Hosszúhetény

Hosszúhetény
Hosszúhetény címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Kistérség 2012-ig	Komlói
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Csörnyei László Sándor
Irányítószám	7694
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	3424 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	75,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	45,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hosszúhetény Pozíció Magyarország térképén
Hosszúhetény Pozíció Baranya megye térképén
é. sz. 46,16331°, k. h. 18,35135°46.16331, 18.35135
Hosszúhetény weboldala

Hosszúhetény (németül Hetting, horvátul Hetinj) község Baranya megyében, a Komlói kistérségben. A falusi turizmus jelentős központja a Mecsek hegységben, a Zengő lábánál.

Elnevezései

A település német neve Hetting. Horvátul a pécsiek által használt Hetinj szó terjedt el, de korábban a pécsiek Jetinnek, a szigetváriak Hetinnek, a nagykozáriak Etinjnek nevezték a falut.

Fekvése

Hosszúhetény festői fekvésű falu a Kelet-Mecsek déli szegélyén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő délkeleti lankái és a Hármashegy lába közti völgyekben és dombokon, a 6-os főúttól néhány kilométerre. Pécs-től 16 kilométerre kelet-északkeletre, Pécsváradtól nyugatra, Komlótól délkeletre helyezkedik el.

Nevéhez méltóan a falu elejét és végét jelző tábla közt több kilométer a távolság és a falu hosszan benyúlik a Zengő és a Hármashegy felé is. Közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozik két gyönyörű fekvésű hegyi falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya is.

Régebben Hosszúhetényhez tartozott Zobákpuszta is, amit 1967. január 1-jével Komlóhoz csatoltak.

Valamikor a falu Szent Miklósnak szentelt plébániatemplomához tartozott filiaként Somogy, Hird, Vasas, Komló és Martonfa.

Közlekedés

Közúton nyugatról és keletről Pécs, illetve Pécsvárad felől a 6-osról Hird településnél Komló irányába fordulva közelíthető meg. Észak felől Komlóról az út a Mecsek hegység völgyeiben szerpentineken halad a község felé. Elérhető Baranya keleti és északi részéből is Szászvár és Mágocs irányából. Komlótól közúton 10, Pécsváradtól 12 kilométer a távolság. 2010-ben készült el a falut elkerülő út.

A falu utcáitól jókora távolságra helyezkedik el a hosszúhetényi vasútállomás a Pécs-Pécsvárad vonalon. A közlekedést ezen a vonalon 2009 december 12-én megszüntették. A vasútról hosszúhetényi népdal is szól.

Részei

A Hármashegyhez közeli falurész helyi neve „főszög”, a Pécshez közelebbi, általában újabb építésű házakból álló rész a „faluvég”. A Hegyalja utca környéke, ahová a 19. században a közvetlen környékről sok betelepülő költözött, a Kiskényöske. (Ez Reuter Camillo elmélete szerint valamikor külön falu lehetett Kenézke néven.) Régen különállt, a faluval mára egybenőtt a faluvéghez közelebbi Ormánd, amelynek alsó része egy külön völgyben helyezkedik el. Különálló falurész a Pécs-Vasas felé eső oldalon Hársastelep.

A lakóházas részeket északról, keletről és délről félkaréjban nagy területen elszórt szőlőpincék szegélyezik.

Ma Hosszúhetényhez tartozik két egykor önálló község, Püspökszentlászló és Kisújbánya is. Csak üvegkohóinak maradványai maradtak fenn a régi Pusztabányából.

Geológiája

Kőzetei:

• Jura időszaki tengeri üledékes mészkő
• Trachidolerit - a kréta időszaki vulkáni működés során keletkezett, bazalthoz hasonló vulkáni kőzet. Felszínre jut a település közepén egy feltárásban és a szőlők közt is több éles gerincben. Ha tenger alatt szilárdult meg, barna színű, könnyen lazuló, káposztalevelek módjára szétmálló. Különben szürke vagy fekete, benne feketén fénylő piroxénkristályokkal.
• Fonolit vagy hangkő - alsó kréta kori vulkáni kőzet, amely megütve csengő hangot ad. Főleg a falutól nyugatra, a Köves-hegyen. Útépítésre fejtik.

Története

Hosszúhetényi utcarészlet

Nyugodt vidéki hangulat, a háttérben a Hármashegy

Római katolikus templom

A mai Hosszúhetény már a kőkor emberének is lakhelyül szolgált. A falutól délnyugatra egy neolitikus pengét találtak. Az újkőkor késői szakaszában élt lengyeli kultúra képviselőire vonatkozóan telepre utaló adattal rendelkezünk. A Dömösön (domb) és Csókakőn (domb) talált edények és szerszám alakú bronz leletek azt bizonyítják, hogy a Vasastól (Pécs része) a Dömösig terjedő dombokon nagyobb bronzkori telep volt. A késői vaskorból került elő egy ún. gyaluforma (csiszolt kővéső) és egy barbár ezüstérem.

A rómaiak is megtelepedtek itt. Évtizedekkel ezelőtt, a ma már nem használt strandfürdő ásásakor előkerült két aranypénz Traianus idejéből. Jelentős római kori emlékeket találtak Csokoládépuszta környékén és a Somkerék-dűlőben: római villa, római sírok és más szórvány leletek kerültek elő a villa környékéről. A 67-32 méter alapterületű, 3. vagy 4. századi villa romjait 1937 és 1940 közt Dombay János találta meg. A falusiak máig mutogatják egy római kori út feltételezett maradványait. Valóban jelentős csomópont volt a mai falu határában: a mai Csokoládépuszta dűlő szomszédságában találkozott a nagy forgalmú Aquincum-Sopianae hadiút a fontos dunai átkelőhely Lugióból Sopianae felé tartó úttal.

A népvándorlás idején elnéptelenedett vidékre bajorok, főként pedig szlávok telepedtek le.^[forrás?] Források nincsenek, de a hetényi hagyomány szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye.

István király 1009-ben megvetette a pécsi püspökség alapjait. Ezzel közel egyidejű a pécsváradi bencés apátság alapítása 1015-ben. A Vas-hegy (a Zengő) környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is. Hetényt először az apátság alapítólevele említi (Thetey néven), amely szerint már 998-ban az apátság birtoka volt. A tatárjárás itt is pusztított, de a lakosság el tudott bújni az erdőkben. A helyet a pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták. Egy 1292-1297 körüli tanú névsorban az apátság 10 hetényi nemes jobbágyát is felsorolják. 1543-ban Pécs elestével török kézre került. A lakosságot ismét megvédték a hegyek. Hetény a középkorban megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Mai területén tulajdonképpen több kis falu osztozott, amelyeknek nevét már csak dűlőnevek őrzik: Kovásséde, Becő, Nádas, Perény, Ormánd. Ormánd neve szláv eredetű, völgyet jelent.

A szabadságharcban

Az 1848-1849-es szabadságharc idején Hosszúhetény a császáriakkal szembeni baranyai ellenállás góca volt, még akkor is amikor a szabadságharcot már vérbe fojtották. 1849-ben a hetényiek kiverték a császári helyőrséget és a kisebb Hird, Vasas, Szabolcs és Somogy falukkal együtt ezer nemzetőrt állítottak ki, többet, mint Pécs. A magyar reguláris hadseregben harcolt, majd hazatért, név szerint ismert hetényiek: Molnár József, Varga György, Dallos János, Rózsa Miklós, Dallos József, Pál János, Török István, Radó József, Botz Máté, Botz József (38. zászlóalj), Lovas András (1. huszárezred), Balázs Márton (127. zászlóalj). A kisújbányaiak: Kungl József, Fuksz József, Ebert János, Girschik Fülöp és Mayer János.

A világháborúkban

Az első világháborúban a falunak 30 hősi halottja és 21 eltűntje volt. A második világháború a faluból 48 áldozatot szedett, köztük nőket is. Az első világháborús emlékmű az áldozatok neveivel a Templom téren található. A második világháborús emlékművet Bocz Gyula alkotta, a temetőben található.

Magyar főpapok

A püspökszentlászlói kastélyban szenvedett fogságot 1950. július 14. és november 1. közt Mindszenty József bíboroshercegprímás, október 10-étől pedig Grősz József kalocsai érsek is.

A Zengő-csata

Lefelé a Zengőről, a Bocz-kereszt alatt.

Csata a Zengőn vagy Zengő-hegyi csata néven vonult be a köztudatba az az összecsapás, amelyre 2004. február 13-án került sor a Zengő hegyen hosszúhetényiek, pécsváradiak, környezetvédők, illetve a fakivágó munkásokkal érkező biztonsági őrök csapata között.

Az esemény, illetve utóélete jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kormány végül letett arról, hogy NATO-radart építsen a Zengőre, lezárva egy éveken keresztül folyó vitát és megnyitva egy másikat: a kiszemelt új helyszín ellen ugyanis a közeli Pécs polgárai indítottak tiltakozást.

A népszavazás

Nagy nyilvánosságot kapott az országos médiában a 2009 elején tartott, 800 ezer forintba került helyi népszavazás, amelyet azért kezdeményeztek helyiek, hogy az önkormányzat visszaállítson három, az előző rendszerben született, de átkeresztelt utcanevet. A korábbi Berki Fülöp utca maradt Hármas-hegy utca, a Felszabadulás utca Széchenyi utca, a Landler Jenő utca pedig Szent Borbála utca, mivel a népszavazás az alacsony részvétel miatt sikertelen lett.

Kultúrája

A falu színpompás népviselettel, sajátos népdal-, néptánc-, népszokás- és tájszókinccsel és tájszólással bír. Hagyományait a falu ápolja. "A lakosság értelmes, fogékony és érzékkel bír a művelődés, a haladás iránt" - írta az 1939-es szociális felmérés.

Baranya más részeihez hasonlóan az őslakosok neve tüke, a betelepülteké pejoratív használatban gyüttment.

Néhány hosszúhetényi tájszó: tülemtoló (vasvilla), tőtike (borászatban használt faedény), sikúdik (beborul), cikákol (krákog), burut (felhő), kuku vagy mony (tojás). Néhány hetényi ragadványnév: Csiha Bözsi, Bakahangya, Badijani, Gyuszipista.

A gazdag népmondakincs legismertebb darabja a Zengő mondája: a szentlászlói völgyben a Zengő felől néha csendes időben is morajlást lehet hallani. Ilyenkor a hagyomány szerint a hegy belsejébe szorult kincskeresők lelkei dörömbölnek, hogy kijuthassanak, és napokon belül fergeteg támad.

Hosszúhetényi népszokás a húsvét vasárnapi zarándoklat a Zengô oldalán álló "Bocz-kereszthez". A bárányles néven ismert zarándoklatban csak férfiak vehetnek részt.

A hagyományos magyar és német zene- és tánckultúrát nagymúltú Nép Együttes , több gyermek és felnőtt kórus és zenekar ápolja. 2013-ban lett 20 éves a Hosszúhetényi Daloskör.

Könnyűzene

A falu könnyűzenei élete is pezsgő, több zenekarnak van bázisa a faluban, például a hetényi lányok létrehozta Rokokó Rosé, vagy a SickSkillz zenekar. A Talicskaolimpia kísérőrendezvényei az évente tartott Folktalicska és Rocktalicska fesztiválok.

Képzőművészet

Helyi identitását nevében is megfogalmazó képzőművész csoport a Hetényi Hetek. Tagjai: Bocz Gyula, Borsi Lakatos László, Deák Zsuzsanna, Dechandt Antal, Heritesz Gábor, Marsai Ágnes, Molnár Sándor. Közülük Bocz Gyula, a szimbolikus Hetény vezér szobor alkotója már nem él.

A kultúrában

Hosszúhetényi népdalokat dolgoz fel Tillai Aurél Zengő felett című kórusműve.

A népesség alakulása

A helyi önkormányzat adatai szerint:

További népességadatok Bezerédy Győző Hosszúhetény-monográfiája szerint:

• 1970: 3647
• 1960: 3539
• 1949: 3094
• 1938: 2786
• 1930: 2876
• 1926: 2571
• 1880: 2214
• 1813: 2061
• 1786-1787: 1580
• 1735: 1480
• 1554: 44 adózó porta

2001-ben lakosságának 1,9%-a német, 2,2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

További népességadatok:

Névtörténet

Latin és rovásbetűs helynévtáblák Hosszúhetényen.

A falu neve (Heten) a hét számnévnek lehet származéka, vagy egy másik feltevés szerint a törzsnévszerű szétszórtságban jelentkező Hetény helynevek valamilyen népcsoporthoz kapcsolódnak (Lovászhetény, Tiszahetény, Hetényegyháza, Hetény a Felvidéken, Hetény a Vajdaságban).

Lehet, hogy személynévi eredetű, tehát lehet, hogy azonos a magyar Hetény személynévvel. A megkülönböztető Hosszú- előtag a falu kiterjedésére, elnyúlt alakjára utal. A község lakosai szerint a falu nevét Hetény vezérről kapta, akinek itt birtoka volt (és Bocz Gyula helyben élő művész jóvoltából a faluban szobra is van). Szóban és írásban is léteznek különböző változatai: Hetény, Villa Heten, Hetin, Hőszű Hetyny, Hoszu Heten, Hoszu Hetteny, Hoszszu Hetény, H.Heteny, Hoszuhetény, Hoszszu- Hetény, Hoszszú-Hetény, H.hetény, Thetey, Hethen… Az első adat 1015-ből származik, az írásmód ekkor Thetey (a Szent István király által az ekkor alapított pécsváradi bencés apátságnak adományozott területek közt).

A Hetény nevű Kárpát medencei településekkel Hosszúhetény rendszeres kapcsolatot szervezett.

Egy 1554-ben, a török hódoltság idején készült összeírásban már felismerhetők számos mai hosszúhetényi család ősei.

Hosszúhetény rovásos helynévtábláit 2011. október 23-én avatták.

Gazdasága

Mediterrán tavasz a hosszúhetényi pincék közt.

A pincék közt a Hármashegy alatt.

Hagyományosan földművelő falu, a földművelés azonban mára vissaszorult, bár a szőlőtermelés jelentős. Lakosainak jelentős része dolgozik a falun kívül, főképp Pécsett és Komlón.

A mára lehanyatlott mecseki bányászat fellendülésével a 19. századtól egyre több bányász élt a faluban, akik közül sokan úgy települtek be. Az 1939-es felmérés szerint a lakosok egyharmada volt szénbányamunkás, kőbányász, iparos, kereskedő. A településen is mélyítettek aknákat, sőt az 1950-es években arra is készültek tervek, hogy Komlóhoz hasonlóan lakótelepekkel átalakított bányavárossá alakítják, ezek a tervek azonban nem váltak valóra és a falu megőrizte a természetes környezetbe simuló képét.

Falusi turizmus

Hosszúhetényben más kelet-mecseki falvakkal együtt már a 20. század első felében gyökeret vert a falusi turizmus. Az utóbbi évtizedekben ez újjáéledt és több tucat család foglalkozik vendéglátással.

Bor

Bortermelő falu. A mecsekaljai borvidék pécsi körzetéhez tartozik (együtt Cserkút, Ivánbattyán, Keszü, Kővágószőlős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad és Szemely településekkel).

Ismert bortermelők:

• Schunk József
• Szabó Zoltán

Társadalma

Hagyományosan jómódú, rászorulóival törődő településként tartják számon.

Az 1939-es szociális felmérés szerint a szegények száma alacsony volt: "Gondozásra szoruló munkaképtelenek és aggok száma 9. Helyzetük elég jó. A község készpénzsegélyben részesíti őket, 3 egyén részére lakást nyújt. Egyébként a lakosság segélyezi őket" - -írta a felmérés.

Évtizedek óta fájó pont helyben a "fatelepi" cigány nyomortelep. Az ott lakó családoknak az önkormányzat segítséget kíván nyújtani, hogy élhető otthonhoz jussanak.

Látnivalók

Hetény vezér, Bocz Gyula szobra.

Üvegfúvó kemencék.

• A romantikus hangulatú, hegyekkel, völgyekkel tarkított táj 1977-től tájvédelmi körzet. Növényvilága igen gazdag, különlegességei a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp), a nagyezerjófű, a leánykökörcsin, a zergevirág. Hosszúhetény határából a hetényi pincék közt, illetve Püspökszentlászló felé gyalogolva is utak indulnak a Zengő hegy csúcsára, a Zengővár romjaihoz. Népszerű kirándulóhely a vízesésekkel, zúgókkal és zöld sziklákkal tarkított Hidasi-völgy, a közelében Pusztabánya helyreállított üvegfúvó kemencéivel.
• A község lakosságának nagy része a 18. században földműveléssel foglalkozott, a Daragó-forrás vizét pedig malmok hajtására használták. (Az 1815. évi malomösszeírás adatai szerint Hetényben 14, az 1828. évi szerint 12, 1842-1844. évi szerint 16 malom volt.) A malomépületek közül több megtekinthető ma is.
• A mai Kisújbányán 1760 körül üveghuta létesült és 1809-ig működött. A Pusztabánya dűlőben több 18. századi üveghuta maradvány került elő. A már elnéptelenedett faluban két hutát helyreállítottak, ezekben alkalmanként ma is fújnak üveget. Ritka látványosság a Kisújbánya és Óbánya közt húzódó patakvölgy. A kisújbányai út felől gyalog megközelíthető a Márévár.
• A szűk szentlászlói völgyön túl a püspökszentlászlói püspöki kastély, templom, arborétum és Szent László király szobra.
• Hosszúhetény falu barokk katolikus templomát 1733-ban kezdték építeni, 1783-ban fejezték be, és Szent Miklósnak ajánlották. Freskóit Gebauer Ernő pécsi festő készítette. Búcsúja december 6-án van, ezen a napon hagyományosan hazalátogatnak rokonaikhoz az elszármazott hetényiek.
• A gazdag helyi népi kultúra nemzetközi hírű ápolója a Hosszúhetényi Népi Együttes.
• Hosszúhetény évszázadok óta szőlőtermelő hely kiváló fehérborokkal, pincevárosa a falunál is nagyobb és egyik-másik pincében előzetes megbeszéléssel vendégeket is fogadnak. Hosszúhetény Pécsváraddal együtt a Mecsekalji Történelmi Borvidék keleti termőkörzetét alkotja.
• Bocz Gyula köztéri szobrai, köztük a Hetény vezér.
• A tájház (Kossuth L. u. 10, felújítás alatt, várhatóan 2011 októberére nyílhat újra.
• A borbélymúzeum (Kossuth L. u., pénteken 17 és 19 óra, szombaton fél 9 és fél 12 között, a többi napokon megbeszéléssel).
• Az üvegmúzeum (a központban, a művelődési ház földszintjén).
• A Schellenberger-présház.

Turisták látogatta helyek a közelben Magyaregregy, Pécsvárad és Zengővárkony. Hosszúhetény és Pécsvárad közt található, az utóbbihoz közelebb egy kis völgyben a Dombay-tó fürdőhely .

Nevezetes lakosai

• Andrásfalvy Bertalan politikus, néprajztudós.
• Bocz Gyula szobrász.
• Deák Zsuzsa grafikus.
• Degré Alajos jogtudós.
• Ferling József, a Ferling PR ügynökség alapító tulajdonosa.
• Fischer Mária író.
• Herbert Tamás környezetvédő (Civilek a Zengőért Mozgalom).
• Hetényi Varga Károly író.
• Kaszás János, tanító, néptánckutató és oktató.
• Marsai Ágnes képzőmûvész.
• Vácz Jenő jezsuita atya.

A falu történetének kiemelkedő alakjai közt tartják számon a 65 évig szolgáló Hegyessy László plébánost (Bátaszék, 1807. december 2. - Martonfa, 1904. március 8.) és Nemes János tanító-iskolaigazgató-néprajzkutatót, a Gyöngyösbokréta mozgalom megszervezőjét (1893 Szentkút - 1984 Hosszúhetény).

Évente tartott rendezvények

Hosszúhetényi panoráma (a falu középső része, messze a háttérben a pécsi tévétorony).

• Márciusban lovastalálkozó.

• Tavasszal állatvásár, májusban nemzetközi talicskatoló olimpia. [3]
• Nyáron az üvegfúvó napok (az egykori hutavidék évente másmás településén).
• Júniusban a püspökszentlászlói búcsú.
• Szeptemberben a szüreti ünnepségek.
• Novemberben a kisújbányai Márton napi búcsú.
• Decemberben az adventi vásár.

Sport

Hosszúhetény SE vs Villány a megyei I. osztályban, 2011. április 24.

A Hosszúhetény SE-nek kézilabda, labdarúgás, kerékpár és autó-motor szakosztályai vannak.

A női és férfi kézilabdások, illetve a férfi futballcsapat a megyei bajnokságok legfelső szintjén szerepelnek.

A falu mellett rendszeresen rendeznek off-road autó rally versenyeket és a siklóernyő sport is népszerű.

Évente tartott nemzetközi rendezvény a hosszúhetényi Talicskaolimpia.

A falu kerékpárversenyek kiindulópontja. 2012-ben először rendeztek országos kerékpárbajnokság fordulót Hosszúhetényben.

Testvértelepülések

• Alfdorf, Németország
• Morolo, Olaszország - A legkorábbi testvértelepülésről, Morolóról az 1990-es évek közepén utcát neveztek el Hosszúhetényben.
• Hetin (Tamásfalva), Szerbia
• Tordaszentlászló, Románia

Források, felhasznált irodalom

• Dallos Nándorné: A hosszúhetényi iskola története
• Dallos Nándor: Hosszúhetény község ragadványnevei
• Dallos Nándor: A hosszúhetényi malmok
• Dallos Nándor – dr. Pesti János: Hosszúhetényi Szótár
• 77 hosszúhetényi népdal Szerk: dr. Várnai Ferenc
• A hetényi kertek alatt… Hosszúhetényi népdalok, néptáncdallamok és népszokások Hangkazetta
• Hosszúhetény (Száz Magyar Falu sorozat) Szerk: Bezerédy Győző
• Magyar Zsolt: Részletek a hosszúhetényi plébánia történetéből

Külső hivatkozások

• Hosszúhetény Önkormányzatának honlapja
• Hosszúhetény közösségi oldala a Facebookon
• Hosszúhetény fotók a Facebookon

Kapcsolódó szócikkek

• Talicskaolimpia
• Csata a Zengőn