Kővágószőlős
| Kővágószőlős | |||
 |
|||
| A község látképe a Zsongor-kőről | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sándor Tibor Antal[1] | ||
| Irányítószám | 7673 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1288 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 70,58 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kővágószőlős
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kővágószőlős
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 4′ 40,55″, k. h. 18° 7′ 4,30″ | |||
Kővágószőlős (horvátul Kovasiluš[3]) község Baranya megyében, a Pécsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Kővágószőlős Pécstől nyugatra, a Mecsek-hegyalján, a Jakab-hegy lábánál fekszik. A 6-os főút vonalától a Cserkúti dombok választják el. A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület. A Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot: a Babás-szerköveket, és a Zsongor-követ. A mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz.
A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa, tőzegmoha stb.)
Története [szerkesztés]
Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. A bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasodó Jakab-hegyen a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.
A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre.
A IV. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az V. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő.
A VI. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről.
A magyarok a X. században jelentek meg a mai falu helyén. A település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban 1225-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy 1290 körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét.
A falu a középkorban a templom körül terült el. A védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a török kor háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt.
Lakóinak fontos megélhetési forrása volt a szőlőtermesztés, aminek a település XIX. századi felvirázását is köszönheti.
A falu felett emelkedő Jakab-hegy vörös homokkövét már a középkorban is fejtették, de ez igazán nagy jelentőséget az újkorban kapott. Ekkor, 1773-ban, kapcsolódott a település nevéhez a Kővágó előtag.
Az 1950-es években megindult a falu területén az uránércbányászat Magyarországon. Ezután épült ki a bányászok elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után az 1990-es évektől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik. Itt kapott helyet a Mecseki Bányászati Múzeum Uránérc Bányászati Kiállítása is.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római villa és mauzóleum
- Sarlós Boldogasszony római katolikus plébániatemplom (középkori templom)
- Jakab-hegyi őskori földvár
- Jakab-hegyi pálos kolostor
- Uránérc Bányászati Kiállítás
Források [szerkesztés]
- ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- Kővágószőlős, Szerk.: Füzes Miklós, Kővágószőlős 2001.
- Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai, Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, 651.
- Nagy Levente: Római kori villa és késő római sírkamra Kővágószőlősön, Régészeti Értékeink, é.n.
- Buzás Gergely: A Jakab-hegyi pálos kolostor, Várak, Kastélyok, Templomok, III/4. 2007. augusztus, 8-11.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||
 |
Ez a Baranya megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
