1280-as évek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Évszázadok: 12. század 13. század 14. század

Évtizedek: 1230-as évek 1240-es évek 1250-es évek 1260-as évek 1270-es évek1280-as évek1290-es évek 1300-as évek 1310-es évek 1320-as évek 1330-as évek

Évek: 1280 1281 1282 1283 1284 1285 1286 1287 1288 1289




Események és irányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1280. augusztus 18. A pápa intésére László bűnbánó oklevelet állított ki. A kormányban a Csákok nem vettek részt, az Abák kormányoztak. A kunok nem akarták elfogadni az új rendszert és Oldamur vezetésével ki akartak költözni az országból. László belső nyomás hatására (egyház, nagybirtokosok) Hódmezővásárhely mellett a Hódtavi-csatában leverte a kunokat.

1282-ben László szembefordult a kőszegiekkel, 1284-ben vereséget szenved. Maradék híve is ellene fordul.

1285-ben László behívja az országba a tatárokat. A kunok az északi részét, a tatárok az ország középső részét dúlják fel. Feudális anarchia vette kezdetét. Európa szerte háborúk dúlnak. Sokak saját nemzetük ellen harcolnak.

1286-ban a király bevonul Budára, majd elfoglalja Kőszeget, de Zsitvánál vereséget szenved.

1287-ben a kőszegiek szembefordulnak a királlyal, vezetőjük András. Albert osztrák herceg elfoglalja Pozsonyt. Az egyház segítséget kér a pápától, zsinatot hívnak össze Lászlót és híveit kiközösítik.

1288-ban IV. László Esztergomban, majd a budai országgyűlésen ígéretet tesz a javulásra, azonban hamarosan visszatér régi életmódjához.

1289-ben Ladomér esztergomi érsek keresztes háborút hirdetett a király ellen. A keresztes seregek feldúlták a Tiszántúlt. László könnyen visszaverte a támadást. Az ország ellene fordult, egyezkedni próbált az egyházzal, de nem járt sikerrel.

A világ vezetői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]