerjenek, amely amellett, hogy finom bort ad, két másik kikötésnek is megfelel: jól bírja a téli hideget, és hamar érik. Ezekből már következik is, hogy ezt a szőlőfajtát inkább az ország északabbi felébe szánták, ahol kevesebb a napfény, hamarabb jön az ősz, és hidegebbek a telek.
A fajtának nem volt rögtön átütő sikere, csak elszórtan telepítették.
A szőlőnek szüksége van a téli hidegre, mert ez kényszeríti pihenésre. A túl nagy hideg és túl hosszú fagy azonban kárt tehet a növényekben. Amennyiben tömegesen fordul elő ilyen mértékű fagykár, a szőlész valószínűleg erősen elgondolkozik rajta, hogy érdemes-e oda ugyanazt a szőlőfajtát ültetni, ami egyszer már kifagyott. Ha pedig úgy dönt, hogy nem, akkor talán érdemes egy olyat keresni, amelyik kevésbé érzékeny. Az 1984-85-ös és a 1986-87-es kemény telek jelentős károkat okoztak ekkor került a figyelem középpontjába a Bianca fajtával együtt a cserszegi is.
[szerkesztés] Jellemzői
Fürtje közepes méretű, alakja kúpos, vállas, közepesen tömött. Bogyói kicsik, gömbölyűek, az érés kezdetén „húspiros” színűek, majd kifakulva az érés végére inkább borostyánszínűek, vékony de szívós héjúak, lédúsak. Korán fakad, virágzik és érik de a szüretelésre csak szeptember második felébe kerül sor. Növekedési erélye közepes, a kondicionális állapotra ügyelni kell. 10-12 t/ha termés hozására szakszerű műveléssel hosszú távon képes. Kevés másodtermést hoz.
A biztonságosan beérő termés cukortartalma eléri, sőt gyakran meghaladja a a 18 mustfokot. A must savtartalma 8-10 g/l között változik, nem lágyul le.
Bora félszáraz fehérbor, fajtajelleges illatú, fűszeres zamatú, harmonikus savtartalmú, extrákban gazdag,ami önmagába vagy házasított formában értékes lehet.
A téli fagyokkal szembeni tűrőképessége kiemelkedő, ezért a síkvidéki szőlő termesztés megbízható fajtájává vált. A szárazságra viszont érzékeny, ilyen viszonyok között mérsékelten kell terhelni, különben fonnyadni kezd. A rothadásnak viszonylag ellenáll. Alkalmas a magasművelésű tőkeformákra de a tőkék terhelését fokozott figyelemmel kell kísérni, hogy a túlterhelés elkerülhető legyen. 6-8 rügy/négyzetméter rügyterheléssel kielégítően terem. A terhelést hosszúcsapokon illetve félszálvesszőkön célszerű elosztani. Nem nevel sűrű lombot, mérsékelt zöldmunkával tőkéi kézben tarthatók.
Hazai elterjedése: Jellemzően a csongrádi, hajós-bajai, kunsági, etyek-budai, balaton-felvidéki, balatonmelléki borvidék.
- A cserszegi fűszeres, a ceglédi Ungváry László Borrend zászlósbora.
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Borissza Bornapló - cserszegi fűszeres
|
|||||||||||||||||
