Bocz Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bocz Gyula
Születési neve Bocz Gyula
Született 1937. március 1.
Pécs
Elhunyt 2003. július 12. (66 évesen)
Pécs
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szobrász
Díjak Munkácsy-díj

Bocz Gyula (Pécs, 1937. március 1. – Pécs, 2003. július 12.[1]) Munkácsy Mihály-díjas Baranya megyei magyar szobrászművész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1950-ben Guatemalában rajzpályázatot nyert.[1]

Autodidakta módszerrel tanulta ki a művészetet, kezdetben gyári munkásként dolgozott. Lantos Ferenc oktatta a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ képzőművészeti szakkörében.

Az 1960-as évek elejétől organikus-nonfiguratív szobrokat alkotott, illetve elsősorban kő, ritkábban fém kisplasztikákat (A tenger, 1964; Virág, 1968; Törekvés, 1974). Szürrealisztikus nonfiguratív alkotásai a Szürenon művészcsoportosuláshoz kapcsolták őt. Először 1963-ban állította ki a műveit. 1968 és 1975 közt a villányi szobrász-alkotótelepen dolgozott, ekkor készültek nagyméretű plasztikái. 1971 és 1973 közt készült Spirál című szobra, amelyet a villányi szoborparkban állítottak fel. Az 1980-as évek közepétől festett, szögekkel kivert faszobrokat is alkotott (pl. az 1985-ben készült Ketten című munka).

1981-től Hosszúhetényben, nagyapja házában telepedett le és itt alkotott.[1]

Elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1971-ben elnyerte a III. Országos Kisplasztikai Biennálé első díját.[1]
  • 1993-ban Cambridge-ben életműdíjat kapott és elnyerte a XIII. Országos Kisplasztikai Biennálé különdíját.[1]
  • 1996: Baranya megye Önkormányzata Művészeti díja.
  • 1999: Munkácsy-díj.[1]

Egyéni kiállításai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1966 - József Attila Művelődési Ház, Pécs
  • 1968 - Művelődési Ház, Meszes (R. Fürtös Ilonával együtt)
  • 1969 - Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Bartók Klub, Pécs
  • 1985 - Vörösmarty Művelődési Központ, Bonyhád
  • 1987 - Püspökszentlászlói Galéria, Pécsi Galéria
  • 1988 - Művészetek Háza, Szekszárd, illetve Munkásművelődési Központ, Paks
  • 1990 - Művelődési Ház, Hosszúhetény
  • 1991 - Parti Galéria, Pécs
  • 1992 - Kaposfüredi Galéria, Kaposfüred
  • 1993 - Városi Helytörténeti Múzeum, Komló.

Köztéri művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hetény vezér szobra Hosszúhetényben.
  • Virág (1968, villányi szoborpark)
  • Élet (1969-1971, villányi szoborpark, befejezetlen)
  • Dombormű (1970, Pécs, Sopianae Gépgyár kultúrterme)
  • Spirál (1971-1973, villányi szoborpark)
  • Siklós-Villány obeliszk [Spirál] (1973, Budapest, Népliget)
  • Csillagok (1973-1974, villányi szoborpark)
  • Felszabadulási emlékmű - Petőfi-partizánbrigád (1975, Csányoszró)
  • Gyászoló - Kolta Ferenc síremléke (1975, pécsi temető)
  • Jégvirág (1976, Orfű, ABC-áruház parkja)
  • Tektonika (1986, Bréma)
  • Dr. Steinmetz Endre-dombormű (1987, Pécs, Megyei Kórház és Rendelőintézet)
  • Plasztika (1993, Komló)
  • Plasztika (1996, Hosszúhetény, Millecentenáriumi emlékpark).

Művei közgyűjteményekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bányászati Múzeum, Pécs
  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f Pécs Lexikon  I. (A–M). főszerkesztő Romváry Ferenc, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010, Pécs. 110. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovács Gy.: Bocz Gyula plasztikái, Művészet, 1969/2.
  • Czakó G.: Bocz Gyula, Mozgó Világ, 1981/2.
  • Czakó G.: Egy- és sokdimenziós művészet, Mozgó Világ, 1982/4.
  • Bükkösdi L.: Ahogy a fű nő. Meditáció az ötvenéves ~ szobrai közt, Művészet, 1987/11-12.
  • Kovács O.: Spirál. ~ munkásságáról, Jelenkor, 1988/4.
  • Nekrológ

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]