Pereked

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pereked
Pereked címere
Pereked címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Pécsváradi
Jogállás község
Polgármester Náj József[1]
Irányítószám 7664
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 163 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 26,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 6,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pereked  (Magyarország)
Pereked
Pereked
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 05′ 39″, k. h. 18° 22′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 39″, k. h. 18° 22′ 42″
Pereked  (Baranya megye)
Pereked
Pereked
Pozíció Baranya megye térképén

Pereked (horvátul Prekad[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Pécstől keletre fekvő település. Szomszédos községek: Északról Martonfa, északkeletről Szilágy, délkeletről Berkesd, délről Ellend nyugatról Romonya.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pereked nevét 1015-ben említették először az oklevelek Perecud néven.

A pécsváradi apátság alapító levele szerint I. István király 1015-ben adta a monostornak.

A XIV. században is az apátság birtokának írták.

1333-ban papja 20, 1335-ben 10 báni pápai tizedet fizetett.

A település története

Az államalapítás korában fontos hely volt, Szent István király adományozta a Pécsváradi Bencés Apátságnak, így először a Pécsváradi Apátság 1015-ös alapítólevelében az apátság birtokához tartozó jobbágyközségként említik a település nevét. Temploma a török hódításig plébániaközpont volt, Pereked ekkor hiteles eljárásra szóló megbízással rendelkezett, ami abban az időben igen nagy elismerésnek számított. 1543-ban Péccsel és Pécsváraddal együtt elfoglalták a törökök. A falu a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott magyar falu volt, a török adójegyzékben 10 adózó portával szerepelt, s a falunak kb. 200 lakosa volt ekkor. A 150 éves török uralom alatt temploma elpusztult. A XVIII. század elején a török hódoltság megszűnése után a szomszédos községekkel együtt a berkesdi plébániához csatolták. A török előrenyomulást tulajdonképpen átvészelte, de tájszervező szerepkörét lassanként Berkesd vette át. Ekkor mindössze 9 jobbágycsalád élt a településen, mindnyájan földművesek. A XVIII. század közepén már 28 házban 28 család lakta a falut. Noha a XVIII. század második felében megjelentek itt a német anyanyelvű családok is, népességének többsége azóta is magyar. A következő században 1829-ben 455-re nőtt a lakosság létszáma, ekkor már iskolája, tanítója is volt a falunak. A történelem későbbi szakaszaiban jelentősebb szerepet már nem töltött be. A "Tanácsrendszer időszakában "Berkesd Községi Közös Tanács"-hoz tartozó települések egyike volt, majd a rendszerváltást követően 2000-ig Szilággyal, Ellenddel és Berkesddel alkotott körjegyzőséget. 2000-től Bogáddal és Romonyával közös körjegyzőséget alkot, Romonya székhellyel.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pereked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]