Szárász
| Szárász | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Kistérség 2012-ig | Komlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Simon Péter[1] | ||
| Irányítószám | 7184 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 25 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 4,85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szárász
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Szárász
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,34814°, k. h. 18,37292° | |||
Szárász (németül Sarasposten, horvátul Sras[3]) község Baranya megyében, a Komlói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Baranya megye északi határán, Egyházaskozártól (kb. 5 km) keletre, Lengyeltől (kb. 3 km) (Tolna megye) délre található.
Története [szerkesztés]
Szárász nevét az oklevelek 1332-1337 között említették először egy adóösszeírásban. Ekkor a Tolnai főesperességhez tartozott és Szárászt is a templomos falvak között sorolták fel. 1382-ben nevét Zaraz-nak írták.
A török időkben Szárász is lakott maradt, nem néptelenedett el teljesen, neve sem szerepelt az elnéptelenedett falvak között, tehát valószínűleg 1688-1703 között, a felszabadító harcok során, vagy azt követően fogyatkozott meg lakossága. A környék török igazgatási központja a szászi várban volt.(Szászvár).
Az 1554 évi török defterek szászi nahie összeírásakor Szárász is szerepelt a 188 felsorolt adózó falu neve között.
Baranya vármegye első 1695 évi megyei jellegű összeírásakor Máza és a tőle északra eső vidék Tolna-, míg az attól délre vagy nyugatra eső részek Baranya vármegyéhez kerültek, ezt megerősítette az 1696 március 12-i nádori döntés is. Így került Baranyához Szárász is.
1712 után a megfogyatkozott népesség pótlására német lakosság telepedett le a faluban.
A második világháború után a kitelepítésekkor őket is kitelepítették,később helyükre Moldvából érkezett csángó magyarok telepedtek le Szárászon.
A Szárász a 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.
Az 1910-es összeíráskor 294 lakosa volt, ebből 44 magyar, 250 német volt, melyből 290 volt római katolikus.
A 2001-es népszámláláskor 92 lakosa volt, 2008 január 1-jén pedig 36 lakója volt a településnek.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom
- Mátyás király kútja
- Horgász-tó
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||
