Kövérszőlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kövérszőlő
fehérborszőlő
Egyéb nevei Fehérszőlő, Grasa
Eredet hazai fajta
Hazai elterjedtsége Tokaj-hegyaljai borvidék
Általános elterjedtsége Tokaj, Erdély, Moldva
Fürt leírása középnagy, ágas, laza
Érési időszak szeptember vége
Érzékenység rothadásra érzékeny
Művelésmód kordon
Borának jellemzői tüzes, enyhén illatos, finom savú
Jelentős borai Rózsamáli, Plébános, Tokaj Hétszőlő 2005.
Megjegyzések Kitűnően aszúsodik.

A kövérszőlő egy ősi magyar fehérborszőlő-fajta. Tokaji vagy erdélyi szőlőfajta, amely a filoxéra vészben szinte teljesen kipusztult. Bogyóinak nagy méretéről kapta a nevét. Hasonnevei: Fehérszőlő, Grasa(Románia).

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tokajon, Erdélyen kívül még a moldvai Cotnari-ban fordul elő. Vegetatív, erős növekedésű fajta. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű.

Középnagyságú fürtje laza és ágas, bogyója gömbölyű, középnagy, vékonyhéjú, pontozott, puha húsú, lédús és olvadó. Középérésű, magas cukorfokú, házasítva ad jó ízű, tüzes, enyhén illatos, finom savú és harmonikus bort. A Furmintnál 10-14 nappal korábban érik, október első felében szüretelhető. Sok és jó minőségű aszút terem. Tisztán ebből a fajtából áll a Tokaj Hétszőlő 2005. Részben ebből a fajtából készül a gyulafehérvári "Rózsamáli" és a csombordi "Plébános" bor.

Rothadásra különösen érzékeny, ezért telepítése szellős helyeken ajánlott. Fagy- és szárazságtűrő képessége jó. Termőképessége nem kielégítő, mivel a fajta ivarilag leromlott. Vad és házi szárnyasokkal, nyúlhússal nagy élményt ad.[1]

Belőle és a Leányka szőlőfajtából alakult ki a Királyleányka fajta.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Borlexikon [1]
  • Borászat [2], [3]
  • Alkonyi László:Kövér és szép (Borhírek online [4])