Abaliget
| Abaliget | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség | Pécsi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kisfali János László[1] | ||
| Irányítószám | 7678 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 588 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Abaliget (németül Abaling) község a Dél-Dunántúli régióban, Baranya megyében, a Pécsi kistérségben. Közkedvelt kiránduló- és üdülőhely.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Címere
Álló háromszögű, ezüst színű pajzs az alap. Alul a kék szín (a vizet jelképezi) fölött zöld színű hármashalom látható. A kék mezőben a zöld halomba is felnyúló, íves fekete barlangbejárat látható, alul és felül ezüst cseppkő-képződményekkel. Az ezüst mezőben a szélső halmokon álló, jobbra tekintő, kiterjesztett szárnyú, vörös lábú és csőrű fekete sas látható. A háromszögű címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves arany szalagon fekete színű, nagybetűs ABALIGET felirat látható. A felirat előtt és után egy-egy fekete díszpont látható.
[szerkesztés] Fekvése
A Dunántúlon, a Mecsek nyugati részén fekszik. Pécstől kb. 15 km-re északnyugatra, Orfűtől kb. 5 km-re nyugat-délnyugatra, Okorvölgytől kb. 5 km-re keletre található. A környék természetvédelmi terület.
[szerkesztés] Megközelítése
Vonattal Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon – az állomás kb. 3,5 km-re van a falutól. Közúton Pécsről, Orfűről, vagy a Szentlőrincet (6-os főút) Oroszlóval (66-os főút) összekötő útról érhető el. A közúti tömegközlekedést a Pannon Volán Zrt. autóbuszai végzik.
[szerkesztés] Története
Kelta eredetű településnek tartják. A 11. században az Aba nemzetség alapította, írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először Abaligete néven. A török hódoltság idején lakossága csökkent, majd a felszabadító háborúk alatt elnéptelenedett. A 18. század első felében lakatlan falut 1748-ban magyarokkal, majd németekkel népesítették be.
1910-ben a község 727 lakosából 551 német, 176 magyar volt. A második világháború után a németek nagy részét kitelepítették, 2001-ben csak 5 fő vallotta magát németnek a lakosságból.
A községnek iskolája, óvodája, teleháza, és az időseket gondozó otthona van.
A kicsit sajátos vendégjárás, már áprilistól beindul, és késő őszig tart. Nem csak a szép és csendes környezet, a cseppkőbarlang, csónakázó tó, a denevér múzeum, vagy a házias ételeiről híres kis étterem vonzza a látogatókat, hanem gazdag programokkal is várják az ide látogatókat.
[szerkesztés] Egyházi közigazgatás
[szerkesztés] Római katolikus egyház
A Pécsi Egyházmegye (Pécsi Püspökség) Szigetvári Esperesi Kerületéhez tartozik. Önálló plébániával rendelkezik. Egyházi anyakönyveit 1757-től vezetik.
[szerkesztés] Nevezetességei, látnivalói
- Az Abaligeti-barlang, más néven Paplika 1768 óta ismert. Mattenheim József abaligeti molnár fedezte fel. Vezetővel látogatható része kb. 500 m. Szép cseppkőképződmények láthatók itt. A barlang egyik termében padokat helyeztek el azok számára, akik légzőszervi megbetegedésük gyógyítása céljából érkeznek ide. 1967-től védett cseppköves forrásbarlang. A környéke természetvédelmi terület. Ez az egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlang a Dél-Dunántúlon. Kirándulók célpontja a közeli Képespuszta.
- Abaligeti tanösvény: A barlang bejáratától indul, és 12 állomásból áll.
- Denevérmúzeum.
- "Térplasztika" című szoborkompozíció: Gádor István alkotása.
- Római katolikus templom: 1796-ban épült, késő barokk stílusban. Titulusa: Mária Magdolna. Főoltárának képét Karl Bachmayer festette 1800 körül.
- Római katolikus plébánia: A 18. században épült, barokk stílusban.
- "Korsós nő" című szobor: Sóváry János alkotása.
- Lakóház (Kossuth u. 45.): Népi jellegű épület a XX. század elejéről.
- Lakóház (Kossuth u. 47.): Népi jellegű épület a XX. század elejéről.
- Hármaskereszt.
- Pajta Múzeum
[szerkesztés] Testvértelepülések
Knonau – Svájc (1993-tól)
Dannenfers – Németország (2002-től)
Sievi – Finnország (2005-től)
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||||||||


