Hidas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hidas
Hidas címere
Hidas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsváradi
Kistérség Pécsváradi
Jogállás község
Polgármester Dr. Szelle Tibor[1]
Irányítószám 7696
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 2065 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 108,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hidas (Magyarország)
Hidas
Hidas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 18° 29′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 21″, k. h. 18° 29′ 41″
Hidas (Baranya megye)
Hidas
Hidas
Pozíció Baranya megye térképén

Hidas (németül Hidasch[3], horvátul Idoš[4]) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban, Bonyhád és Mecseknádasd között.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevét a település meletti Völgységi-patakon átívelő hídjáról kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hidas és környéke már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt. A honfoglalás után pedig Ete telepedett le itt.

A település nevét az 1333-1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A XIV. század végén a Zali volt Hidas birtokosa.

1541-ben a falu török megszállás alá került, lakosai ekkor a közeli erdőkben kerestek menedéket. Az 1551. évi török adóösszeíráskor csupán 5 házat írtak össze a faluban, tiszta magyar lakosokkal.
1564-ben a település birtokosa a Zali volt.

1686 októberében szabadult fel a török megszállás alól Baranya és Tolna megye, s egyúttal Hidas is. 1695-ben, kilenc évvel később az összeíráskor a faluban még mindig csak 4 magyar családot találtak.

A hódoltság után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox szerbek telepedtek le, a Ráchidas nevű részen, majd a XVIII. század első éveiben katolikus szerbek is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Würtembergből, Hessenből és Elszász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A három nemzetség a falu három külön részén élt.

A második világháború után a kitelepített németek helyére református bukovinai székelyeket telepítettek.

2001-ben lakosságának 7,2%-a németnek vallotta magát, 2,8%-a cigánynak.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kajdacsy-kastély (1820 körül, klasszicista)
  • Katolikus templom (1784, copf)
  • Evangélikus templom (1793, késő barokk)
  • Tájház
  • Zali háza

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidas témájú médiaállományokat.