Hidas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hidas
Hidas címere
Hidas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség 2012-ig Pécsváradi
Jogállás község
Polgármester Dr. Szelle Tibor[1]
Irányítószám 7696
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 2067 fő (2010. jan 1.)[2] +/-
Népsűrűség 108,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hidas  (Magyarország)
Hidas
Hidas
Pozíció Magyarország térképén
Koordináták: é. sz. 46,25579°, k. h. 18,49463°
Hidas  (Baranya megye)
Hidas
Hidas
Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 46,25579°, k. h. 18,49463°

Hidas (horvátul Idoš[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben, Bonyhád és Mecseknádasd között.

Tartalomjegyzék

Megközelíthetősége [szerkesztés]

Nevének eredete [szerkesztés]

A település nevét a település meletti Völgységi patakon átívelő hídjáról kapta.

Története [szerkesztés]

Hidas és környéke már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt. A honfoglalás után pedig Ete telepedett le itt.

A település nevét az 1333-1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A XIV. század végén a pécsi püspök volt Hidas birtokosa.

1541-ben a falu török megszállás alá került, lakosai ekkor a közeli erdőkben kerestek menedéket. Az 1551. évi török adóösszeíráskor csupán 5 házat írtak össze a faluban, tiszta magyar lakosokkal.
1564-ben a település birtokosa a pécsi püspök volt.

1686 októberében szabadult fel a török megszállás alól Baranya és Tolna megye, s egyúttal Hidas is. 1695-ben, kilenc évvel később az összeíráskor a faluban még mindig csak 4 magyar családot találtak.

A hódoltság után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox szerbek telepedtek le, a Ráchidas nevű részen, majd a XVIII. század első éveiben katolikus szerbek is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Würtembergből, Hessenből és Elszász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A három nemzetség a falu három külön részén élt.

A második világháború után a kitelepített németek helyére református bukovinai székelyeket telepítettek.

2001-ben lakosságának 7,2%-a németnek vallotta magát, 2,8%-a cigánynak.

Nevezetességei [szerkesztés]

  • Kajdacsy-kastély (1820 körül, klasszicista)
  • Katolikus templom (1784, copf)
  • Evangélikus templom (1793, késő barokk)
  • Tájház

Források [szerkesztés]

  1. Hidas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hidas témájú médiaállományokat.