Gyönk

Gyönk címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Dunántúl

Megye

Tolna

Kistérség 2012-ig

Tamási

Jogállás

város

Polgármester

Katz Gyula István (FIDESZ-KDNP)^[1]

Irányítószám

7064

Körzethívószám

74

Népesség

Teljes népesség

2033 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

53,33 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

38,12 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Gyönk

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,5554°, k. h. 18,4773°

Gyönk

Pozíció Tolna megye térképén

é. sz. 46,5554°, k. h. 18,4773°

Gyönk weboldala

Gyönk (németül Jenk vagy Jink) város Tolna megyében, a Tamási kistérségben.

Fekvése[szerkesztés]

A Tolnai-Hegyhát belsejében.

Vasútállomása (Keszőhidegkút-Gyönk) a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon található, a településtől mintegy 7 km-re.

Története[szerkesztés]

Gyönköt először az 1280-as években említik meg, viszont a környék (és Gyönk) már korábban is lakott térség volt. A község a török idők alatt is lakott terület maradt, majd a Rákóczi szabadságharc idejében elnéptelenedett. Az 1700-as évek elejei betelepítésekkor főként magyar és német családok érkeztek a községbe. Az 1806-ban Nagyszékelyben alapított iskolát 1812-ben Gyönkre helyezték át, ahol ma is működik, Tolnai Lajos Gimnázium néven. A községben 1821-ben már megoldották az úrbéri rendezést. Az 1848–49-es szabadságharcban túlzott szerepe nem volt. 1882-ben készült el a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal, amelyen Gyönk is kapott egy állomást, de mivel a vasút a Kapos völgyében halad, a falutól ez kb. 7 km-re került. Innen nyílt egy kiágazás Tamásiba 1893 végén (Keszőhidegkút-Gyönk–Tamási-vasútvonal), de 1990-től ezen a vonalon már csak teherforgalom van.

1891-ben 3371 német és magyar lakosa volt. 1947-ben a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében 9 felvidéki magyar családot (55 fő) telepítettek ide felvidéki Martos községből.

Gyönk a 19. század végétől a Simontornyai járás székhelye volt, melynek neve 1950-től Gyönki járás lett, majd 1961-ben megszűnt.

2009. július 1-je óta város.

Nevezetességek[szerkesztés]

Tájház: A tájház épülete az 19. század közepe táján épült, zsúptetős, vert falú épület volt. Az 1930-as években új istálló és fészer épült, a régi istállóból pedig szerszámos kamra lett. Lackner Aladár evangélikus esperes és családja 20 éven át gyűjtötték a gyönki és környékbeli értékes tárgyi emlékeket, a protestáns németség használati tárgyait, melynek eredménye a tájházban látható.
Evangélikus templom: 1896-ban készült el. A neogótikus stílusú templomot Reppmann Gyula műépítész tervezte. Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma. A templom orgonáját a Rieger orgonagyár készítette 1897-ben.
Katolikus templom: 1926-ban épült. A templom építésének ügyében sokat tett dr. Éri Márton.
Református templom: 1775–1777 között épült, s 1777. május 25-én szentelték fel. Először torony nélkül, majd fa harangtoronnyal. Mai tornya 1836-ban készült el. Orgonája a templom második orgonája, Angster József pécsi mester műve 1910-ből. A ma is működő toronyórájának az elődje 1855-ből származik. A mérete szerkezet még ma is a templom tornyában látható. A templom műemlék.
Magyary-Kossa kastély: A klasszicista stílusú, emeletes, 11 tengelyes, kéttraktusos elrendezésű, teljesen alápincézett épület az 1830-as években épület. Építtetője Magyary-Kossa Sámuel (1781–1866). A kastély falán egy téves építési időpontot jelző tábla látható. A Magyary-Kossa család után más családok is birtokolták. Az épület a református templomhoz hasonlóan műemlék.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Darmstadt, Németország, 1990 óta
Griesheim, Németország, 1990 óta
Wilkau-Hasslau, Németország, 1997 óta
Bar-le-Duc, Franciaország, 1996 óta

Források[szerkesztés]

↑ Gyönk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)