Németkér
| Németkér | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Kistérség | Paksi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Horváthné Gál Erika[1] | ||
| Irányítószám | 7039 | ||
| Körzethívószám | 75 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1720 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 26,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 64,97 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Németkér (németül Kier vagy Kremling) község Tolna megye Paksi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Németkér a Mezőföld tájegységnek déli részén található, Tolna megye északi részén. Pakstól mintegy 16 km-re északnyugatra a Paks-Cece összekőtő út mentén.
A mezőgazdasági területekre nem jellemző módon Németkér körül több ezer hektár erdő található. Többnyire akácosok, fenyvesek, de még vannak nyomokban ősi tölgyesek is.
[szerkesztés] Címere
A 20. század elejéről való címert az önkormányzat hagyománytiszteletből változtatlanul vette át, amelyben az 1954-ban vele egyesített Hardra a második csillag utal.
[szerkesztés] Története
Németkér környékén levő erdőségekben már a kőkorszakban megjelentek - éltek - emberek.
A jelenlegi helység írásos dokumentumokban a következő neveken szerepel: 1333-ban Kyry, 1572. Kér, 1789-től Német-Keér majd 1892-től szerepel Németkér néven. Németkér északnyugati szomszédjához, Cecéhez tartozott 1954-ig Hard is, amely Németkérrel az 1950-es évekre teljesen összeépült.
A török háborúk utánra teljesen elnéptelenedett településre 1785-től a Habsburgok és a magyar földesurak által is szorgalmazott betelepítések 2. 3. hullámanban érkeztek német bevándorlók, zömmel a Hesseni nagyhercegségből (Rheinhessen székhelyének (Mainz) környékéről.) Ezen bevándorlók tekinthetők a mai Németkér őslakosainak.
1946 tavaszán a magukat 1941-ben németnek vallók zömét kitelepítették a nyugati megszállási zónába ( későbbi BRD (NSZK) ) Majd - többek között - a Felvidékről kitelepített magyarok érkeztek Németkérre.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom (1816), Szent Kereszt felmagasztalása titulussal
- Staub Ferenc Emlékház
- Falumúzeum
- Természetvédelmi területei a Látó-hegy (172 m) és a Hardi legelő, amelyek ritka és védett növény- és állatvilággal rendelkeznek.
[szerkesztés] Testvérvárosai
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||

