Szárász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szárász
Szárász címere
Szárász címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Kistérség Komlói
Jogállás község
Polgármester Simon Péter[1]
Irányítószám 7184
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 38 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 4,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szárász  (Magyarország)
Szárász
Szárász
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 20′ 53″, k. h. 18° 22′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 53″, k. h. 18° 22′ 23″
Szárász  (Baranya megye)
Szárász
Szárász
Pozíció Baranya megye térképén

Szárász (németül Sarasposten, horvátul Sras[3]) község Baranya megyében, a Komlói kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megye északi határán, Egyházaskozártól (kb. 5 km) keletre, Lengyeltől (kb. 3 km) (Tolna megye) délre található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szárász nevét az oklevelek 1332-1337 között említették először egy adóösszeírásban. Ekkor a Tolnai főesperességhez tartozott és Szárászt is a templomos falvak között sorolták fel. 1382-ben nevét Zaraz-nak írták.

A török időkben Szárász is lakott maradt, nem néptelenedett el teljesen, neve sem szerepelt az elnéptelenedett falvak között, tehát valószínűleg 1688-1703 között, a felszabadító harcok során, vagy azt követően fogyatkozott meg lakossága. A környék török igazgatási központja a szászi várban volt.(Szászvár).

Az 1554 évi török defterek szászi nahie összeírásakor Szárász is szerepelt a 188 felsorolt adózó falu neve között.

Baranya vármegye első 1695 évi megyei jellegű összeírásakor Máza és a tőle északra eső vidék Tolna-, míg az attól délre vagy nyugatra eső részek Baranya vármegyéhez kerültek, ezt megerősítette az 1696 március 12-i nádori döntés is. Így került Baranyához Szárász is.

1712 után a megfogyatkozott népesség pótlására német lakosság telepedett le a faluban.

A második világháború után a kitelepítésekkor őket is kitelepítették,később helyükre Moldvából érkezett csángó magyarok telepedtek le Szárászon.

A Szárász a 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.

Az 1910-es összeíráskor 294 lakosa volt, ebből 44 magyar, 250 német volt, melyből 290 volt római katolikus.

A 2001-es népszámláláskor 92 lakosa volt, 2008 január 1-jén pedig 36 lakója volt a településnek.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárász témájú médiaállományokat.