Pereked
| Pereked | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Pécsváradi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Náj József[1] | ||
| Irányítószám | 7664 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 178 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 26,41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pereked
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Pereked
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,09408°, k. h. 18,37830° | |||
Pereked (horvátul Prekad[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Baranya megyében, Pécstől keletre fekvő település. Szomszédos községek: Északról Martonfa, északkeletről Szilágy, délkeletről Berkesd, délről Ellend nyugatról Romonya.
Története [szerkesztés]
Pereked nevét 1015-ben említették először az oklevelek Perecud néven.
A pécsváradi apátság alapító levele szerint I. István király 1015-ben adta a monostornak.
A XIV. században is az apátság birtokának írták.
1333-ban papja 20, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.
A település története
Az államalapítás korában fontos hely volt, Szent István király adományozta a Pécsváradi Bencés Apátságnak, így először a Pécsváradi Apátság 1015-ös alapítólevelében az apátság birtokához tartozó jobbágyközségként említik a település nevét. Temploma a török hódításig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított. 1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök. A falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult. A XVIII. század elején a török hódoltság megszűnése után a szomszédos községekkel együtt a berkesdi plébániához csatolták. A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek. A XVIII. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a XVIII. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar. A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be. A "Tanácsrendszer időszakában "Berkesd Községi Közös Tanács"-hoz tartozó települések egyike volt, majd a rendszerváltást követően 2000-ig Szilággyal, Ellenddel és Berkesddel alkotott körjegyzőséget. 2000-től Bogáddal és Romonyával közös körjegyzőséget alkot, Romonya székhellyel.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma.
Források [szerkesztés]
- ↑ Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
