Tolnai borvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tolnai borvidék
Adatok
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna, Baranya és Fejér vármegye
BorrégióPannon borrégió
Éghajlatkontinentális
Talajösszetevőklösz
SzőlőfajtákChardonnay, Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Kadarka

A Tolnai borvidék Magyarország délnyugati részén található, Tolna, Baranya és Fejér vármegyékben, összesen 2900 hektáron. A szőlőültetvények többnyire enyhe lejtésűek, déli kitettségűek és védett domboldalakon fekszenek.

Részei, hegyközségei[szerkesztés]

Megkülönböztetett dűlők:

  • Bonyhád: Aranybánya, Szőlő-domb
  • Bonyhádvarasd: Kereszt-dűlő
  • Lajoskomárom: Fülöp-hegy
  • Simontornya: Derék-hegy, Mózsé-hegy
  • Paks: Hideg-völgy, Sánc-hegy
  • Gyönk: Ködmön-hegy

A borvidék egyik fő büszkesége a györkönyi pincefalu, amit éppen mostanában fedeznek fel újra, az egykori présházak hagyományőrző, értékmentő felújítása folyik.

Története[szerkesztés]

A Tolnai borvidék 1998-tól tartozik a borvidékek sorába, a szőlőművelés azonban jóval régebb óta jelen van, egészen a keltákig, ill. rómaiakig nyúlik vissza.

Az Árpádkorban a szép számmal alapított apátságok mindegyikében megtalálhatjuk a jól művelt szőlőket, melyért sokat fáradoztak a bencés és cisztercita szerzetesek. A török megszállás erősen visszavetette a területen folyó szőlőtermesztést.

Ezt követően a Duna-menti borvidékekre települő németek itt is megjelennek, akik a XVI. századra már teljesen visszaszorult szőlőtermesztés újbóli felvirágoztatásában fontos szerepet játszottak.

Filoxéra[szerkesztés]

A borvidék a filoxéra-járvány előtti időkben érte el legnagyobb kiterjedését. Ekkoriban a vörösborok domináltak, elsősorban a rácok által behozott Kadarka.

A járvány óriási pusztítást okozott, azonban a vidék a védekezésben is élen járt.

Talajadottságok és klíma[szerkesztés]

A borvidék talajképző kőzete a lösz, az ültetvények kisebb részben települtek csak homokra, és előfordul barna erdőtalaj is, valamint találunk szőlőültetvényeket mészlepedékes csernozjom talajokon is. A löszréteg helyenként igen vastag, például Hőgyésznél eléri a 70 métert is.

Klímája mérsékelten meleg és nedves. Jellemzően enyhe a tél és száraz, napfényes a nyár. A legcsapadékosabb hónap a május és a június. Az uralkodó szélirány északnyugati. Éves napsütéses órák száma 2060, évi középhőmérséklet 11,8 °C, évi átlagos csapadékmennyiség 590 mm.

Szőlészet és borkészítés[szerkesztés]

Kézi és gépi szüret megengedett minden Tolnai oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borászati termék esetén. Ez alól kivételt jelent a dűlőszelektált, a válogatott szüretelés, késői szüretelésű és töppedt szőlőből készült kifejezéssel megkülönböztetett Tolnai bor, mely csak kézzel szüretelhető.

Jellemző szőlőfajták[szerkesztés]

Chardonnay, Sauvignon blanc, Rajnai rizling, Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Kadarka.

Hegyközség(ek)[szerkesztés]

  •    név: Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsa
  •    cím: 7050 Bonyhád, Zrínyi Miklós utca 3.
  •    e-mail cím: [[1]]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]