Hidas
| Hidas | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Pécsváradi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Szelle Tibor[1] | ||
| Irányítószám | 7696 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2067 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 108,45 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,25579°, k. h. 18,49463° | |||
| é. sz. 46,25579°, k. h. 18,49463° | |||
Hidas (horvátul Idoš[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben, Bonyhád és Mecseknádasd között.
Tartalomjegyzék |
Megközelíthetősége [szerkesztés]
- Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán érhető el. Közös állomása van Bonyháddal Hidas-Bonyhád néven. A vasútállomás Nagymányok és Cikó között található.
- Közúton a 6-os főúton közelíthető meg.
Nevének eredete [szerkesztés]
A település nevét a település meletti Völgységi patakon átívelő hídjáról kapta.
Története [szerkesztés]
Hidas és környéke már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt. A honfoglalás után pedig Ete telepedett le itt.
A település nevét az 1333-1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A XIV. század végén a pécsi püspök volt Hidas birtokosa.
1541-ben a falu török megszállás alá került, lakosai ekkor a közeli erdőkben kerestek menedéket. Az 1551. évi török adóösszeíráskor csupán 5 házat írtak össze a faluban, tiszta magyar lakosokkal.
1564-ben a település birtokosa a pécsi püspök volt.
1686 októberében szabadult fel a török megszállás alól Baranya és Tolna megye, s egyúttal Hidas is. 1695-ben, kilenc évvel később az összeíráskor a faluban még mindig csak 4 magyar családot találtak.
A hódoltság után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox szerbek telepedtek le, a Ráchidas nevű részen, majd a XVIII. század első éveiben katolikus szerbek is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Würtembergből, Hessenből és Elszász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A három nemzetség a falu három külön részén élt.
A második világháború után a kitelepített németek helyére református bukovinai székelyeket telepítettek.
2001-ben lakosságának 7,2%-a németnek vallotta magát, 2,8%-a cigánynak.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Kajdacsy-kastély (1820 körül, klasszicista)
- Katolikus templom (1784, copf)
- Evangélikus templom (1793, késő barokk)
- Tájház
Források [szerkesztés]
- ↑ Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||

