Bonyhád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bonyhád
Bonyhadi varoshaza.jpg
Városháza
Bonyhád címere
Bonyhád címere
Becenév: A völgység fővárosa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Bonyhádi
Kistérség Bonyhádi
Jogállás város
Polgármester Potápi Árpád János (Fidesz)[1]
Jegyző Kovács Péter
Irányítószám 7150
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 13 630 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 193,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 72,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bonyhád (Magyarország)
Bonyhád
Bonyhád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 55″, k. h. 18° 31′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 55″, k. h. 18° 31′ 50″
Bonyhád (Tolna megye)
Bonyhád
Bonyhád
Pozíció Tolna megye térképén
Bonyhád weboldala

Bonyhád (németül Bonnhard) Tolna megye negyedik legnagyobb népességű települése, a Bonyhádi járás városa és központja. Gyakran nevezik A Völgység fővárosának. Az ókorban sok nép megfordult itt, de a letelepedés csak az államalapítás után kezdődött meg. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett. A város fejlődése a 18. században kezdődött meg. A magyarok és rácok (szerbek) mellé folyamatosan jöttek a németek. 1782-ben Bonyhád mezőváros lett. A város a Völgység központjává vált.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dunántúli-dombság keleti részén fekszik, Tolna megye és Baranya megye határán, Szekszárdtól kb. 20 km-re.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost a 6-os főútról lehet megközelíteni. A 65-ös főúton Zombánál lekanyarodva is meg lehet közelíteni.

Vonattal a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon lehet megközelíteni Hidas-Bonyhád állomáson. Innen régebben közvetlenül Bonyhádra is közlekedtek személyvonatok a bonyhádi állomásra[3], de ez a lehetőség 1960. után megszűnt, csak tehervonatok járnak a városba. Az állomásépület ma is megvan[4].

Híres átmenő város, amely a Szekszárd-Pécs útvonalon fekszik, így sok az autóbusz-járat.

Bonyhádról buszjáratok indulnak Veszprémbe, Zalaegerszegre, Szegedre, Pécsre, Budapestre, Székesfehérvárra, Kaposvárra.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bonyhádhoz 1 nagyobb és 5 kisebb városrész tartozik: Majos, a legnagyobb, Börzsöny, Alsóbörzsöny, Tabód (németül Taboldsdorf), Tabódszerdahely és Ladomány. További nagyobb városrészek a Szecska és a Fáy András lakótelep.

Majos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Majos Bonyhád központjától kb. 4 km-re nyugatra fekszik. Nyugati része egy mély völgyben található. Majos utcáit számokkal látják el, így van Majos I. utca, Majos II. utca stb.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nevének eredetére több feltevés is létezik. Az egyik, hogy a „bony”, vagyis a „mocsaras, vizes” jelentésű szóból ered. A másik elmélet szerint itt Bonyháról, az erdélyi Prokuj gyula egyik fiáról van szó. Egy harmadik elmélet szerint pedig itt a Bonya (Bucna) nemzetség neve, amiből ered Bonyhád város neve. Egyes helytörténészek felvetik egy családi név származtatását is, mely egy olyan család névadása, mely Bonyhád mai területén vásárolt földet, még a település benépesülése előtt.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok oszlopa és a Szentháromság szobor

Bonyhád mai területén kelta kori régészeti leleteket tártak fel. Mint település kb. a 14. századtól létezik. Átmeneti időszakot az elnéptelenedéssel fenyegető török uralom jelentett.

1782-ben megszerezte a mezővárosi címet. Bonyhádon a legkorábbi időkig visszamenőleg éltek együtt magyarok, szerbek (rácok), majd németek és zsidók. Később felvidékiek és székelyek is a város lakói lettek. Így együtt élt a városban katolikus, evangélikus, református és zsidó. 1872-ben Bonyhád újra község lett, majd 1903-ban nagyközség.

Bonyhád a két világháború között a legalapvetőbb nemzetiségi jogaiért küzdő németség és a kisebbség asszimilációjában érdekelt hatalom ütközetének egyik központi színhelyévé vált. A második világháborút követően a koalíciós kormány a cseh(Benes) és a szövetséges hatalmak nyomására a németek jelentős részének minden vagyonát elkobozta, őket pedig elűzte szülőföldjükről. Bodor György erdélyi származású pesti jogász telepített ide, a megüresedett sváb házakba Erdélyből székelyeket, ill. a Felvidékről (például Tardoskeddről) felvidéki magyarokat.

1973. január 1-jén csatolták hozzá Majost és Tabódot. Bonyhád 1977-ben kapott városi címet.

A város címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Címer

A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgységi-patakot jelképezi, rajta lúdtollal, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazság. [5]

Jelene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város nemzetiségi összetétele ma is sokszínű: magyarok, németek (1150 fő), székelyek, romák (160 fő) és felvidékiek élnek a településen.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • cipőgyár (1917)
  • zománcedénygyár (1909)
  • bonyhádi tájfajta szarvasmarha.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori kastélyparkban találjuk a zománcgyárat alapító Perczel Béla kastélyát, amit a 20. század elején emeltek
  • 9 temetőjével (ebből kettő zsidó), ebben a tekintetben, az egyik leggazdagabb települések egyike.
  • Működő katolikus, evangélikus, református templomai mellett két nem működő zsinagóga is található a városban (egy ortodox és egy neológ).
  • Bonyhád, a világon először állított köztéri szobrot Wass Albert erdélyi költő, író emlékezetére.
  • Völgységi Múzeum
  • Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és iskolamúzeuma
  • Óvodamúzeum
  • Tűzoltómúzeum
  • Szecska-tó
  • Kálvária
  • Ermel-Vojnits család sírkápolnája
  • Sírkert, melyben a Perczel család tagjai, köztük Perczel Mór honvédtábornok nyugszik.
  • Perczel-kúria
  • Székely emlékpark
  • A hajdani Irgalmas Samaritánus Ispotály és Immaculata leányintézet, melyet Paulai Szent Vince rendi apácák vezettek.
  • Az ország legmagasabb májusfája a maga 32 méterével.
  • Termálfürdő

Híres bonyhádiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bonyhádi Fúvós Egyesület
  • Bonyhádi Székely Kör
  • Felvidékiek Egyesülete
  • Kármentő Polgári Kör
  • Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
  • Könyv-Kultúra Közhasznú Egyesület
  • Magyar Nemzetőrség
  • Magyarok Szövetsége
  • Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület
  • Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  • Polgárőrség
  • Rákóczi Szövetség
  • Széchenyi Kör
  • Utazók klubja
  • Völgység Néptánc Egyesület
  • Völgységi Tehetséggondozó Egyesület

Testvér- és Partnervárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borszék, Románia

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bonyhád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=hidb
  4. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=bonh
  5. Egyházaskozár honlapja. (Hozzáférés: 2009. szeptember 4.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonyhád témájú médiaállományokat.


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]