Katádfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katádfa
Katádfa címere
Katádfa címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Szigetvári
Jogállás község
Polgármester Szabó Miklósné (független)[1]
Irányítószám 7914
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 157 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 39,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Katádfa  (Magyarország)
Katádfa
Katádfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 17° 52′ 12″Koordináták: é. sz. 45° 59′ 50″, k. h. 17° 52′ 12″
Katádfa  (Baranya megye)
Katádfa
Katádfa
Pozíció Baranya megye térképén
Katádfa weboldala

Katádfa község Baranya megyében, a Szigetvári kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katádfa község Baranya megyében Botykapeterdi-árok, a Halas-árok és a Sebes-víz partján, Szigetvártól 15 km-re délkeletre. A szomszédos Bánfa község mindössze 1 km-re keletre, Dencsháza 3 km-re nyugatra, Rózsafa 4 km-re északra, Nagypeterd 6 km-re északra fekszik a településtől.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község keletkezésére a Pesty-féle gyűjteményben a következő magyarázat szerepel: „120 éve, hogy a község keletkezett, azelőtt rengeteg erdőség volt. Népesedése mint azt az öregek bizonyítják, bizonyos Kata, Lukács, Fodor, Mátyás és Margit-féle családokból eredt.” A Pesty-féle gyűjtés adatközlője a továbbiakban a Kata és a fa szavak összetételével próbálja magyarázni a helységnevet. A GT. 162/b jelzetű térképen a Bánfát határoló Katafa község neve olvasható. Egy hosszabb falucsúfoló vers részlete: „…Görbe ódalla Kereskedő Katádfa…” Katádfa: 1364 Kathatfalwa: Zichy Okm. A tisztázatlan eredetű Katát (1498: Csánky) személynév és a birtokos személyraggal ellátott a falunév összetétele. Az elsődleges Katátfalva névváltozat idővel Katádfára módosult.

A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység. Lakói azóta is magyarok. Katádfához tartozott megszűnéséig Elekpuszta is.

A népesség alakulása: II. sz. melléklet: Katádfa népességének alakulása 1870-2004-ig. 1950-ig a kisközség a Szentlőrinci járásban, a Dencsházai, 1907-től a Szentdienes Körjegyzőségben.

1950-től Bánfa, 1962-től Rózsafa, 1981-től Nagypeterdi Községi Közös Tanács társközsége.

1990-től önkormányzat irányítja a A Rózsafai Körjegyzőség tagjaként.

Jó adottságú mezőgazdasági terület. Jelentős volt a szarvasmarha tenyésztés. A két világháború között fontos volt az ipari növények termesztése, mint a kender, a ricinus.1952-ben alakult meg „Kossuth” néven az első termelőszövetkezet. 1956-ban feloszlott, de három év múlva ismét működött. 1959-ben egyesült a Katádfai-, a Rózsafai- és a Bánfai Tsz „Kossuth” néven. 1960-ban a Ranódfai Új Élet Tsz-hez társult, 1964-ben a Dencsházai-, 1977-től a Nagypeterdi Egyetértés MGTSZ tagszövetkezete. 1990-től a községre jellemző a háztáji, családi gazdálkodás. Jellemző a növénytermesztés, állattartás(szarvasmarha, juh, ló).

Katádfán 1849 előtt épült 3 ház, 1850-1899 között 42 ház, 1900-1919 között 18 ház, 1920-1944 között 8 ház, 1945-1974 között 5 ház. Katádfán 1926-ban vásároltak először rádiót, 1962-ben televíziót. A villanyt 1928-ban vezették be a faluba. Rózsafa irányából vezető bekötőutat 1942-ben építették. A közút felújítása (útburkolat és útszélesítés) 1965-ben történt. Az autóbusz forgalom 1958-ban indult meg a falu és Szigetvár között. A vasútállomás 6 km távolságra, Nagypeterden van. A vezetékes ivóvízhálózat 1993-ban épült ki teljes körűen. Katádfának saját víznyerő kútja van, amely ellátja a szomszédos Bánfa települést is a közös vezetékes rendszeren. A falugondnoki szolgálat 1999-ben indult Rózsafával közösen. Szilárd burkolatú összekötő út Dencsházára 2000-ben lett átadva. Művelődési háza 1966-ban épült.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katádfai templomról Illyés Géza kézirata alapján ezek olvashatók: „Az 1768. évben hirtelen tűzvész támadt, mely elpusztította a templomot. Minden irat, minden feljegyzés odaveszett. De már két év múlva felépítik a Katádfalviak a fatemplomukat. Már 1840-ben nagyon omladozó volt a régi templom. Végre hosszas előkészületek után 1853-ban építették meg a mai templomot, ennek tornyába két harangot helyeztek el… Különben a nép még mindig iparkodó, szorgalmas, sőt szerző. Az egyházi épületek építési költségeinek törlesztésére közmunkát vállal még akkor is, amikor ettől másutt már húzódoznak a hívek…”

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szabó Miklósné lett Katádfa új polgármestereIndex, 2012. október 7.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Katádfa témájú médiaállományokat.